Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-25 / 45. szám

14 PEf MAQyaRORSZáG FéBruír TT. f/ ///^A? Cégi €sányi Mihály ^r-^CynnnFFCTFQT clmfestést, mázolást és ZrestcijiarxHillalat Kéyszit els?renda éneiben OlllDlIrLoltol. bu'orfényezést Eiüra A DBtMRayHRORSZRQ REGENME SZEBEDl KLURU EGy LEÁN\ ELINDUL 35 Lakott még a penzióban egy tanár ur, aki­nek a tanársága valahová az őskorba nyulott vissza. Nem is igen mutatott hajlandóságot, hogy innen előmásszon. Nem tanított és ha valaki foglalkozása után érdeklődött, titokza­tos mosollyal azt válaszolta, hogy búvárko­dik. A búvárkodás helyéről és minőségéről teljes tájékozatlanságban hngyta egyelőre ugy a penzió lakói, mint az egész universu­mot. Katinka mellett egy orosz emigráns ült az asztalnál. Ez az ur kedves volt, finom és halk szavú, mindaddig, amíg a forradalomról nem beszéltek hozzá. Akkor a szeme szikrát szórt, hadonászni kezdett és máskor oly kel­lemes, csendes hangja dörgővé vált. Szóval élethűen lekopirozta a színpadról azokat a ve­szedelmes kozák főurakat, akiknél túlteng a temperamentum, felbőszült haragjukban esze­veszetten csapkodnak- maguk körül és feltéve, hogy szülőapjuk, a költő, operett keretébe helyezi be őket, az adott pillanatban balalaj­ka sző mellett guggolásból a magasba szök­kennek, majd pedig eszeveszetten forognak saját tengelyük körül. A penzió szabályai közt azt is tudatták az újonnan érkezett ven­déggel, hogy az emigráns urat, aki kitűnő pontossággal fizetett, nem szabad ingerelni. A vendégek közt volt még egy sárgaképü kinaí vagy japán. Katinka nem volt benne biztos. Számára a sárga csak sárga volt és maradt. Pontos leírását ismerte a sárga faj főbb jellemvonásainak, összetartok, hamisak, alattomosak, gyűlölnek minden más fajt, amellett alázatosak, bár sokra tartják önma­gukat. Ennyit tudott róluk és több nem is nagyon érdekelte. Mister Tan Sin Hau ugy látszott egyesítet­te magában valamennyi jellemző tulajdonsá­got. Nagyon csendes volt, nem vett részt a vacsorai beszélgetésekben, vitákban és nem vett részt a vacsora utáni tréfálkozásokban sem. Vacsora végével röviden és hallatlanul félszegen meghajolt. Ilyenkor fmcsán és za­varodottan mosolygott, bizonytalanságban hagyva a jelenlevőket, hogy a társaság ne­vette-e ki, vagy önmagát. Aztán vagy elment még, vagy pedig visszavonult a szobájába. A penzió többi vendégei csak rövidebb időre érkeztek és mindössze arra voltak jók, hogy egy ujabb szint, ujabb hangot hagyja­nak maguk mögött, mikor elmentek. Katinka meglehetősen jól érezte magát a penzióban és a két, vele egykorú leánnyal való összeismerkedés révén történt, hogy be­iratkozott az egyetemre, meg a gyors- és gépíró tanfolyamra. Az egyik ugyanis az egye­temre járt, a másik pedig onnan ismerte a gyorsíró iskolát, hogy ugyanannak a háznak az első emeletén volt, ahová ő járt a festő is­kolába. így hol az egyikkel, hol a másikkal ment, de közeli barátságot egyikkel sem kö­tött. Más volt a modoruk, más a felfogásuk és ő nagyon távol érezte magát tőlük. Első este beszélgetésbe bocsájtkozott asz­talszomszédjával, az orosz emigránssal, de alig melegedtek össze némileg, belépett a szobába a kis penzió háziszolgája, aki egy­úttal portási minőségben is szerepelt és sür­gősen a telefonhoz hivta Katinkát. Katinka meg volt lepve. Nem értette, hogy Párizsban ki kőrheti őt a telefonhoz? önkénytelenül felállt és követte n portást a hallba. Itt Ma­riamé Valois várta, aki izgatott gesztikulálá­sok körött tudtára adta, hogy senkisem kéri a telefonhoz, csupán eszébe jutott, hogy el­felejtette Katinkával közölni a penzió napi­rendjét, melyben az is bennfoglaltatok, hogy az orosz emigránst semmiféle izgató beszél­getésbe bevonni nem szabad. Szigorúan be kell tartani a határokat, melyek Oroszorszá­got övezik és ezen belül érintetlen talajnak tekinteni az egész nagy birodalmat. Katinka tudomásul vette a dolgot, vissza­ment helyére