Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-21 / 41. szám

NAPONTA : ÖT DEKA HUS Ar/atmas-e a húsfogyasztás ? Dr. Mészáros Góbor előadása (A Délmagyarország munkatársától.) Az Egyetem Barátai Egyesületének természettudományi szakosztálya kedden délután rendezte második népszerű előadását az egyetem vegytani intézetének nagy előadótermében, amikoris dr. Mészáros Gábor egyetemi magántanár tartott érdekes előadást „A hns szerepe a táplálkozásunkban" címmel. Dr. Mészáros Adám és Évával kezdte és elővette a bibliát, melyből bizonyította, hogy a legelső emberek csak növénnyel élhettek. Az özönviz idejétől kezdve azonban a biblia szerint is már hússal táplálkoztak. A vita: együnk-e húst, olyan régi. mint maga a történelem. Pythagoras az állatok halhatatlanságát hirdetvén, eltiltotta híveit a husevéstől. A mai vegetáriánusoknak két alfaja van, egyikük csak a hust veti meg, de egyéb állati terméket, mint tejet és tojást elfogad, a másik rész egyáltalában csak növényi ételhez nyul. Semmi adat sincs, hogy a vegetáriánus életmód káros volna, mert egészségben, munkában, élettan tamban, »poriban, egyáltalán nem maradnak le a húsevők mögött. Az nem áll, hogy akik sporttréninget folytatnak, azoknak több hust kellene enniök, vagy hogy egyáltalában a húsevés fokozná a munkabírást. Szegeden is folytattak kísérleteket, amelyek során megállapították, hogy • megszokott "életmód tesz fokozottabb munkára is alkalmasabbá. akik nem szokták meg a több hust, azok erflstbb hustáplálkozás esetén kevesebbet' tudnak dolgozni — A test táplálásának célja, — íkár egy gépeidnél —, a hajtóerő megszerzése és a jókarbantartás — folytatta előadását. Magiuúboz veszünk táplálékot, hogy az bennünk elégve, életmükődéí'icket fenntartsa és mert testünk állag folyton kopik, nj anyaggal azt építse. Legfontosabb tápanyag a fejérnye és azt részben a húsból kapjuk, mert a húsban ebből annyi, sőt első minőségű, hogy egy adag hns tápértéke felér 10 kilogram kápasztával. Azonban minden növényi eledelben van ebből az anyagból, főképen a kenyérben, legnagyobb mennyiségben a tejben. Aki nem eszik hust, pótolhatja ezt elsősorban tejjel, azután tojáiMl. tejtermékekkel, növényi táplálékkal. A vég*6 konklúzió az, hogy — okvetlenül nem kell hast enni — A hus azonban gazdag táplálék és csak akkor veszéyes, ha mértéktelenül fogyasztják. Ez nem érinti a szegény néposztályt, melynek sok húsra nem telik. A középosztály vagyoni viszonyaihoz mérten túlzásba megy. Nyomban nem lehet ily túlzás kárát észleint, azonban a sok húsevés ok•vetlonül rontja a szervezetet, a bajok néha csak évtizedek múlva, gyakran az öregkorban mutatkoznak. Régente nagy fejérnye szükségleteket vitattak az orvosok, a mai álláspont az, hogy 90 gram elegendő. Ennek 10—11 deka hus felelne meg naponkint, ha semmi mást az ember nem enne. De mert mást !s eszik, a helyes életmód az, hogy hetenkint négyszer együnk hust, akkor ts 5—6 dekát és nem kétszer ngvanaznap, együnk hetenklnt egyszer sajtot, kétszer tojást és naponkint legalább 3 deci tejet. Ezzel ha nem is élünk a bibliai korig — fejezte be előadását —, de meghosszabbítjuk és egészségben megőrizzük életűnket. Dr. Mészáros Gábor oagy érdeklődéssel kísért előadását sokáig tapsolta a közönség. Herékpár, Rádió, Gramofon r^,^ Dérynéi IIW1MW IIIMWPBMBMMWWM—Hagy Javít 6 müh«»y - Kin u c c a. A város és a müvészettámogatás Az Oroszl&n-uccai műteremlakásról — lemondott a bankiiszíviselő~bérlő — Egy fellebbezés sikere (A Délniagyarorszdg munkatársától.) Az egész városban nagy visszatetszést keltett annak idején, hogy a kisgyűlés Nyilassy Sándor Oroszlán-uccai műteremlakását P u y László banktisztviselőnek adta bérbe lakás céljaira, pedig ez a lakás az Oroszlán-uccai városi bérház építése alkalmával kifejezetten műterem céljaira épült. A Nyilassy halálával megüresedett műterem bérletéért folyamodott egy fiatal szegedi festőművész is, aki bér fejében festményeket ajánlott fel érte, a kisgyűlés azonban a készpénz-bért ajánló banktisztviselő mellett döntött. A kisgyülési határozatot Pásztor József megfellebbezte s fellebbezésében igen erős bírálatot mondott a szegedi kultúrpolitikáról kérve a belügyminisztert, hogy semmisítse meg a sérelme^ határozatot és kötelezze a város hatóságát, hogy a műterem céljaira épitett lakásokat művészembereknek adja ki. Most érdekes fordulat következett be ebben az ügyben. P u y László, aki a kisgyülési határozat értelmében májns eNején beköltözhetett volna Nvilassv Sándor elárvult műteremlakásába. kedden délelőtt fölkereste hivatalában dr. Pálfy József polgármesterhelyettest és bejelentette, hogy leniond az Oroszlán-uccai műteremlakás bérletéről, mert a kisgvülési határozat ellen benyújtott fellebbezések meggyőzték arról, hogy a kérdéses lakásba tényleg csak alkotó művészek költözhetnek be. Éppen