Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-11 / 57. szám

1933 mSrcfus TI: DfiCMA'GyARÖRSZXG DIVATCSEVEGÉS Jtta kijöttem a Dunapartra, hogy ebből a gyönyörű tavaszi napsütésből én is kivegyem a részemet. Csupa mosolygóé ember sétál a korzón, akik teli tüdővel szívják a friss levegőt. Még a királyi vár és Halászbástya máskor komor falai is vidámabban meredeznek a nap felé. Minden gyönyörű! Leölök. Alig győzöm nézni ezt a divatrevüt.Mert tudniok kell hölgyeim, mihelyst az első napsugár megjelenik, a pesti korzó képe teljesen átalakul divatrevüvé. Mindenki felveszi legújabb toalettjét és itt szoktak a jóbarátnők — megpukkadni. Nem kell már a szalonok cigarettafüstös, parfümillattól fojtott levegőjében ülni, ha divatot akarunk látni. Csak kisétálunk a korzóra. Előkapom noteszem és ceruzám, hogy sietve leirjam itt, a korzó egyik padján, hogy milyenek az első benyomásaim a kialakult tavaszi divatról. Hallják hiteles jelentésemet! Az előttem hullámzó tömeget nézve, megállapítom, hogy a hölgyeken egyenruhává vált a háromnegyedes kosztüm, mely alul és hátul kibővül, japán és ragián ujjaszabásuak, gallér nélküliek, szines sállal. Sok a steppelt kabát is, de zárjelben lebeszélem önöket erről, mert ha Isten ments, jövőre nem lesz divat, nagyon csúnyán fog kinézni a lejtett varrás Most ment el előttem egy szürkés-kék, háromnegyedes kosztümöt viselő, elegáns hölgy, a szoknyáján elől egy szembe steppelt ránc volt, a kabát térden aJul ért, gallér nélkül, két nagy négyszögletes zsebbel, fent két piros gombbal. Ehhez egy fehér-piros csíkos blúzt viselt, melynek masnija kíváncsian kandikált ki a kabát nyakánál. Szürkekalap, keatyü, cipő és szövetretikül egészítette ki ezt az Ízléses toalettet. Már láttam egypár tavaszi barna ruhát is, melyfiez háromnegyedes beige kabát volt, a váll egybeszabva az ujjával, hozzá egy naranos-vörös, citrom-sárga és beige összeállítású sál. Érdekes, hogy az egész korzón összesen két rövid kosztüm látható csak. Egyiket már láttam egy szalonban. Halványkék alj, egybedolgozva a frész csíkos panamaselyem blúzzal. A kabátka ujja háromnegyedes. az egészet egy Ízléses, fonott öv egészítette ki. Itt megjegyzem, hogy nagy divat lesz az idén ez a fonott öv. Egy-két tavaszi köpeny Is van, de ugylátszik, a rfölgyek praktikusan, mindnyájan elfogadták a háromnegyedes divatot. Egy angol tweed szövetből csinosan nézett ki egy drapp átmeneti kabát, hatalmas barna gombokkal és barna csavart övvel. A tavaszi divat csaknem teljesen kialakult már. Még két hét a bemutatók jegyében fog lezajlani. Erdős Böske. DIVATPOSTA F. E.-nf. A beküldött fazon nagyon kedves, csak egyszerű piké diszitést alkalmazzon, vagy legfeljebb egy kis taftot. Pongyolaanyagokban nagy választék van. Kedves, virágos kelmék, fekete alapon tarka virágok, vagy halványkék alapon sötétkék bnzavirágok. Vam olcsóbb és drágább anyag is, sőt fillérekért lehet már kapni kedves mintázásu pongyolaanyagokat. Nyár. Imprimé anyagát még ne adja oda csináltatni. Legalább két-három hetet kell még várnia, mig a nyári divat teljesen kialakul. A tavaszi újdonságok minden anvaga és kelléke nagy választékban és a legszolidabb árakon kanható Szegeden a „Kék-Csillag" ban. Borotválkozás előtt SJVEA • akkor utána sima lesz a bőre. Tehát először puhítsa meg a szakállát NIVEA-val és csak utána szappanozzon és borotválkozzék. Így e!.ri azt, hogy ha érzékeny a l>uu>, az uem fog kipattogzani ós kiseoesedni. — Próbálja ineg már holnap reggeli A borotválkozás lényegesen könnyebben fog sikerülni és fájdalommentes lesz. A pótolhatatlan és utánozhatatlan N I V E A nagyszerű hatását Eucerit tartalmának köszönheti. HIYEA-CREME ára F 0.50—5JD. ¡¿AJ ara c 1.00—3.51 Beszélő számok a szövetről, amibőt a ruhánk készül Az Ároizsqáló Bizottság szakértői 5e/77 tudják ma már a magyar szövetet az az angoltót megkülönbözte'ni — Egyre több magyar szövetet viszünk külföldre Magyarországon lassan ettümk az angol és cseh áru Budapest, március elején. Valamikor, nem Is olyan régen, mindössze pár esztendeje van ennek, frázis volt még az a mondás, hogy: „Pártoljuk a honi ipart!" Az újságokban hangzatos cikkek jelentek meg, az emberek kitűzték a gomhlyukakba a tulipános jelvényt, de — angol szövetből rendelték meg a szabónál a ruhákat, lyoni selymet vásároltak a feleségük részére, rumburgi vászonból készült a leányok kelengyéje és a bécsi firmák ágensei kínálták az urak fehérneműjét Társaságokban lemosolyogták azt, aki azzal kérkedett, hogy: magyar szövetből készült a ruhája... Ma: