Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-20 / 40. szám

TQ34 február 20. DÉL MAGYARORSZÁG 3 Albert belga Király t>alálos tragédiája Csütörtökön temetik 'BrSssí*f, Tettnffr 19. 7. Albert belga Ikírály turistaszerencsétlenség áldozata lett. A királyt a szerencsétlenség a Marehes les Damcs-nél érte, ahol egy szikláról fejjel lefelé a magával hozott kötélbe Csavarodva zuhant le és maradt függve la sziklalejtőn. Fején borzalmas seb tátongott. Hatalmas lyuk volt a koponyájának jobboldalán. Az alkotmány értelmében a kormány vette át a királyi hatalmat mindaddig, iámig a trónörökös, Lipót brabanti herceg, a király legidősebb fia le nem teszi &z uralkodói esküt. Albert király holttestét hétfőn átszállították a laakeni kastélyból a brüsszeli !királyi palotába, ahonnan • csütörtökön fogják eltemetni. A temetés napjáig Lipót trónörökös leteszi az esküt és azon már mint III. Lipót király fog résztvenni. Brocquille miniszterei nők a képviselőház hétfői gyászülésén ezeket mondotta: — A belga nemzeti uralkodóház harmadik királyának uralma hirtelen és tragikusan fejeződött be. Az elhunyt király mindörökké az a katonakirály marad, aki a 25 évvel ezelóti letett esküjéhez híven megvédelmezte az ország függetlenségét és területi épségét. Az ország reménysége most a trónörökös felé fordul, aki folytatja majd felséges atyja müvét. Á kormány délután minisztertanácsot tartott, amelyen elhatározták, hogy Lipót trónörököst, aki most az ezredesi rangot viseli, tábornokká nevezik ki. A kinevezésről szóló rendeletet a kormány valamennvi tagja aláirta. A belga királvi udvar bat hónapon át hivatalos gyászt vi"J. Albert király halálos tragédiája Enrőpaszerte mélv részvétet keltett. Különösen nagy Franciaország részvéte, ahonnan Donmernue miniszterelnök', valamin* Herriot és Tardieu miniszterek hét"őn Brüszszelbe utaztak. Doumergue francia míMs't^relnök, Herriot és Tardieu kíséretében hétfőn délután Brüsszelbe erk'ezeft A' miniszterek megjelentek a király ravatalánál» azután visszautaztak Párisba. Párisból jelentik: A kormány elhatlrozta, hogy csütörtökön, Albert király temetése napján nemzeti gyásznapot tart Rómából jelenti k: Victor Émmamiel király háromhetes udvari gyászt rendelt el. Az olasz sajtó hosszasan foglalkozik a belga király elhunytával. XI. Pius pápa meleghangú részvéttáviratot intézett a belga királynéhoz. Belgrádból jelentik: Sándor jugoszláv királyt a temetésen Pál királyi herceg és egy küldöttség fogja képviselni. Albert király elhunyta alkalmából a jugoszláv király az udvarban 15 napi gyászt rendelt el.' Burtjrnesfről jelentik: 'Almássy USszfő, a képviselőház elnöke az alábbi részvéttáviratot intézte a belga képviselőház elnökéhez:, >A tragikus szerencsétfenség felett, amely az általunk oly nagyra értekelt kulturnemzetet annyira szeretett és közkedvelt uralkodójától fosztotta meg, a magyar országgyűlés képviselőháza nevében mély részvétemnek és a belga nemzet gyászában való meleg együttérzésemnek adok kifej ezést.c Megssiinnelc a »kapitánysúgok« a külterületi és tanyai f>ázak rendszeres számozása során (A Délmagyarország munkatársától) A tőrvényhatóság januári kisgyülésén dr. Pap Róbert szóvá tette, hogy a külterületi és a tanyai házak számozása tekintetében a legnagyobb visszásságok tapasztalhatók. A külterületi és tanyai házakat ugyani» nem sorszámmal látják el, hanem az épités ideje szerint számozzák s a Csengelekapitányság 20-ss számú háza mellett a 327-es számú ház következik. A kevésbé ismerős ember a tanyai házszámozás rengetegéiben nem képes eligazodni, éppen ezért dr. Pap Róbert azt indítványozta, hogy a tanyai házszámozás rendezése iránt sürgősen intézkedjen a város hatósága. A polgármester az indítványnak megfelelően megbízta Kroól Oszvald tb. főmérnököt, hogy készítsen javaslatot a külterületi házszámozás rendezésére. A javaslat mwt készült el és ebben megállapítja Kroól főmérnök, hogy egységes rendszer alapján a város egész közigazgatási területén nem lehet keresztül vinni a lakóNincs komoly éoltkezési terv a tavaszi munkaszezonra (A Délmagyarország munkatársától.') Az idei tavasztól nagyon sokat vártak az optimisták, akik az elmúlt év közgazdaság életében biztató jeleket láttak/Ezekből a jelekből azt következtették, hogy az élet lassankint mégis visszazökken a régi kerékvágásba. Más, normális években ilyenkor, február derekán, már nagvban folytak az előkészületek a tavaszi építkezések