Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-25 / 45. szám

Ii DÉ (MAGYARORSZÁG rervitm» irr Legszebb a <>FB Legfőbb a GFB Legolcsóbb a <"FB harisnya pnllRk T ényesben és mattban P 195, 2.50, 2.90, 3.50 árban. • wllUII I igy nagyon sok vonatkozásában el is avult. Egy varosismertetőt egy Budapesten tartott előadásom nyomán én állitottam össze 1926ban, de ennek már egy példánya sincs forgalomban. Tavaly, mikor a filléres vonatok megindultak, néhány egészen jó kis kalauz jelent meg Szegedről, ezek azonban csak azok számára valók, akik egy napot akarnak Szegeden tölteni és legfeljebb arra érnek rá, hogy futólag ismerjék meg a várost és nevezetességeit. Ha ezzel szemben azt látom, hogy mas városok, elsősorban Pécs és Sopron, milyen szép könyvecskékben ismertetik meg magukat az idegenekkel, annál kirívóbb modon látom a magunk szegénvsé«ét ezen a téren. Pedig itt történni kell valaminek, ha az idegenforgalmat nem akarjuk kimeríteni azzal, ho^y tartunk fenn egy tiszteletbeli idegenforgalmi hivatalt, amely ódacsetlik ,ahova nélküle is odabotlik néhány idegen. Nézetem szerint a nyomtatványok utján kifejtett idegenforgalmi propagandának a következő eszközeit kellene alkalmazni. Szükség v;in mindenekelőtt egy hat-nyolc oldalas egészen rövid kalauzra az egv napos látogatók számára. Ilyen már van, de magánvállalkozás formájában és természetesen pénzért. Ezt, vagy bármely más ehhez hasonló füzetet ugy kellene terjeszteni, hogy ingven osztogassák a menet jegyirodákban, a budapesti szállodák halijaiban és megkapják a filléres vonatok Szegedre jövő utasai és tömeges látogatások, kongresszusok, dalosversenyek alkalmával az összes résztvevők. Mindig irigylem Sopront, mikor a soproni városház tornyával ékesített kis füzetet díjtalanul látom kitéve a budapesti szállodákban. Ugyanezt a kis füzetet ki kellene adni német és angol nyelven is. Fontos az ilven füzetnél a jó fotografía és az érdeklődést felkeltő illusztráció. Különösen fontos lesz ez a füzet, ha csakugvan állandósítjuk Szegeden a szabadtéri játékokat. Ez esetben a füzet uj kiadásánál a salzburgi prospektusokat kellene mintául venni, amelyek azt igyekszenek belevinni a köztudatha, hogy Salzburg egyebeken kivül a szabadtéri játékóknak és az osztrák mmészetnek reprezentatív városa. A másik nyomtatvány volna egy szabatos városismertetes, körülbelül abban a terjedelemben, ahogy én 1926-ban megcsináltam. Nyolcvan-száz oldal olyanok számára, akik nem csupán meglátogatni, hanem megismerni akarják Szegedet. Ebben a kis könyvben röviden össze kellene foglalni a város geográfiái képét, múltját, jelen gazdasági életét és kulturális képét. Ismerietni kellene benne a város legfontosabb problémáit is, ugy, hogy aki végigolvassa, nagyjából képet tudjon alkotni magának Magyarország második városáról. Azok, akik sok idegen emberrel érintkeznek, egy ilyen könyvecskének a hiányát érzik legjobban. Tulajdonképen mindennek a váza megvan az én 1926. évi ismertetőmben, csak modernizálni és kiegészíteni kellene a legújabb adatokkal. A nyomtatott propagandának harmadik formája volna a plakát. Nagy örömmel láttam, mikor két esztendővel eze' lőtt a Máv. is megkezdte a belső idegenforgalom fejlesztésének ezt a külföldön már régóta gyakorolt módszerét és egymásután néhány igen szép plakátot jelentetett meg magvar vidékről és maygar városokról. Szerepel ebben a plakátsorozatban Budapest, a Balaton, a Bakony, a visegrádi Dunaszorulat, Eger, Sárospatak, a Hortobágy, Sopron és ha jól emlékszem, Pécs és a Mecsek. Szegedet ellenben