külkereskedelmi mérlegünk legjelentősebb tételét teszi ki báránybőr-exportunk, magyar bárányból készül Lipcsében és Londonban a legfinomabb „perzsa" és „breitschvanc"-szörmekabát, a magyar selyem vetekszik a franciával és a szabók, meg a budapesti Belváros legelőkelőbb szövetáruházai büszkén hirdetik a „legfinomabb magyar divatszöveteket." Különösen a magyar szövet az, amely nemcsak felvette, hanem diadallal állja is a versenyt a külföldivel. Érdemes ennél a témánál megállni egy percre. De sokkjai érdemesebb bekopogtatni a gyárigazgató szobájába és megkérdezni: mi történt az utolsó esztendőkben, mi az oka annak, hogy ma már divat lett magyar szövetből megcsináltatni a ruhánkat. Másfél óráig beszélgettem él az egyik legnagyobb magyar szövetgyár igazgatójával, Holtai Sándorral. Ebből az érdekes diskurzusból született meg ez a riportom. Ezeket mondotta az igazgató: Hatvanezer munkásnak ad kenyeret a magyar textilipar. A háborút megelőző időben a mai Csonkamagyarország területén nem volt egyetlen szövet-, vagy posztógyár sem. A zsolnai, gácsi, brassói és nagydisznódi gyárak készítményei már ekkor kiválóak voltak, annyira, hogy Zsolnáról egész jelentős tételek mentek Angliába, ahonnan aztán angol blombával, mint angol áru jöttek vissza hozzánk. Trianon ezeket a gyárakat leszabdalta és amikor TUNDERUJJAK-ra évre egesz és megkapja az értékes ajándékot Fischer Kézimunkaházban, Kölcsey ucca 10 Márton Ilona kézimunkaüzletében, Gizella tér 4. szám Fáy Margit kézimunkaüzletében, Kigyé ucca 5. szám Rlexy fl. kézimunkaüzletében, Oroszlán ucca 7 m lllllillllilllllllllllJlllllllilllllllllllllll mmmmmm alá kellett írnunk az igazságtalan békét, csonka hazánknak nem maradt egyetlen gyapjuszövőgyára sem. Először a zsolnai gyár alapított Pesten gyárat, aztán különböző tőkecsoportok létesítettek ipartelepeket. Az alapítási láz 1921-ben kezdődött el és mintegy öt éven át tartott. A gyáraiknak természetesen fel kellett venni a versenyt a külföldi, elsősorban az angol és a cseh gyárakkal, amelyek nálunk a piacot uralták. — Nagy előnyünk volt már az alakuláskor az, hogy a magyar gyárakat a legmodernebb gépekkel szereltük fel, olyanokkal, aminőkkel a meglévő, régi külföldi gyárak nem rendelkezhettek. A legjobb szakemberek jöttek el hozzánk, lassankint kiderült azután az is, hogy a magyar munkásanyag, megfelelően kiképezve, sokkal jobb, megfelelőbb, mint a külföldi. A magyar textilgyárak ma már hatvanezer munkást foglalkoztatnak, ebből a számból a gyapjuszövőgyárakra tizenkétezer jut. — A legnagyobb baj az volt nálunk, hogy le* küzdhetettem volt a külföld imádata. — Nem tudtuk produkciónkat itthon elhelyezni, mert még mindig majdnem másfélszer annyi külföldi szövet jött be. mint amennyit a hazai gyárak el tudtak adni. Kénytelenek voltunk tehát külföldre is gravitálni s hogy odakünn fel tudjuk venni a versenyt, olyan minőségeket kellett készítenünk, ami az angol, cseh és német áruval szemben odakint is képes árban és minőségben egyaránt konkurrálni. Angol területeken veri a magyar áru az angolt, i— Ez a törekvésünk teljesen sikerült. "Annyira, hogy — csak egy példát említsek — az én gyáram, a Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár Rt., amely a legkitűnőbb kamgarn árut is késziti, rövid idővel ezelőtt több ezer fontért adotf el szövetet Egyiptomnak, Palesztinának és Törökországnak, tehát ana;ol protektorátus alatt álló olyan országoknak, ahova eddig kizárólag Anglia szállított. — A magyar közönség is rájött aztán lassankint arra, hogy a magyar szövet nemcsak olyan jó, mint az angol, vagy a cseh. hanem annál lényegesen olcsóbb is. Amíg egy méter igen jó minőségű magyar kamgarn szövet a kiskereskedelemben 18 —20 pengőbe kerül, addig ugyanez az angol áru nem kapható 30—32 pengőnél olcsóbban és hasonló minőségű cseh áru benn Csehszlovákiában, ahol a termelési költségek magasabbak, vám nélkül 26 —28 pengőbe kerül. — Két évvel ezelőtt a magyar gyárak 25 millió értékű árut termeltek és pontosan ennyi értékű külföldi portéka jött be, ma a magyar gyárak produkciója harmincöt millióra szökött és a külföldi behozatal hatmillióra csökkent Üzletek, amelyek azelőtt csak külföldi árut tartottak raktáron, ma már nemcsak tartják, hanem hirdetik a magyar szövetet és a mi gyárunk is egész csomó előkelő belvárosi céget lát el a legfinomabb szövettel. Zavarban az Árvizsgáló Bizottság szakértői. — Ma már szakértők sem tudják megkülönböztetni a magyar szövetet az angoltól. Nemrég megtörtént, hogy az Árvizsgáló Bizottság olőtt felme-