Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-11 / 57. szám

T934 március II. D É l M Ä G Y A R O R S Z Ä G ^ és W«^'*1 tóso•»ta*»"-*""' ó* Tungsram izzók: KLEIN és TSR Makó PALESZTINAI MOZAIK Irta TONELLI SÁNDOlt. Az anyaszeretet és a — mirigyek Dr. Szentgyörgyi Albert egyetemi tanár érdekes előadása az egyetemen r (A Délmagyarország munkatársától.) Az I'kolánkivüli Népművelési Bizottság rendezéseben szombaton délután dr. Szentgyörgyi Albert egyetemi tanár „Az emberi szervezet élet- és körvegytana" cimmel tartott népszerű, tudományos előadást. A kórbonctan szerepéről beszelt bevezető szavaiban, mijd a kémia és az orvostudomány szempontjából ismertette a mikroskóp fe\fede:ésének rendkívül nagy jelentőségét. Kifejtette, hogy a kémikus munkája, a Diókémia sok olvin kérdésre ad világos feleietet, amely nélkül az orvosludomány nem juthatna előre. Nagy érdeklődós közben beszelt ezután Szentgyörgyi processzor a mirigyek szerepéről és arról, hogy a legszebb emberi tulajdonságot: az anyaszereIctet is a mirigyek idézik elő. Az egyik embriben jobban, a másikban kevésbé van kifejlődve az anyszeietet tulajdonsága, — mondotta — és ez tisztára a mirigyek kérdésé. A kakukról általánosan elterjedt, hogy az anvaSzeretet hiányzik belőle. Ezt a kérdést a tudósok vizsgálni kezdtek és rájöttek stra, hogy azok a mirigyek, melyek az anyaszerelelet előidézik, hiányzanak a kakukanyából és ha bizonyos kémiai anyagok belejutnak a kakuk szervezetébe, a kakukból is kiváló anija lesz. A kémia tehát a célnak megfelelően tudja átfor*má ni a szervezeteket. Szentgyörgyi professzor ezután különböző betegségeknek, főkép az izomsorvadásnak kiütköző hatásait mutatta be vetltettképekkel és kifejtette, hogy az izomsorvadást és az Indiában gyakori beri-beri betegségeket a szervezetben "bizonyos anyaghiány idézi elő. Ez az anyaghiány a rossz és egyoldalú táplálkozás következtében támadt és vitaminokkal pótolható. Rámutatott Szentgyörgyi professzor a vitaminok óriási fontosságára is. Az ősember korában nem ismerték a vitaminokat, — folytatta előadását a kiváló tudós — és az ősembernek nem is volt szüksége vitaminra, mert a szabad természetben mindazt megtalálta. amire a szervezetének szükséqe volt. A huszadik század embere azonban el sem képzelhető vitamin nélkül, mert már nem találja meg mindazt, r.mire a szervezetének szüksége van. A biokémia célja a természet megismerése és nigv mértékben hozzájárul az emberi szenvedés enyhítéséhez, mer» előállítja azokat az anyagokat, amelyekre az emberi szervezetnek,' a beteg szervezetnek szüksége van. A mindvégig érdekes előadás végeztével a nagyszámú hallgatóság hosszantartó tapssal ünnepelte Szentgyörgyi professzort. Ujabb áraink: •MHM^MMMMMBMHMBHI Gyönyörű divatnyakkendő 1.38 Gyönyörű divatbluz 2.9S Matt női nadrág I. 1.98 Legújabb bécsi sálujdonságok 3.80 Garantált női harisnya 1.78 Fehércéigtáhlás Boros cég Mézzé meg áras kirakatainkat ViRECO kudapesli fuxusfslző szaténénak szegedi fiókja és képviselete Oroszlán ucea 5., a Városi Zálogházzal szemben. Merték utáni megrendelésre a leggyorsabban készíti a legújabb párisi divat szerinti luxusprincess fűzőket, csipöformá'iókat, harisnyatartókat, gvó ívhaskötőket, melltartókat stb. Űzietvezető és helyi képviselő: POLDESZ ILONA. 333 Egy angol tisztviselő tizenöt esztendőt tölt a jeruzsálemi angol főkormányzóságnál s mikor hazatér Angolországba, beszámiló jellegével biró könyvben megirja palesztinai tapasztalatait. Érdekes könyv, amely sok tekintetben teljesen újszerű szempontok szerint mutat rá arra a hihetetlenül érdekes kísérletre, amely a biblia országában a háború bcfejzcse óta a Balfour-deklaráció alapján történik, amely a zsidóknak kilátásba helyezte, hogy nemzeti otthont létesíthetnek maguknak Palesztinában. A palesztinai zsidó nemzeti otthon létesítését azért mondom kísérletnek, mert meggyőződésem szerint, ami olt ma történik, azt korántsem lehet befejezett dolognak tekinteni. Teljesen tisz'ázat'an például Palesztina államjogi helyzete. A békekötés a szentföldel elvette ugyan a