mindezideig sajnosan nélkülözöm a Máv. plakát-propagandájában és éppen ugy hiányzik Szeged azokból az idegenforgalmi propaganda-füzetekből is, melyeket a Máv. német, francia, angol és olasz nyelven adott ki külföldiek számára. Pedig szerénytelenség nélkül mondva. Szeged is igényt tarthatna arra, hogy az államvasút ebben a vonatkozásban is gondozásába vegye. A propagandának többi módjait ezúttal nem kívánom érinteni. Egyelőre ennyi is elég. Ha céltudatosan megcsináljuk azt, amit nagyjából érintettem, mindenesetre tettünk valamit abban az irányban, hogy ne kisértsen a város fölött Rózsa Sándor visszatérő szelleme és eltűnjenek Szegedet ismertető kolléganők fantáziájából a szegedi ingoványok. Ê Ptl L E TF A ASZTALOSÁRU PADLÓDESZKA I TŰZIFA SZÉN KOKSZ BACH Telefon 11-2© Párisi Krl 35 Volt Somló telep és Szent István lér. Mátyás király vadászterületén a Bükk rengetegében, építik meg a világ egyik legszebb versenypólyáját Lillafüred, február. Százezer hold erdőség egy tagban... Valamikor Mátyás kergette itt a szarvasbikát, a vadkant és a medvét. Izmos karú apródok tarka ruhájának cifra ujján pihent arányos láncon a sólyom. Alabárdot tartottak kezükben a vadájszok és címerükön a Hunyadiak holló-madarának csőrében csillogott az arany karikagyűrű. Most is a magyar arisztokrácia nevén áll telekkönyvben az erdőségek legnagyobb része. De a legnagyobb erdőbirtokos a magyar állam. Kölel ötvenezer holdon övé a bükk, tölgy és fenyő... Keskeny erdei ösvények évszázados csöndes ~íjaln dolgozik most a munkások hadserege. Sziklakat robbantanak dinamittal, sebes hegyi patakok medrét szelik keresztül miniatűr hidak, mérnökök szúrják le léceiket százados tölgyek tekergő gyökerei közé: épül Magyarország legszebb és legnagyobb autóversenypályája. Lillafüredről indul ki az ut és oda is torkollik vissza. I>édeslg már készen van az ut. Szentléleken keresztül halad, a páratlanul szép Rénvölgyl uton. A dédes-felnémetí részt most építik. Ez a rész a Bflkk rengetegének romantikus vidékén halad keresztül, érinti Nagyvizsnvót, Szilvásváradot, Bélanpátfalvát, Szarvaskőt, majd Felnémetnél betorkollik az egri hegyi útba, ahol negyven kilométeren keresztfii megszakítás nélkül valóságos őserdőben visz az autók útja... Mindvégig: bükk, tölgy és fenyveserdő, lépten-nyomon pisztrángban dus patakok, gyors vízesések, az ut végigszalad az ország legmagasabb hegygerinvén, érinti Magyarország legmagasabban fekvő községeit: Ujhutát, ahol már a fenyő birodalma kezdődik. Egyik kanyar a másikat követi, a száznyolcvan kilométeres uton, amely megépítésében hasonlít a németországi nürnburgi-rínghez, száznál több, nagyszerűen kiépített kanyar van. Az ut mindenütt nyolc méter széles és előreláthatólag gondoskodás történik a megfelelő portalanításról is. Lillafüredre szalad vissza, oda, ahol bronzoszlop mondja: 1847 ISTVÁN FŐHERCEG emlékére, aki meglátogatta e KIES VÖLGYET. Az ufolső esztendőben több, mint kétezer autó fordult meg Lillafüreden A miskolc-egri országút már ma is legjobb autóutja a világnak. Kitűnően van megépítve. A nyolcszáz méteres Jávorkútra külön megépített nagyszerű autóut vezet fel. Nincsen olyan autómárkája a világnak, amely ne állt volna meg itt. Legutoljára Ferdinánd volt bolgár cár érkezett meg ide hatalmas Nűrburg-Mrcedes kocsiján. Ugyanilyen kocsival járt itt a svéd trónörökös, aki inkognitóban a Graf von Haag nevet használja. Behtlen István grófnak olasz kocsija van, a simán gördülő Lancia Lambda. Józset Ferenc főheroeg Mercedesén szokott eljönni ide. Valamennyi kocsi között legszebb