ezért elhatározta, hogy a fellebbezések kormányhatósági elbírálását nem várja be, önként áll félre, hogy a város hatóságinak lehetőséget nyújtson az annyira sérelmezett kisgvülési határozat korrigálására. A polgármesterhelyettes köszönettel vette tudomásul Puy László bejelentését és utána azonnal döntött is a müteremtakás további sorsa felől. Néhány nappal ezelőtt ugyanis jelentkezett nála ErdéTvi Mihály, a szegedi származású kiváló festőművész, aki annakidején a város ösztöndíjával végzett külföldön igen komoly tanulmányokat, a legutóbbi években Baselben élt és most elhatározta, bogv hazajön, Magyarországra és Szegeden telepedik le. A várostól kér műterem céljaira alkalmas lakást, amelynek használatáért készpénz-bér helyett festményeket ajánl föl. Dr. Pálfv József polgármesterhelyettes most értesiti Erdélyi Mihályt. hogy május elsején beköltözhet az Oroszlán-uccai műteremlakásba, amelynek használatáért évente hétszáz pengő értékű festményt kell átadnia a városnak. Lehetséges, hogy a város az első évi mütereraljér fejében Erdélyi Mihállyal festeti meg Móra Ferenc arcképét is a Kultúrpalota számára. Ufabb Ítélet az egyetem rágalmazás! perében 1 kg kendermag 1 iifl mogyoróbél I kg akácméz 1 llf. fányér'en élolal Nagy Albertnél, 48 fillér 3.20 „ 1.20 1-— „ Valéria tér. Paprikapiac. ÍM (A Délmacj'iarorszán munkatársától.") Beszámolt a Dé'marryarország arról a rágalmazás! perről, amely a szegedi egv tem jogi és ál>arntudománví karának, illetve a kar tanárainak panaszára indult meg Németh Ferenc jogszigorló, Szende Mihály. Kanfnffnn Jenő: Demeter Aladár és dr. Deutsch Nándor ellen. A vád szerint Németh levelet küldött Szende Mihály cimére és azt irta, hogv 500 p^ngő ellenében rjaranciáml hajlandó Szende Mihály felvételéi a szegedi, vagy a debreceni egyetemen elintézni. A levélről firTomá^t szerzett a szege.U egyetem és a 1ünvádi < 1járás megindult némcsak Németh, de Szende ellen is, aki a levelet nagybátyjának, Demeter Aladárnak megmutatta, Demeter ellen is, aki a dologról Kaufmann Jenővel beszélt és Kaufmann ellen is, aki Szendét dr. Deutsch Nándor szigetszentmiklósi ügvvédhez utasította tanácsért. A szegedi törvényszék valamennyi vádlottat bűnösnek mondotta ki felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétségében, Némethet U napi fogházra, Kaufmannt, Demetert és Deutschot 50—50 pengő, Szendét pedig 20 pergő pénzbüntetésre ítélte. Az Ítélőtábla, ahová fellebbezés folytán került az ügy, az ítéletet megsemmisítette, mert a bíróság a pénzbüntetést helyettesítő fogházbüntetést nem foglalta az ítéletben. A tábla az iratokat azzal küldte vissza a törvény székhez, hogy ujabb tárgyalás nélkül hozzon Ítéletet. A törvényszék azonban ngv találta, hogy tárgvalás nélkül nem hozhat Ítéletet, ezért újból letárgyalta az ügyet és Némethet a megismételi tárgvalás után csupán 100 E

engő pénzbüntetésre ítélte azzal az indoolással, Logy az ügy a vádlott hibáján kivül eső okokból húzódott el ennyire és a vádlottnak szintén a saját hibáján kivül ujabb kiadásai merültek fel. Szende büntetése 20 pengő maradt. A másik három vádlott ügyét a törvényszék elkülönítette, mert ezek nem jelentek meg a legutóbbi második tárgyaláson. Ügyüket kedden tárgyalta a törvényszék és őket fejenként 50—50 pengő pénzbüntetésre ítélte, ugy, mint az eiső alkalommal. Valamennyi vádlott fellebbezett az itélef ellen, így az ügy ismét a tábla elé kerül. Szegeden eddig háromezren magyarosították meg nevüket (A Déhnagyarország munkatársától.) A város illetőségi hivatalában, ahol a névmagyarositási kérelmeket intézik mostanában meglehetős nagy a forgalom. Naponta 8—10-en fordulnak meg a hivatalban és benyújtják a névmagyarosítás iránti kérelmüket. A hivatalban szerzett információnk szerint eddig Szegeden több, mint háromezren magyarosították meg idegen hangzású nevüket A városi hivatalokban és üzemeknél a polgármester felhívása ellenére, mindmáig aránylag kevesen magyarosították meg a nevűket az idegennevü városi alkalmazottak közül, pedig külön is fel szólították őket. A rendőrségen, a törvényszék és a posta alkalmazottai közül általában nagyobb százalékban magyarosítják a nevűket, naponta egy-két kérelem érkezik a hivatalhoz ezekről a helyekről. A város hatósága most még inkább meg akarja könnyíteni a nevmagyarositási eljárást, ezért az illetőségi hivatal most a névmagyarosításhoz szükséges kérvényblankettákat nyomat. Egyelőre 5000 példányban készül ilyen kérvényblanketta, amelyet bárki kitölthet és hozzámellékelve a születési anyakönyvi kivonatát, beküldhet az illetőségi hivatalba. A város hatósága a kérvényblankettákat elküldi az idegennevű alkalmazottaknak is és újólag felhívja őket nevük magyarosítására. Remélhető, hogy a kérvényblanketták kinyomatása után a nevmagyarositási akció még erősebb lendületet vesz Szegeden.