és ezentúl még elhagyatottabb­nak érezte magát. Mikor végleg tudatára ébredt annalc, Kogy milyen nagy Párizs és milyen egészen kicsi pont ő, mennyi általa nem ismert és neki be nem mutatott ember szaladgál a földtekén, akkor szórakozottságból megtörtént véle, hogy kezébe vette a menetrendet, amivel Madame Valois minden esztendőben ki­egészítette a könyvtárát. Lapozgatott benne és csak ugy kuriózum képen megnézte a Pest felé induló vonatok pontos indulási idejét. Ekkor tőrtént, hogy levelet kapott ha­zulról, melyben Somióné megirta, hogy ki­tűnő ötlete támadt. Valószínűleg Katinka is emlékezik a dologra, vagy tiz esztendővel ezelőtt együtt nyaraltak a tiroli hegyek közt egy francia családdal, ahol egy egészen olyan idős lányka volt, mint Katinka és akikkel kitűnően összebarátkoztak. Most végre hosszabb keresés után sikerült ennek a családnak a cimét megtalálni, mert annak idején leveleztek is és megigérték egymás­nak, hogy ha elvetődnek Párizsba vagy Pestre, kölcsönösen felkeresik egymást. Ké­sőbb a levelezés abba maradt, de ő, meg a papa nagyon örülnének, ha Katinka felke­resné ezt az igen kedves Brussard családot. __ fFolyt köv.) Soha nem látott élményben lehet része: llegp részi csere-liiKusautocarulazasunhon Spanyolországba? Az utazás utvonala: Budapest—Milánó (vasút II. o.) Genova—Nizza—Marseil­le—Barcelona — Valencia—Carta gena—Granada—Gibraltár (autocaron) Ceuta (hajón), Tetouan—Tanger (autocaron)—Algeciras (hajón)—Cadiz — Sevilla— Cordoba—'Tőled o—Madrid—Sansebastian—Biarritz—Lourdes—Toulouse Nimes— Nizza—Genova—Milano (autocaron) Venezia—Budapest (vasút II. o.) Elszállásolás luxusszállókban, Luxusautocar a modern technika minden vív­mányával felszerelve. Megismerheti Olaszországot, az olasz és francia Riviérát, egész Spanyolorszá­got, Spanyolmarokkót, Sansebasti ant, Biarrrtzot, Lourdest, egész kedvezményes áron! Az utazás indul március 16-án, a húsvéti hetet Sevillában, Madridban és San­sebastianban töltjük. Az utazás időtartama 26 nap. Bészletes felvilágosítást, prospektust díjtalanul ad a DÉLMAGYARORSZAG kiadóhivatala. iso! vásűroünnk : nol dolgoztassunk A Deimaguarország Kis Címtára szegedi Kereskedőkről es iparosokról ANTIQUAR1ÜM: Itingária könyveket vesz, elad és cseréi AUTÓ ÉS FELSZERELÉSI CIKKEK: Markovié* műszaki váll., Tisza Lajos kőrút 44. Rőna Alföldi Gépkeresk.. Váll, Fcketesas-n 22 FESTŐ ÉS MÁZOLÓ: f Szabó Tstván. Kálvin tér l CIPÉSZ: Papp Béla. Feketesas ucca 8. FÉRFIRUHA: Rlan Ignácz. Kelemen-n, 5. GRAMOFON: Fonyó Soma. Kö1e«ey-u 4. ILLATSZERTAR: 05 «pár illatszertár. Széchenyi-tér 1. IRODABF.BENDFZÉS: \Virt1i és Rengey. Széchenyi-tér 1. KALYHAF KTAR: f.éderer .Tános Somogyi-ucea 15 KÉPKFRFTEZÉS: Freimann Mik«sa. Kárász-n 10. KÉZIMUNKA: Fischer ..Kézlmiinkaház" Kölcsey a 18. Fáy Margit. Kigyó u. 5. KÖMYKÖTÖ; Wellisz Hajós. Arany János-n 7. KÖTÖTT- és SZÖVÖTTARU: Fehércégtáblás Boros Miksa. Széchenyi tér 15 ampel és Hegyi Pflspök'»azár Lusztig Imre, Széchenyi-téT 1 MOSODA: NŐI KALAP: Vincze Mária. Tisza Lajos-körut 42a. OLAJ- ÉS MŰSZAKI CIKKEK: Rub Vilmos, Mikszáth EL • ». ÓBA ÉS ÉKSZFR: Reich Mór és Fia Rt, Kelemen-n 11 Tóth József. Kölcsey-n. 7. PAPLANOS: Bokor paplanipar. Löw B. a. I. (Polgár n *.) RÁDIÓ ÉS GRAMOFON: Oeut«rh Albert. Kárász-ucca 7. Kelemen Márton. Kelemen-n. 11. SELYEMARUK: Holtzer S. és Fiai. • főportával swsmber SAJT VAJ, TŰRŐ: László. Széchenyi tér (városi bérház), Dugonics tér (Napló-ház) SZŐNYEG: Domán Mihály és Fia, Kárász-n. 12 SZŰCS: tosmann Dávid. Kárftsz-tt. 8. TEXTILÁRU: Kurucsev Sándor Széchenyi tér 14 TVibár Péter, Kárász-n. %. ÜVEG ÉS PORCELLAN: Schillinger Kálmán, Csekonic u. I VILLAMOSSAG: Oeutsch Albert Kárász-n. 7. Kövecs Antal, Faragó n. 15. Rosner József. Tisza Lajos-körut S». VIZVEZETÉKSZERELÖ: Fekete Nándor Kossuth Lajos-sngfirnt 18. tattyu-mosóda Takaréktár-n Szegeden szerezzük be minden szükségletünket i

Next

/
Thumbnails
Contents