Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-16 / 37. szám

1934 feb'rua'r 16: D£CMAGYARORSZÁG <7 Budapesti Mezőgazdasági Kiállítás Március 16-től február l-ig érvényes féláru vasúti jegyek vásárlására jogosító igazolványok darabonként 1 pengőért a Délmagyarország kiadóhivatalában válthatók. /lETI MŰSOR: Szombaton délután: János vitéz. Ifjúsági előadás. Az egész héten minden este: Az ördöglovas. FSscher Annié zongoraestje Nem egyedül a budapesti internacionális Lisztversenyen nyert első dij hire és presztízse vetette fel Fischer Anniét az elismerés és koncertpódiumok ünnepelt művészeinek élére. A fiatal pianista felbukkant mint csodagyerek is, akinek muzukális és pianista képességeiben egész kicsi gyerekkora óta ott sugárzott egy szép jövő előrevetett fénye. Ma Fischer Annié serdülő fiatal leány, aki átlépett a gyerekkor halkan szikrázó csodáiból az életbe. Bájos mosolya, szerény kedvessége mögött öntudatos, virtuóz egyéniség rejlik. Fölényes tudással őrzi a zenei müvek konstrukciójának egységét és mégis milyen egész másképen zengenek Fischer Anniénál Toccáták keményveretü dübörgő hangjai. Asszonyi lira, női melegség, mindkettő párhuzamosan halad egy mély, intuitív kulturával Nem édesíti tul a müveket, nem találunk érzelmi elmosódást, de akaratlanul is elkeveredik pianista álmai közé a leányka belső impulzusa. Remek technikája, szép és elegáns kéztartása van és a pódiumsikernek ezen szükséges külső kvalitásaihoz az ifjúságnak az a mindég izgató érdekessége járul, hogy fátyolosan, ködszerűen parázslik csak fel a szenvedélyek lappangó lángja. Egész pianista beállitottága magán viseli mesterének, D o h n á n y i Ernőnek művészi fémjelzését. Technikával, de elsősorban sziwel és lélekkel beletapintani költők alkotásába. Fischer Annié megtanulta, megértette és diadallal viszi tovább a mester módszerét Bach-Busoni Toccata C-dur szigorú formalizmusát különös lágysággal tüzesitette be. Talán túlontúl sokat adott bele az elérzékenyülésből. Liszt h-moll szonátájának rapszódikus hangulatváltozásaiban szabadon virulhatott az egyéni felfogás és a lélek lírai variációja. Ezt szépen is játszotta a fiatal zongorista. Ugyanúgy Chopin két müvét. Excellált Dohnányi boszorkányos Capricciójában, amelyet kápráztató technikájának virtuóz erejével és rltmusérzékével óriási tapsok között játszott. Bartók Román tánca és Mendelssohn Liszt Nászindulója után a közönség melegen, szeretettél ünnepelte Fischer Anniét, akiben a magyar művészgárda egyik jeles reprezentánsát ismerte meg. Szinházvonat Makóról Szegedre A budapesti különvonat után az alföldi városokból a különvonatok sora szál üt ja Szegedre az érdeklődőket. Kálmán Imre nagysikerű nagyoperettjének, az ördöglovas-nak első magyar előadásaira. Maícó közönsége is részese kiván lenni ennek a színházi eseménynek és a nagv érdeklődés folytán a Szeged-Csanádi vasút külön vonalot indit Szegedre A kl in vonat február 21-én szállítja a makói közönséget Szegedre és viszi vissza a színházi előadás után Makóra. A különvonatra érvenyes menetjegy és színházjegy ára együttesen 3 pengfi személyenkint. Jelentkezést és jegyelőjegyzést elfogad a Délmagyarország makói fiókkiadóhivatala, Városi bérpalota (Tejpiac oldal). Tolnay Andor színháza Soprontól Szentesig Tolnay Andor színigazgató körülbelül egy héttel ezelőtt befejezte soproni szezonját és kedd óta Székesfehérvárott játszik. A székesfehérvári szezon befejezése után az eddigi tervek szerint Szentesre utazik a társulat és megkezdi a „tavaszi szezont." Tolnai igazgató Soprontól