törököktől, de csak mandátumot adott" Nagy Britanniának az igazgatására és a legfőbb kormányzati teendők ellátására. A helyzet körübelül az, mint a régi monarehia idején volt Bosznir-Hercegovinában, azzal a különbséggel azonDan, hogy mi olvin megbízás alapján okkupáltuk Boszniát, amely alattvalókká tette a derék bosnyákokat, mig Paleszlinábsn angol a közigazgatás, angol a katonaság, részben angol a biróság is, angol minden tisztviselői, de a palesztinai zsidók és arabok mégsem alattvalói Nagy Britannia királyának és India császárának. A következése az ilyen feiemás állapotnak az szokott lenni, hogy senki sincsen vele megelégedve. Az európai és amerikai z<idók legnagyobb része a háború előtt a cinizmusról valószínűleg éppenugy vélekedett, mini az a londoni Rotschild, aki az anekdota szerint kijelentelte, hogy nagyon örül a zsidó nemzeti állam megszervezésének, ha kell, szívesen hozzájárul az alapítási költségekhez, de azt ne kívánják tőle, hogy ő is kiköltözzék Palesztinába. Ha már muszáj, legszívesebben Londonban maradna a palesztinai zsidó állam követének. Azt hiszem, nem járok messze a valóságtól, ha azt tételezem fel, hogy a zsidóság legnagyobb része rokonszenvez a palesztinai kísérlettel. de eszeágábar; sincs, hogy kiköltözzék Palesztinába. Akik azonban kiköltöztek, sokkal többet vártak, mint amenynyit kaptak. A hires Balfour-deklaráció, amely a zsidóság előtt megcsillogtatta Palesztina feltámasztásának álmait, nem volt világosan megszövegezve. Nemzeti otthonról beszélt, mig a cionisták nemzeti államról ábrándozlak. Ez a sarkalatos különbség akkor derült ki, mikor Anglia gyakorolni kezdte a mandátumát és a mandátum gyakorlása közben olyan szempontokat érvényesített, amelyek se a zsidókat, se az arabokat nem elégíthettek ki. A Balfourdeklaráció egy politikai igé'ret volt, Palesztina birtoklása ellenben egészen más okoknál fogva bir rendkivül fontossággal Angliára nézve. A szuezi csatorna Anglia világuralmának egyik legelsőrangu ütőere, amelynek elvágása veszélyeztetné India birtokát. A felébredt egyiptomi nacionalizmus mind nehezebben tűri a vazallusi viszonyt és az angol megszálló csapatok jelenlétét. Az angol politika tehát a jövőbe néz''S kezd Egyiptomból átburcolkodni a szuezi csatorna keleti partjára. Ezért kell az angoloknak, ha nem is jogilag, de ténvleg Palesztina. De mikor Anglia Palesztinának birtokába lépett, egyéb szempontokról sem feledkezhetett meg. Jelenleg Anglia, ha mohammedán vallású alattvalóinak számá

t tekintjük, a világnak legelső mohammedán hatalmassága, sőt mondhatni, hogy a mozlim fanatizmus, mióta Kemal pasa Törökországot minden tekintetben modernizálta, angol területre menekült. Anglia tehát kénytelen nagyon is tekintetbe venni mohammedán vallású alattvalóinak érzékenységét. Ami Palesztinában történik, annak a rezgése elhat Indiába, Arábiába és a keletafrikai gyarmatokba is. A lehetetlent kell tehát megpróbálni, liogv miként lehetne összeegyeztetni az arab érdekeket a zsidók aspirációival. Az arabok tiltakoznak a zsidó bevándorlás ellen, a zsidók ellenben hivatkoznak a Balfour-deklarációra és a szabad bevándorlást követelik. Anglia a középúton halad: megengedi, de egyúttal gazda«ági feltételekhez köti és évi kontingensben állapítja meg a zsidó bevándorlás mértékét. TIven helvzetekben pedig mindig annak személve és politikája kerül az elégedetlenség középpontjába, aki a kiegyenlítőnek és a mérleg nvelvének szerepét akarja játszani két összeütközésre kész fél között. Ennek a helyzetnek nagyon különösek a következései. Az angol kormányzati bölcseségnek alapelve, hogv mindenütt, ahol a lakosság kulturális színvonala megengedi, igyekszik megvalósítani az önkormányzati intézményeket. Erre az angol politikát másfél évszázad előtt nz amerikai tapasztalatok vezették rá és özek a tapaszlalatok késztették a brit világbirodalom vezetőit, liogv necsak az angol többségű gyarmatoknak adják meg az önkormánvzatnt, hanem azt nyomban a bur háború után kiterjesszek még a meghódított bur Ha böjtre sajtot vesz, ügyeli en STAUFFER-névre!