Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-23 / 43. szám

a. DÉLMAG7AROR SZÄG 1934 feBruár 23. figyminiszter nevében így válaszolt a kérdés­re: — Tudomásom szerint összesen 8 egyént vé­geztek ki és az ostromállapotot, amelynek alapján a kivégzések történtek, tegnap meg­szüntették. Ami a kérdés másik részét illeti, a bécsi angol követnek adott utasitások még ér­vényben vannak. Nagyfontosságú tárgyalások Budapesten Suvieh olasz KfllGgm államtitkár és a magyar Kormány tagfai között KUlIttldl Kombinációk a maguor-oszfrák-olasz eggdttműkffdfó körül Budapest, február 22. Suvieh, olasz kül­ügyi államtitkár Gömbös miniszterelnökkel és Kánya belügyminiszter csütörtökön délelőtt folytatta tanácskozásait. A tanácskozások után déíben kihallgatáson jelent meg a kormányzó­nál, aki ebédet adott az olasz államtitkár tisz­teletére. A Budapesti Értesítő jelenti: Suvieh állam­titkár, Gömbös miniszterelnök és Kánva kül­ügyminiszter délelőtti tanácskozásáról nem adtak ki hivatalos közleményt. Hir szerint a tanácskozásokon szóbakerülték mindazok a kérdések, amelyek a két országot érdeklik. Ezek a tárgyalások nyilvánvalóan megvetették alapját azoknak a későbbi tanácskozásoknak, amelyek az olasz—magyar—osztrák együtt­működés kibontakozásához vezethetnek. Suvieh Fulvio csütörtökön délután fél öt órakor az országgyűlés épületét tekintette meg, utána pedig részt vett azon a teán. amelyet A1 m á s s y László, a képviselőház elnöke adott tiszteletére. Suvieh külügyi államtitkár C o 1 o n n a her­ceg budapesti olasz követ, H e r t e 1 e n d y An­dor követségi titkár és az olasz követség tiszti­karának több tagja kíséretében fél ötkor érke­zett meg az országháza elé, amelynek bejára­tánál P u t n o k v Móric, a képviselőház és Rakovszky Endre, a felsőház háznagya, Pékár Gyula a külügyi bizottság elnöke fo­gadta és üdvözölte. Suvieh ezután felment a diplomaták karza­tára és ott tartózkodott mindaddig, amig az el­nök az ülést felfüggesztette. Ezután a jobbol­dali folyosókon át a kupolacsarnokhoz ment, amelynek bejáratánál már egybegyűlt közéleti előkelőségek élén Almássy László, a képviselő­ház elnöke fogadta és üdvözölte. A házelnök teá ján megjelent József királyi herceg, Angelo Rótta pápai nuncius. Gömbös Gyula mi­niszterelnök a kormány tagjaival, a diplomá­ciai kar. a felsőházi tagok és az országgyűlés képviselői és a tábornoki kar tagjai. Suvieh majdnem egy óra hosszat időzött a házelnök teáján és hat óra előtt néhány perccel távozott az országház épületéből. Az esti tanácskozások (Rudaesti tudósítónk telefon jelentése.") A képviselőházi fogadtatás után a mini>zterel­i.öksé^en tovább folytatták a tárgyalásokat. Suvieh felkereste G ö m b ö s miniszterelnö­köt. akivel este fi órától fél 7-ig negvszemközött folytatott megbeszélést, ezután a tanácskozá­sokba bevonták a gazdasági minisztereket: Imrédyt. Fabinyit és Kállayt. Ezek a tanácskozások este háromnegved 8 órakor fejeződtek be és — értesülésünk szerint — pénteken folytatódnak, amikor főleg a gazda­ság? vonatkozású tárgyalások részletkérdéseit fogják megbeszélni. Nacny nyugtalanság Franciaországban Suvieh budapesti látogatása miatt (Budapesti tudósítónk" telefonjelentése.) Pá­risiiéi jelentik: A félhivatalos Temps csü­törtökesti vezércikkében megismétli a jugo­szláv kormány hivatalos lap iában megjelent felszólítást, hógy próbáljon Olaszország köze­ledni a kisantanthoz, mert csak igv lehet „min­denki javára és üdvére megoldani a középeu­rópai problémát". A