bucsunyilatkozattal köszönt el, amelyben többek között a következőket árta: „Nehéz sziwel válok meg Soprontól annak ellenére, hogy a szezonkezdet a legrosszabb emlékeket ébreszti bennem. Decemberben, bármennyire is igyekeztünk szépet és jót adni, a közönség egyenesen kerülte a színházat. A deficit közben napról-napra nőtt. Január 10-ig kerek tizezer pengő volt a ráfizetés. S ekkor mintha kicserélték volna a várost, megérett a becsületes munka gyümölcse: a nézőközönség száma estéről-estére emelkedett, mig végre megértük a „táblás házat" is. Talán fölösleges hangsúlyoznom, hogy a decemberi deficitet még a városi segéllyel sem tudtuk eltüntetni. A ráfizetés azonban, mely végeredményben hatezer pengő körül van, nem nőtt és ez a magyarázata, hogy mégis szivesen gondolok vissza Sopronra." Ehhez a nyilatkozathoz a Kaposvárott megjelenő „Uj-Somogy" a következő kommentárt fűzi: „A kaposvári színigazgató, Tolnay Andor, befejezte 2 hónapos soproni szezonját s kedden este már uj állomáshelyén, Székesfehérváron játszott társulatával. A soproni lapokból látjuk, hogy a 2 hónapos szezon akárcsak Kaposváron, 10 ezer pengős deficittel zárult volna, ha a város, ugyanugy, mint Kaposvár, nem támogatta volna anyagilag a színigazgatót. A magunk részéről örülünk, hogy még ebben is „egyivásuak" vagyunk Sopronnal, amely nemcsak kulturális téren áll egy nívón Kaposvárral, hanem krajcárra annyi deficitet okoz a színigazgatónak, mint a somogyi főváros. A két városban szenvedett anyagi vérveszteség bizonyitja a legjobban, hogy Tolnay Andor színigazgatónak van a bukszájában egy pár ropogós ezres és nem Jön zavarba egy-egy ráfizetéssel végződő szezon után. Nekünk, kaposváriaknak, ragaszkodnunk kell az ilyen anyagilag is rendezett színigazgatóhoz, aki mint üzletember, b ettektet, hogy később, amikor a városok közönsége megismeri művészi törekvéseit, busásan kamatoztassa tőkéjét." A búcsúnyilatkozattól és a kaposvári lap kommentárjától viszont a szentesiek ijedtek meg és a „Szentesi HirLap" a vidéki színészetet jellemző esethez a következő kommentárt fűzi: „Mint értesülünk, a város vezetősége már korábban is hallott azokról az anyagi nehézségekről, amelyek velejárói voltak Tolnayék kaposvári és soproni sziniévadjának. Ezekután komoly megfontolás tárgyát képezi, hogy megkockáztatja-e tavasszal a társulat a szentesi bejövetelt. Annál inkább lelkiismeretes megvitatást igényel ez a kérdés. mert köztudomásu, hogy a tavaszi sziniévaddal eddig még egy színigazgató számítása sem vágott be. De legfőképen megvitatást vár azért, mert egy esetleges deficitnek a legkisebb mértékben sem vállalhatja át ódiumát sem anyagilag, sem pedig erkölcsileg Szentes városa." A filharmonikusok vasárnapi Hangversenye. A filharmonikusok vasárnapi. 18-i hangversenyének vendégszereplői, Báthy Anna operaénekesnő és F1 e i s c h e r Antal operaházi karnagy ma érkeznek Szegedre, hogy az utolsó próbán résztvegyenek. A zenekar teljesen felkészülve várja a vasárnapi hangversenyt. A hangverseny kezdete 11 órakor a Belvárosi Moziban. Jegyek még kaphatók a Belvárosi Mozi pénztáránál 50 filléres, 1 és 2 pengős árban. Kálmán Imre levele Sziklai igazgatóhoz. Kálmán Imre, aki most Budapesten tartózkodik, a kővetkező levelet intézte Sziklai Jenő igazgatóhoz: „Kedves tisztelt Barátom! UJra felhasználom az alkalmat, hogy önnek a szegedi felejthetetlen szép napokért mégegyszer hálás köszönetemet fejezzem ki Ezúton kérem, fogadja szivesen e köszönő sorokat azzal a bizonysággal, hogy művészi pályám egyik legemlékezetesebb, legszebb