Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-01 / 25. szám

DfiLMAGYARORSZÁG T931 február T. ESTÉLYI KEZTVUK ÉS HARISNYÁS H5FLE SciVuié^V V-i^mmammmm^mmmmm—m^^aKmxsam^ na(ry vá'asztótb.n legolcsóbban «»w» «W^** Ier 3000 CSEMPESZ (A Délmagyarország munkatársától.') 'A szegedi törvényszéken talán a legforgalmasabb hely a jövedéki kihágási bíróság. Ide kerülnek a csempészek, akik Romániából, Szerbiából, Ausztriából, Csehszlovákiából csempésznek be Magyarországba, illetve innen visznek ki ezekre a helyekre csempészárut. A kihágással vádollak főleg tűzkövet, szacharint, libát, zsírt, szalonnát, lisztet, olajat, dohányt, cigarettát csempésznek. A szegedi jövődn i kihágási biróság elé a mult esztendőben l'iOO jövedéki ügy került, ami körülbelül 3000 vádlottat jelent. Az elmúlt esztendőben tehát háromezer embert értek csempészésen, ami viszont azt jelenti, hogy legalább tizszer annyian foglalkoznak ezzel a mesterséggel... Főleg a határmenti községekben és falvakban űzik ezt a veszélyes foglalkozást. ^ Az elmúlt esztendei 1400 ügydarab óriási emelkedést jelent a megelőző évekhez képest. 1 P32-ben még jóval 1000-en alul voltak a jövedéki kihágási ügyek és a jelenlegi nagymértékű szaporulatot a gazdasági viszonyok leromlásával, az általános elszegényedéssel és a munkanélküliséggel magyarázzák. Az álmából felriadt utas vasúti balesete A Kúria érdekes döntése \ (A Délmagyarország munkatársától ") A Kúria érdekes vasúti baleseti perben hozott határozatot. Simon Vince hódmezővásárhelyi gazda Szeged-Róku;on az állomási épület fedett folyosóján lévő egyik padon aludt. Amikor már mindenki beszállt a hódmezővásárhelyi vonatba, egy rendőr azzal ébresztette fel Simont, hogj' nem akar-e elutazni? Simon álmából felriadva a már mozgásban lévő vonat felé szaladt és bár az állomás személyzete figyelmeztette, hogy nem szabad a mozgó vonatra felugorni, felugrott az egyik kocsi lépcsőjére, onnan azonban visszaesett, a kerekek közé zuhant és a kerekek lemetszették balba rí át. Ilyen előzmények után Simon arra hivatkozott, hogy álmából va'.ó fe'iia 'á ával járó megzavaradottságában nein látta át a helyzet veszélyességét, minthogy a veszély fennforgásának kérdésében igy tévedésben volt, terhére nem állanitható meg a vétkesség és így a vasút tárgyi felelősség alapján neki kártérítéssel tartozik. A Kúria ezt az érvelést nem találta helyénvalónak. Simon felébredve nyomban a vonat felé szaladt és ebből következik, hogv tudatában volt annak, hogy a vonat indulóban van. Az a néhány'pillanat, amig a vasúti kocsihoz ért, elegendő volt ahhoz, hogy a felriadásával járó zavarodottság ellenére is átlássa, hogv a mozgó vonatra csak élete, vagy testi épsége kockáztatásával ugorhat fel. Azzal is érvelt a gazda, hogy az ő hibája semmi esetre sem lehet kizárólagos, hanem a baleset beköve'kezé ében a vasút közegei is hibásak, mert korábban kellett volna őt felkelteni, vagy meg kellett volna őt akadályozni a felszállásban. A Kúria ugy találta, hogy Simon ezekkel csak a saját xnaga vétkességét akarja másokra áthárítani. A vasút ugyanis a vonatok indulása előtt hangos kikiáltással figyelmezteti az utasokat, arra azonban nem lehet a i>asutat kötelezni, hogy minden utasra külön figyeljen, esetleg álmából idejében felköltse és a vonat indulására külön figyelmeztesse. Egyébként Simon olyan hirtelen kelt fel a padról és szaladt a vonat felé, hogy a vasút alkalmazottai a lépcsőre való felugrást meg sem akadályozha!Iák és a fennforgó körülmények között eleget tettek kötelezettségüknek akkor, amikor az utolsó pillanatban hangos szóval figyelmeztették, hogv a mozgó vonatra fel" ugrani nem szabad. VAN POROSZ SZ^N DACHNAL Sít. IslvAn-(ér. Nem kormoz, azatrtalan. Kísérelje m»& kisebb mennylsínben. mlnösegenele meqfelelö prl. ma fiaxal sxén TELEFON 11-26 VILA'C RÔNJA A pápa és Mussolini Amikor hozzáfogtam ennek a