külügyminisztérium fél­hivatalos lapja Suvieh budapesti ntjáből indul ki, amely — a lap szerint —, a legnagyobb ér­deklődést keltette annál is inkább, minthogy a budapesti utat megelőzte Suvieh bécsi láto­gatása. Nagy jelentőséget kölcsönöz Suvieh mindkét t-tjának az Is. hogy a külügyminiszter a Duce teljes bizalmát bírja. Egészen nyilván­való — folytatja cikkét a Temps —, hogv Olaszország szoros blokkra akarja tömörifeni Ausztriát és Magyarországot. A blokk ellenőr­zését Olaszország venné át. A blokknak gazda­sági jellegétől egészen elkülönítve nagy politi­kai jelentősébe is lenne. Ha arról volna szó, hogy meg kell teremteni valamennyi dunai ál­lam közös szervezetét, akkor az ohsz kezde­ményezést csak őrömmel üdvözöíhetnék. kü­lönböző helyeken azonban aggodalommal han­goztatják, hogy az olasz—osztrák-magyar blokk a kisantant ellen irányul, ami csak uj veszedelmet idézne fel ahelyett, hogv kikü­szöbölné a régi veszedelmet. A Temps cikke igv fejeződik be: Hivatalos támpontok még nincsenek arra nézve, hogy valóban készülőben van-e az osztrák—magvar blokk, de már ma­ga a szándék éles reakciót okozott a kisantant­nál. A politika, amelyet most folvtafni kell, csakis az lehet hogv Olaszország közeledik a kisantanthoz, hogv közös erővel támogassák Középeurópa fejlődését. Minden akadálvt, ami a közeledés előtt áll, el kell hárítani az útból. Nagy oompáva! temetS4k el Albert belsa királyt Brüsszel, február 22. Csütörtökön délelőtt nagy pompával temették el Brüsszelben Alber­ti l. a tragikus körülmények között elhunyt belga királyt. A temetésen résztvett a welsi herceg, Umberto olasz trónörökös, Hend­rik holland herceg, Gusztáv Adolf svéd, P á 1 jugoszláv, Miklós román főherceg, Bourbon Felix herceg, Lebrun fran­cia köztársasági elnök és Doumergue mi­niszterelnök. A király holttestét ágyutalpon szállították a St. Gudule székesegyházba a Brüsszelben állomásozó tüzérezredek ütegei­nek ágyudörgése és a főváros harangjainak zu­gása közben. A koporsó mögött Albert fia, az uj király: Lipót haladt. A St. Gudule székesegyházban tizenegy óra­kor kezdődött meg a gyászszertartás, amely egy óra hosszat tartott. Innét a lack'eni királyi kastélyba vitték a koporsót. A király esküje Brüsszel, február 22. Az alkotmány értelmé­ben a király a törvényhozó testület két házá­nak együttes ülésén teszi le a királyi esküt. Az eskütetel alkalmával az ülésteremből eltávolít­ják az elnöki emelvényt, helyette mennyezetes trónemelvényt helyeznek és külön tribünt emelnek a királyi család tagjai számára. Az eskü letétele után az uj király bestédet intéz a törvényhozáshoz, akik bizottságokat* válasz­tanak a trónheszédre adandó válasz megszöve­gezése céljából. A trónváltozásról és az uj király beiktatásáról szóló bejelentéseket a tör­vényhozás külön törvénybe foglalja. Alaptalan vádak Szeged ellen Budaváry László hetilapiában Dr. Pálfy József helyettes polgármester nyilatkozata Budaváry László Budapesten megjelenő hetilapjának legutóbbi számában cikket közölt Szegedről, illetve a polgármesteri állás betöltéJ se körül támadt kombinációkról. Dr. Pálfy József polgármesterhelyettes most a következő helyreigazító levelet küldte el a laphoz: „A „Nemzeti Élet" f. hó 16-i számában „Shvoy Kálmán Szeged város polgármestere?"; címmel egy cikk jelent meg, mely Somogví Szilveszter polgármester nyugalomba vonulása és annak folytán felmerülő személyi kombiná-, ciókkal foglalkozik. Minthogy a cikk nyilván J valóan téves információn alapult és annak azi a kitétele, mely