Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-14 / 59. szám

MAGYARORSZÁG SZEGED, szerkeaztaseg: Somogyi ucca 22..1.en>, Telefon: 23-33.^R1adóhIva<al kblcíilnkUnyvlAr és Jegyiroda - Aradi ucca 8. Teleion : 13^6. « Nyomda s L»w l.lnflt ucca 19. Telefon r 13^oO. TAvlrníl é« 'rvélclm • nélnninTM»r«»A<i "7MCIf Szerda, 1934 március 14. Ara 12 fillér X. évfolyam, 59. sa: ELŐFIZETÉS: Havonla helyben 3.20 IVidéken Budapesten 3.00,kllll<ll<l»n <>.4(1 pcilqfl. * Erjyes szám Ara hétköznap 12, vasár- és Ünnepnap 20 IU1. Hirdetések fel-vétele tarifa szerint. MeqleIrnl'f hálíö kivitelével nunnntn r^nnel H paprikarendelet végrehajtása Ha az irányított gazdaság megszervezése tekintetében példaként lehetne tekinteni mindazt, ami a szegedi paprikatermelők frontján végbement, ugy gondoljuk, hogy az irányitott termelés legmeggvőződésesebb propagálói is meggondolnák, szabad-e tovább folytatni akciójukat snem kell-e megvárniok azt az időt, amikor a terv és annak végrehajtása között nem lesznek bejárhatatlan távolságok. Hogy a paprikaszövetség gondolata índokolt-e s hogy maga a szövetség működése alkalmas lehet-e a paprikatermelők érdekeinek védelmére, arról már elmondottuk véleményünket. Most csak azt akarjuk szóvátenni, ami e kétségtelenül jószándéku és jóhiszemű terv megvalósítása körül volt észlelhető. Az első, ami szembeötlött, az a példátlanul heves ellenzés volt, amivel a paprikatermelők fogadták — ki tudja megmondani —, vagy a rendeletet, vagy azokat, akik a rendelet propagálása érdekében körükben megjelentek. Nem kell attól félni, hogy a termelők nem ismerik fel a maguk érdekeit s ellenzik azt is, ami előnyüket szolgálná. A kisgazdaosztály nem egyszer bizonyitotta már azt be, hogy minden más polgári osztálynál több érzékkel és tisztább s öntudatosabb Ítélőképességgel ismeri fel a neki kinált intézményeknek és reformoknak előnyeit és hátrányait. Amikor az érdekek felismeréséről van szó, akkor a kisgazdák nagyon ritkán tévednek, mindenesetre sokkal ritkábban, mint a dolgozó polgárságnak akármelyik másik rétege. Amikor tehát a paprikatermelők elkeseredve hallgatták meg a szónokokat s most igazán nem keressük, hogy a rendelet, vagy a szónokok hatottak-e ilyen módon rájuk, akkor komoly jelentőséget kell tulajdonítani ennek az elégedetlenségnek. Ha már áttérünk a szabad termelésről az irányitott termelésre, akkor legalább az uj termelési rendszer részesei legyenek megelégedve ezzel a változással. A szabad termelés helyett a termelés irányítását nem azért propagálják, mert a fogyasztóknak, vagy a kereskedelemnek érdekeit akarják megvédeni, hanem azért, mert a termelőosztály érdekei követelik meg felfogásuk szerint ezt a rendszerváltoztatást. S ha maguk a termelők nem elégedettek, ha azok fogadják ellenkezéssel és izgalommal a rendeletet, akik érdekét akarják szolgálni, akkor valahol komoly hiba van s a legelső feladat ennek a hibának kiküszöbölése. A budapesti ügyvédi kamara közgyűlése áttért a törvényhozás akarata folytán a képviseleti rendszerre s amihez eddig mindegyik budapesti ügyvédnek joga volt, azt ezentúl csak' az ügyvédek egy töredéke gyakorolhatja. A szegedi paprikatermelők is követik a budanesti ügyvédek példáját, mert 140-en gyakorolták azt a jogot, amit — nyolcezer, vagy kilencezer paprikatermelő gyakorolhatott. A budanesti íigyvédeknek mégis van egy fölényük a szegedi paprikatermelők fölöit, az nevezetesen. hogv a budapesti ügyvédek Budapesten tarthatják meg a közgyűlésüket, mig a szegedi paprikatermelők a szegedi paprikatermelők szövetségét nem alakíthatták meg Szegeden. Igy történt azután, hogy 9000 választó közül csak száznegyven jelent meg s egy elenyésző kisebbség dönthetett aTok'> an a kérdésekben, amelyekben az elhatározás joga valamennyi szegedi paprikatermelőt megillette. Nem gondoljuk, hogy ez a megoldási mód megnyugtatóan hat azokra a termelőkre, akiket a városi autóbuszok — nem szállítottak fel Budapestre. (Egyébként mióta van a városi autóbuszoknak joguk utasokat Szegedről Budapestre szállítani?) * S ha a szegedi paprik'atermelőK — ezrei megtudják azt, hogy az a száznegyven megbízható, kiválogatott, gutgesinnt és