riportsorozatnak a megírásához, elhatároztam volt, hogy munkám megírásánál egy pillanatig sem fog érdekelni a mult. A mult, amelynek utolsó hullámai itt hömpölyögnek a hatunk mögött és még a riporter sem tud szabadulni tőle. írni kell róla, mert hiszen nem lehet a tudósítás teljes akkor, ha nem ismerjük előzményeit a laleráni szerződésnek és nem tudjuk — legalább pár szóban — mit tartalmaz az egyezmény, amelyet 1929 február 11-én, mint egyenrangú szerződő felek irtak alá: Gasparri bibornok, a pápa államtitkára és Benito Mussolini. A pápai állam megszűnt azon a napon, amikor Cadorna generális csapatai 1870 szeptember 20-án bevonultak Rómába és Kanzler tábornok, a pápai csapatok vezére a Szent Péter hazilika kupolájára kifüzette a fehér zászlót. Róma elfoglalásával állam nélkül maradt a pápa, aki a Vatikán falai közé vonult vissza és mindennemű kapcsolatot megszakított az olasz királysággal. Százötvenkét nap hijján hatvan esztendő telt el Róma elfoglalásától a lateráni békekötés napjáig. Ezalatt az ötvenkilenc és fél esztendő alatt a római kérdés sokszor okozott gondot a világnak. Megoldani senki sem tudta. XV. Benedek pápát XI. Pius követte a pápai trónon. Az uj pápát a megbékülés gondolata hatotta át és amikor a fasizmus 1922 októberében diadalmaskodott, mindenki tudta, hogy hamarosan meg lesz az egyház és az állam között a béke. Mindkét oldalról békülékeny nyilatkozatok hangzottak el és aztán — négy évvel később megkezdődtek a bizalmas tárgyalások. Ezerkilencszázhatfól három éven keresztül tartottak a megbeszélések, Olaszország és a Szentszék legkiválóbb jogászai vettek részt ezen — amig létrejött a béke és ezzel területében megfogyatkozva, de újra született a pápa országa. A szerződés mindenekelőtt leszögezi azt, hogy Szentszék szuverén és a Vatikán Városában nincs más hatalom, mint a pápáé, akinek személye szent és sérthetetlen. A szuverénitásnak minden külsőségét elismeri a szerződés, amely garantálja, hogy a pápa háború esetén is szabadon érintkezhetik még azokkal a hatalmakkal is. amelyek esetleg Olaszországgal hadilábon állanak. A szorosan vett Vatikán-város területén kivül a pápa szuverénitásához tartoznak a lateráni Szent János, a Maria Maggiore és Szent Pál bazilikák, a hozzájuk tartozó épületek, a Castelgandolfoi palota, területenkívüliséget élveznek a Vatikán Rómában lévő palotái, valamint a területenkívüliség joga illet meg minden templomot Olaszországban arra az időre, amig abban a pápa tartózkodik. Valamennyi bibornokot Olaszországban a királyi hercegeknek kijáró tisztelet illet meg. Külön egyezménv rendezi a Szentszék és Olaszország pénzügyi viszonyát^ és a pápa a szerződésben kiielentette. hogy az Itália által fizetett egy milliárd és hétszázötven millió lirát a pénzügyi viszonyok végleges rendezése fejében elfogadja. Az egyházi kérdésekről hosszú konkordátum rendelkezik, ennek egyes szakaszai kiterjeszkednek a legaprólékosabb részlétkérdésekre is. A Vatikán-város alaptörvényeit, területét, intézményeit pontosan megállapító törvényeket és azt, amelv pontosan meghatározza azt is, hogy kik tekinthetők az uj állam polgárainak, még a ratifikálás nap ián, junius 7-én kibocsá itatta a pápa és voltaképen ezen a napon kezdette meg életét a világ legkisebb, de legnagyobb hatalmú állama. Paál Jób. Hí fzenacli 6ráfok-ékiier4nzek Szakotztálvába tömörült iparosok és ékszerkereskedők 14 nanos évvétii árusítást rendezne!? és igen kivételes olcsó és nagyon mérsékelt árakon bocsájtják óra- és ékszeráruikat a t. vásárló közönség rendelkezésére. Használja ki mindenki e ritka alkalmat és vásároljon olcsó árak mellett, hiszen köztudomásu, hogy az arany-ezüst örök érték és hogy ez a legjobb tőkebefektetés. Nézze mrc ára» kirnlj oíajnkat!! HARMÓNIA Febr. 15 TISZA 8. FISCHER ANNIÉ a Liszt verseny első díjnyertese z O II £| oraestje Harmónia 7-ik bérlet. igötöl Délmagyarnál.