volt az a Nűrburg-Mercedes, amivel Jan Kiepnra, a világhírű énekes érkezett meg egy őszi napon. Sárga karaküllel van bélelve a kocsi, amelynek kiállítása pompájában minden képzeletet felülmúl. A technika csodája volt aztán az az autó is, amivel Sír Henry Deterding, az angol olajkirály érkezett meg Stéger Tibor táraságéban. A gépkocsit Maybach-motor hajtja, ugyanaz, amivel a Zeppelin-gépek szállnak a levegőben A chassanai mnharadzia három Bolls-Roycon érkezett, a délamekai gyémánt-király, Mr. Anthruper egy Morgankocsival jött meg. a hires Gordon-család Talbot kocsival, Fejős Pál, a hollywoodi világhírű magyar rendező Packard kocsijával hajtatott fel. A berlini Guggenheim doktor svájci Röhr-kocslva! érkezett. Gregersonék Oslóból Graf-Stiíttel jöttek, Rolls-Rovce-val utaztak Ankarából a törökök, de Astis olasz követ pedig egy páratlanul szép Alfa Rómeóval. Zichy Rafaelné grófné Maybach kocsija ugyanúgy feltűnést keltett, mint Istenben boldogult Izabella királyi hercegasszony Lincolnja és a Palotaszálló bonjaiban kaptak helyet a Farlane angol ezredes Sunbeamja, vagy a Mr Brooks Armstrong-Síddeley autójaKét évvel ezelőtt egy nagyobb dán társaság járt a Bükk paradicsomában és véletlenül tanúja volt Hámorban annak, amint az emberek nyárson szalonnát sütöttek. A dánok ls kedvet kaptak a szalon nasűtésh ez, nagyon ízlett nekik a dolog, mert odahaza öles cikkeket írtak róla a lepedőnagyságu dán újságokban és azóta ha nagyobb külföldi társaság érkezik, első kérésük, hogy — szalonnát szeretnének sütni. Ha elkészül most a közel kétszáz kilométeres gyönyörű autóut, amely egész Európában ritkítja párját, alaposan megnövekedik a Bükk forgalma. Paál .Tób. Jlmia asz assszony KészimunlcásziU . .. Amig az asszony kezében tartja kézimunkáját és odatigyel a színek és vonalak kialakuló mesevilágára, addig a lélek derűjét és az otthon hangulatát nem kell félteni. Ezt maguk az asszonyok tudják legjobban és épen, mert tudják, azért ragaszkodnak annyira, minden takarékoskodási kényszer ellenére, régi, hü kalauzukhoz, a „Tündérujjak"-hoz. A „Tündérujjak" hölgyközönsége soha egy pillanatig nem volt zavarban^ milyen kézimunkába fogjon, hogyan dolgozza ki, mivel és mikor? Mert a „Tündérujjak" hónapról-hónapra ontotta a gyönyörű mintákat, a friss ötletéket, az értékes tanácsokat A pompás kézimunkaujság eddig is meghálálta közönsége ragaszkodását, elsősorban» példátlanul pazar ajándékaival. De most figyelmességét még azzal is megtetézi, hogy az előfizetést hat havi P 2.40-es részletekben is elfogadja. Városunkban a Fiseher Kézimunkaházzal, valamint Márton Ilona, FAy Margit és Alexy A. kézimunkaüzletével állapodott meg a „ Tündérujjak" olyan értelemben, hogy a lap megrendelése ott eszközölhető. Ugyanott lehet kiválasztani a legjobban tetszőt a nagyszerű ajándékok közül: a négy finom párnahuzatot, vagy a Lampart rendszerű bájos asztali lámpát, vagy az ügyes és modern bútort: a Fakulit. Cipészmiihelyemet ™e,?of(am Tábor-ueea 7. sz. alatt (javadalmi hivatallal szemben). Készítem a legdivatosabb uri, női és gyermekcipőket mérték után, kitűnő anyagból olcsón, felelősség mellett. Javítások gyorsan és pontosan. Fülöp László P* __ _ * B— _ • WM • JF • __ ŰP II ' 100 modern kényelmes szoba. Liftek. Hideg-meleg •K ' íp® W <2! m3| M^ T Mk i W 91 B W S% Hk qv gft B B ¿0% folyóvíz. Központi fűtés. Az étterem és kávéházban Eh® I MW <35 Htar %0 • lm I I f33 I ¿7 a 1» W U& ém Cs I I %W minden este szalonzene. — Az „Erzsébet PincéBudapeil, IV. R e r., Egyelem-uccd 3. szóm Kndsz£7- Menü: 1'60 P>