megkezdésére. Tömegesen érkeztek a város tanácsához a kérvények a különböző építkezési engedélyedért, hogy amtán, a fagyos idő elmultával, minden adminiszt"áeiós akn^ál • ^él'*ül megfedhessék a kőművesek" a munkát. Az i^én semmi mozgás nincs ezen a téren. A m^r^öki hivatalba eddig egyetlen komolyabb évitkezési bejelentés sem érkezett, sem bérházra, sem komolvabb magánházra. Le^etsé-'es, hogy az úgynevezett modernizálási rendelet kedvezményei tatarozásokra késztetnek majd több háztulajdonost, de meg ennek az előjelei sem mutatkoznak. Az építkezési hajlandóság telies hiányának okairól egy szakember a következőket mondotta a Délmaauaiarszáa munkatársának: — Az építkezés szempontjából a helvaet tulajdonképen ked/ező lenne, mert *em az anyagárak, sem a munkabérek soha olvan alacsonyak még nem voltad, mint éppen manapság. Mégsem gondol senki sem az é^i^'e^és^0, amrlv a mai pénzügyi és gazda^á^i viszonyok mellett üzletet nem ígér, sőt veszedelmekkel járhat. Az adőügvi hatősárrok élénk figyelemmel kisérnek minden ingatlanvá:áríást és a legszigorúbban számoltatják el a vevőket, akiknek hiteles adatokkal kell igazolniuk, hogy a házvásárlásra fordított pénzük nem eltitkolt jövedelemből származik. Nagyon sok esetben ennek a kie/égitő igazolása fizikailag lehetetlen, már pedig súlyos adóbírságok veszedelme fenyegetheti azokat, akik pénzüket nem tudták az üzletileg sem kecsegtető építkezés helyett másba befektetni. De megbénítja az is az építkezési hajlandóságokat, hogy a bérházak jövedelme kicsire zsugorodott össze a lakbérek természetes esése következtében. Az építkezésbe fektetett tőke így nem igen biztosit kellő jövedelmet. Az is igaz viszont, hogy Szegeden nincs pénz, nincs építkezésre felhasználható magántőke. A helvzet tehát az építkezések terén is ugyanaz, mint más téren. Ha komo y :a *u á l<" t' lezne aközf

azdasági életben, az megind:tani a" éhezéseket is. Mia 'cncöctre a hatóságra várna a feladat, hogy a tavaszi építkezéseket előmozdítsa és megindítsa. házak számozását. Külön kellene megkülönböztetni a házszámozás szempontjából a kapitányságokat, amelyek tanyarendszer szerint vannak betelepítve, továbbá a falurendszerü telepítéseket (Felső-, Alsóközpont), a belterület rendszertelen részét és végül Újszegednek" azon részét, ahol uccaelnevezés és számozás még nincsen. A tányérén draerü külterületeken a »kapitányság" szót a javaslat szerint el kellene hagyni, mivel ennek most már nincs amugysem jelentősége. A tanyarendszerü külterület és a feketeföldek 17 nagy kerületre vannak felosztva, ezt most megváltoztatnák, mivel a kerületek kiterjedése és a házak száma igen nagy. A kerületeket a könnyebb tá jékozódás végett a város 5—7 kisebb kerületre osztaná fel, amelyek a telekkönyvben nyilvántartott dűlőkkel azonosak lesznek és azok neveit viselik. A mostani számozás szerint három szó szükséges az egyes tanyai lakóházak megjelöléséhez; az uj számozás is három szóból állhat, de sokkal szabatosabb és célszerűbb volna, mert a dűlőket a környéken mindenki ismeri. Minden kerületben a számozás eggyel kezdőd-i hetik: például: Domaszék—Bojárhalom 1, Domaszék—Ábrahám 1, stb. Felmerülhet az a megoldás, hogy az egyes dűlőnevek helyett a római számozást vezesse be a város. A falvakban és központokon a házszámozást folytatólagosan kell megvalósítani. A belterület rendezetlen részében igen nehéz a házszámozás keresztülvitele addig, mig az általános városrendezési terv el nem készül. A leghelyesebb megoldás az volna a javaslat szerint, ha a rendezetlen területeket a feketeföldekhez csatolná a város. Újszegeden a rendezetlen területet három részre kellene beosztani, mégpedig Marostő, Alsótiszapart és Hódi-erdői kerületekre. Javasolja végül Kroól főmérnök, hogy a házszámozással egyidejűleg a kataszteri térképszelvényeket helyszíni szemle alapján ki kellene egészíteni, mivel a földadónyilvántartónál lévő térképek is igen hiányosak. Szükséges volna, ha ezután az uj házszámokat nem a földadónyilvántartó hivatal, hanem a mérnökség adná ki és az uj épületek fekvését minden esetben helyszíni szemle alapján állapítanák meg. Most ugyanis az a helyzet, hogy a házszámokat a jelentkezés sorrend jében adja ki a földadónyilvántartó hivatal, tekintet nélkül arra a körülményre. hogv a felépített lakóház hol fekszik. A javaslat most majd szakbizottság elé kerül és ennek döntése után rövidesen végrehajtják a külterületeken az újszerű ház&zámozást.