tauglich termelő, kiket közfelkiáltott a szövetség vezetőségébe, nem hisszük, hogy ezt a választást az irányitott termelés meilett agitációs anyagként körükben fel lehetne használni. Először is a megválasztottaknak kisebbik fele nem paprikatermelő. a megválasztottaknak nagyrésze csak a szalonna tetejéről ismeri a paprikát. Méltóztassanak most idefigyelni: a közgyűlésen csak azok vehettek részt, akik helyhatósági bizonyítvánnyal igazolták, hogy paprikatermelők, de a" szövetség irány itásában már résztvehetnek szalon-paprikaszakértők is. Ugy látszik, a rendeletet ugy hajtják végre, hogy a szövetség közgyűlésén való megjelenéshez sokkal több szakértelmet követelnek meg, mint a szövetség irányításához. A szegedi paprika ügye nemcsak a szegedi paprikatermelőké. De ha csak azoké volna, akkor is megkövetelhetne magának olyan figyelmet s olyan odaadást, amilven minden személyi törekvéstől mentesíteni képes lett volna ezt a jószándéku és jóhiszemű elgondolást. De a szegedi paprikából él a város, az iparosok, a kereskedők, a szabad pályán lévők s még a tisztviselők" is megérzik azt, hoav a szegedi •paprika termelése, feldolgozása és Tárubabocsálása biztosítja-e a vele foglalkozóknak' a megélhetésüket. Szeged számára ez a kérdés nem — személyes ügy, hanem a legelsőrendü közügy s a legelsőrangu közgazdasági kérdés. Attól tartunk, jogosak azok a megjegyzéseink, hogy ami eddig a paprikagazdálkodás irányítása érdekében történt, az nem mindenben felel meg ennek a Szeged számára elsőrendű közügy érdekeinek és szolgálatának. Nnolchaíaltni konferencia a dunai KerdCs rendezése celláiéi ? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Több prágai lap olyan híreket közöl, hogy rövidesen nyolchatalmi konferencia ül össze Svájcban a dunai probléma végleges rendezése céljából. Prágai hivatalos körökben kétkedéssel fogadják ezeket a híreket és nem hiszik, hogy belátható időn belül összeülhetne ilyen széleskörű kon-< ferencia a dunai probléma megoldására. Azt viszont nem tartják kizártnak, hogy rövidesen tárgyalások indulnak meg egyrészről Olaszország, Magyarország és Ausztria, másrészről a többi dunai állam között. "" A résnai találkozó Gombos Gyula miniszterelnök MussolimnéS és XI. Pilis pápánál Dollfuss Is megérkezett Rómába Róma, március 13. Gömbös Gyula miniszterelnök kedden délelőtt részletesen megbeszélte az előre kiküldött magyar szakértőkkel a tárgyalások egész anyagát és tájékozódott az eddigi helyzetről. A tárgyalások után gépkocsin a Pantheonba hajtatott, áhol hatalmas babérkoszorút helyezett el először II. Viktor Emmánuel, majd I. Umberto király sírjára. Utána a Névtelen Katona sírjához hajtatott és ott szintén hatalmas babérkoszorút helyezett el, majd gépkocsin a Palazzo Veneziáb'a hajtatott, hogy Mussolinivei találkozzék. S e n n i gróf főszertartásmester fogadta a kapuban Gömbös miniszterelnököt és felvezette a díszterembe, ahol S u v i c h külügyi államtitkár üdvözölte, majd bevezette a Duce dolgozószobájába. Ekkor megkezdődött az első tanácskozás, amely több mint másfélóra hosszat tartott. A másfélórás tanácskozáson mindvégig résztvett Suvich külügyi államtitkár is. A Mussolinivei folvtatott tanácskozás után Gömbös miniszterelnök visszatért a magyar követségre, ahol Villani követ dezsönét adott tiszteletére. Délután 4 órakor látogatást tett Chigi hercegnél, a máltai lovagrend nagymesterénél, utána Sincero bíborost látogatta meg a Vatikánban. Gömbös Gyulát XI. Pius pápa kedden este 7 órakor ünnepélyes magánkihallgatáson fogadta. A miniszterelnök a Vatikánban B a r c z a György szentszéki magyar követtel jelent meg. Kíséretében volt még Apor Gábor báró, a külügyminisztérium politikai osztályának főnöke, Antal István sajtófőnök, Luttor Ferenc prelátus. A miniszterelnök és kísérete a vatikáni Szent Damazusz udvarára kevéssel 7 óra előtt érkezett. Itt ünnepélyesen fogadták a magyar miniszterelnököt és felkisérték a Vatikán második emeletére. A Szent Kelemen-teremben a pápai testőrség diszszakasza tisztelgett. Miután a főudvarmester bejelentette a magyar miniszterelnököt, azonnal fogadta ós Göribös Gyula miniszterelnök feltűnően hnss/.n ideig