szerint: „Végre elérkezett az. idő ahhoz, hogy a város vezetése egv erőskezű! ember kezébe kerüljön és a torony alatt ural-t kodó korrupt jelenségű állapotoknak gyökeres­től véget vessen." A város jó hírnevére ártalJ mas és n tisztviselői karra sértő, tisztelettel ké-íi rem Szerkesztő Urat, hogv b. lapja legközelebb bi számában szíveskedik helyreigazításként helvtadni alábbi nyilatkozatomnak. Téves információn alapszik az a híradás, hogy a szegedi polgármesterségre már megin­dultak a korteskedések. Szeged város köztiszte­letben álló, érdemekben gazdag polgármestere, dr. Somogyi Szilveszter ezidőszerint ténvleg betegeskedik, de f. évi «március 21-í^ szabadsá­gon van és ha annak leteltével hivatalát el nem foglalhatná, törvényes joga van további három hónapi szabadságot igénvbevenni, amit a kisgyűlés kétségtelenül meg Is fog adni ré­szére. Nvuediiaztatási szándékát nem nyilván nitotta. Sokkal nagyobb tiszteletben és szere­tetben áll Somogvi Szilveszter Szegeden, sem­hogv nyugdíjaztatása előtt állásáért verseny indulna. Ez nem fér össze a közéleti etikával, a jó ízléssel és emberséges felfogással. Legke­vésbé tételezhető fel az „időelótti" korteskedés arról a magas állású, abszolút korrekt, uri gon­dolkozású katonatisztről, vagy pártjáról, akire a cikkíró céloz. A valóság az, hogy Szegeden a polgármesterség miatt semmiféle nyugtalan­ság, vagy „időelőtti korteskedés" nincsen. Mint­hogv a polgármesteri állás betöltése ezidősze­rint teljesen tárgytalan, a cikkben foglalt sze­mélyi vonatkozású kérdésekkel. — bár azok is tévesek, — nem kívánok foglalkozni. De igenis tiltakoznom kell a város és a tiszt­viselői kar reputációja érdekében azon sértő beállítás ellen, mintha itt, a torony alatt kor­mot állapótok volnának, amelyeknek meg­szüntetésére „erős kézre" volna szükség. Sem a városban, sem a „torony alatt" semmiféle kor­rupt Jelenségek nincsenek. Hivatása magasla­tán álló, szakképzett, megbízható tisztviselői kar intézi a mai nehéz időkben is példás köte­lességtudással, a kormány és a város közönsé­gének megelégedésére a város ügyeit. Teljes rend és ösrzhang nralkodik a város társadalmi és közéletéhen és helvileg semmiféle jelenség nem észlelhető ennek megbontására irányuló törekvésre. Visszaélések végtére mindenkor és mindenütt előfordulhatnak. Tlyen visszaélés történt pár hónap előtt Szegeden is népjóléti ügvkezelés körül, amikor alárendelt, ideiglenes állásban levő városi alkalmazottak a segélye-, zések körül szabálvtalanságokat követtek el. Azonban a visszaéléseket maga a közigazgatási ellenőrzés derítette fel, a megtévedt alkalma­zottakat állásukból azonnal elbocsátottuk és a bíróság elé állítottuk. Ebből korrupt jelensé­gekre nemcsak következtetni nem lehet, ha­nem ellenkezőleg a közigazgatás tisztaságát és megbízhatóságát kell megállapítani. Mélven fájlalom, hogy akndt szegedi polgár, aki „Nemzeti Élet" szerkesztőségét meggondo­latlan, rosszakaratú, vagy tendenciózus hír­adásával megtévesztette. Szerkesztő Ur igazságérzetét és b. lapjának becsületes, keresztény szellemét ismerve, meg vagvok győződve, hógy Szeged város közönsé­gének és ok nélkül megbántott tisztviselői ka­rának megadja az elégtételt, hogy fenti helyre­igazitó nyilatkozatomat a sajtótörvény rendel­kezéseinek megfelelően teljes egészében közöl­ni szíveskedik. Ezért előre is köszönetet mond­va vagvok Szerkesztő Urnák őszinte tisztelője dr. Pálfy József, m. kir. kormányfőtanácsos helyettes polgármester."

Next

/
Thumbnails
Contents