estéjét éltem meg Szegeden Tudom, hogy ezt az őrök szép emléket az ön nemes és kitartó munkájának köszönhetem. Kérem önt, kedves Barátom, fogadja szivesen őszinte köszönetem szívből jövő hálás megnyilatkozását és kérem önt továbbá, mint az „ördí-glovas" győztes hadseregének diadalmas vezéré»', tolmácsolja köszönetemet minden tisztjének és minden katonájának. Szivből üdvösli igaz hive Kálmán Imre." A színházi iroda hírei Egyre nő az érdeklődés az „ördöglovas" előadásai iránt. Az elővételi pénztár állandóan ostrom alatt áll, a közönség már a jövő hétre érvényes jegyeket is nagy tömegben Jegyezteti elő. Pénteken Dorozsmáról külön autóbuszokon százan, szombaton a kisvasút különvonatán ugyancsak *zázan jönnek Szegedre megnézni Kálmán Imre remek operettjét. A fokozódó érdeklődésre való tekintettel a nappali pénztár ma megkezdi a hétfő, kedd és szerdai „ördöglovas" előadások jegyeinek árusítását. A „János vitéz" szombat délutáni ifjúsági előadását zsúfolt ház fogja végignézni. Jegyek filléres helyárakkal még válthatók. Jegy valamennyi pesti színházba 25 százalékos engedménnvel a Délmagyarország előfizetőinek: Vigszinház Fizető vendég, Tovaris. Magvar Szinház Bál a Savovban, A párisi vonal. Belvárosi Szinház Dr. Preatórius, Helvet az ifiuságnak, Királv Szinház Kék Duna. Fővárosi Operettszínház Sárga liliom, Városi Szinház Szabad a csók, Bethlen-téri Szinház Timosa, Andrássv-uti Szinház Oh, Papa, Terézköruti Színpad Pest újra nevet. Fájdalommal tudatjuk, hogy drága j jó Anyánk fizv-SterniziiM elhunyt. Temetése d. u. 3 órakor a 1 einteremböl. ELTÜZELTEK AZ ÁLLATORVOSI BŐDET (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi közvágóhídon emberemlékezet óta állt egy öreg, rozzant fabódé. Ez a bódé volt az állatvásárokat ellenőrző állatorvosok hivatalos helyisége. Nem valami királyi hajlék, télen kissé tulhüvös és nyáron kissé tulmeleg, de födele volt és ha éppen nem voltak folytonossági hiányok rajta, még az eső, vagy a hólé sem csurgott be rajta. Anyaga öreg, szikkadt deszka és ez lett a végzete. Nem annyira a bódéé, mint inkább a bódé-tulajdonos városé. Minden bajnak az oka a kitartó, végevárhatatlan hideg tél, a fagyos szelek, amelyek nem csak a repedezett deszkabódé hasadékain fújnak be, hanem besompolyognak a pinceodukba is és megdermesztik az emberben még a lelket is. így történt, hogy egy reggel a város emberei megdöbbenve tapasztalták, hogy a vágóhídi bódé eltűnt. A szó igazi értelmében csak a hűlt helyét találták. Eltűnt nyomtalanul, egyetlen szálka sem maradt a helyén. Valaki felfedezte, hogy fából készült annakidején és felfedezte azt is, hogy a szikkadt deszkák egy, vagy két napra kellemes meleggel áraszthatják tele az odúját. Éjszaka azután óvatosan szétszedte az öreg tákolmányt, talán még feszitővas. kalapács sem kellett hozzá, a deszkákat pedig hazahordta. A tettes természetesen ismeretlen, mert vigyázott rá, hogy nyom ne maradjon utána. A bódé eltűnését hivatalosan konstatálták és azóta elmúlt már valamennyi idő, de pótlásáról nem gondoskodtak. Ezt azután dr. Farkas Dezső állatorvos fedezte fel, akinek a legközelebbi országos vásárt kell majd ellenőriznie. Sürgős beadványt intézett a polgármesterhez és azt kérte, hogy a város haladéktalanul építtessen uj bódét a vásártérre, mert a szabad ég alatt nem végezheti el hivatalos munkáját a kemény hidegben. Dr. P á 1 f y József polgármeslerhelyettes azonnal kiadta a rendelkezést: sürgősen fel kell építeni az uj bódét, amely 300 pengőbe fog kerülni. Szombatra, a vásár első napjára készen lesz.