Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-28 / 22. szám

1934 január 28., OEIMAGyARORSZXG Betegszabadsága után nyugalomba vonul dr. Somogyi Szilveszter polgármester? (A Délmagyarország munkatársától.) Az *gész városban kinos feltűnést keltett az a mozgalom, amelyről néhány nappal ezelőtt számolt be a Délmagyarország és amelynek sélja az volt, hogy Szeged város szerdán összeülő törvényhatósági bizottsága helyezze nyugalomba dr. Somogyi Szilveszter polgármestert Valószínűnek látszik, hogy a mozgalom szervezői már letettek szándékukról, miután meggyőződtek róla, hogy tervük minden vonalon a legnagyobb megütközést keltette. Valószínűnek látszik, hogy ezekután nem is kerül szóba ez a kérdés a szerdai közgyűlésen, csupán a hétfői kisgyűlés foglalkozik a lábbadozó polgármester személyével annak a főispánhoz intézett beadványnak az alapján, amelyben dr. Somogyi Szilveszter három hónapi betegszabadság engedélyezését kérte. A tanács ezt a kérelmet azzal a javaslattal tűzte napirendre, hogy a kisgyűlés december 21-től kezdődőleg engedélyezze a három havi szabadságot, mivel a tiszti főorvos megállapítása szerint Somogyi polgármesternek ennyi pihenőre föltétlenül szüksége van, hogy visszanyerje egészségét. Kétségtelen, hogy a kisgyűlés minden további nélkül megszavazza a polgármester betegszabadságát, amely igy március 21-ig tart. Ezzel kapcsolatban most igen érdekes hir terjedt el jól informált körökben. Az elterjedt hírek szerint Somogyi polgármester környezete igen tapintatosan távoltartotta a személye ellen inditott akció hirét — elhatározta, hogy betegszabadságának lejárta után, valószínűleg március végén nyugalomba vonul. A polgármester elhatározása nem ujkeeletü és nem lepi meg azokat, akik állandóan érintkeztek vele még mostani betegsége előtt is. A beavatottak ugy tudták, hogy már régebben is foglalkozott a nyugalombavonulás tervével, a legerősebben akkor, amikor gróf K 1 e b e 1 smindent, mint az egyetem. Pedig az rendben voi na, ha a középiskola előkészítene az egyetemre. De a tanyai iskolától nem lehet várni, hogy a középiskola pitvara legyen, mikor ebből a pitvarbó: nagyon kevés sároslábu gyerek kerül a szobába. A professzor ur nem ellenkezett tovább a beteg emberrel. Visszakanyarodtunk a középiskolai re formhoz. Szóba került, hogy, mint az ankéten sokan felhozták, nagy a szakadék a két iskola közt Ezt én is elismertem. — Igen. Tudniillik negyven évvel ezelőtt az ele Ai Iskolánk épp olyan rossz volt, mint a középiskolánk. De azóta az elemi iskolánk nagyon sokat fejlődött Ma az a legkülönb iskolaformánk. A kö* zépiskolát pedig minden kísérletezéssel se sikerüli máig se ideális színvonalra emelni. Félek, nem Is sikerül mindaddig, mig a középiskolai reformot meg nem előzi a tanárképzés reformja. Ez, usy tudom, nemcsak az én véleményem, hanem ige* nagyszerű pedagógusoké is. sőt, ahogy Hóman 1*4línftal való régi beszélgetéseimre emlékszem, as övé is. De a mai idők természetesen nem alkalmasak ilyen rohamra, ugyan én szerintem semmiféle tanügyi reformra. A reformokhoz konszoü dáció kell, mert különben az egyik miniszter alkotásait a má^ik elpusztítja. Ebben is megegyeztünk s akkor meséltem el néhány illusztratív iörténetet a régi tanyai iskolák ról. Az utolsót 1920-ból, amikor hivatalos minőségben tekintettem fel az iskolákban elhelyezett tanyai könyvtárakat, hogy háború és két forradalom tüze, korma mi kárt tett bennük. Ez az egész. Az elemi iskolák szempontjából semmi jelentősége. De az enyémből van. Ne maradjon AZ a hirem, hogy én akárkit is bántottam a Injf<kr, lcziiafiyobb jótevői közül berg Kuno halálával Szeged elveszítette legnagyobb és legbefolyásosabb pártfogóját A polgármester egészségi állapota már korábban megrendült .kezelő orvosai a legnagyobb óvatosságot ajánlották neki és óva intették minden izgalomtól. Közben azonban igen nagy veszedelmek fenyegették Szegedet a szegedi intézmények tervszerű és sorozatos megszüntetésén kívül a legsúlyosabb veszedelem: az egyetem megcsonkításának a terve. A polgármester ugy érezte, hogy ebben a veszedelemben nem hagyhatja el posztját, vezetnie, irányítania kell a város önvédelmi harcát, hiszen Szeged azokban a napokban csak a saját erejében. kitartásában és igazában bizhatott, idegen segítségre nem számithatott Ez a harc is igen nagymértékben igénybevette a polgármestert és nagyon valószínűnek látszik, hogy az akkor kiállott izgalmaknak is jelentós szerepük volt a mostani súlyos betegsége körül. Ilyen körülmények kőzött a polgármester — hívei előtt igen gyakran hangoztatta ezt — megfutamodásnak, városárulásnak tekintette volna a nyugalomba vonulást. Betegen, legyöngült szervezettel is megmaradt a posztján, teljes erejével folytatta tovább a harcot, amely nem is maradt eredménytelen: a szegedi egyetem, amely előtt Somogyi Szilveszter tárta föl annakidején a város kapuit, csorbittatlan maradt. Somogyi Szilveszter ellen igen sokszor hangzott el az a vád — különösen a budapesti közvéleményben, amely még ma sem bocsá jtotta meg Szegednek, hogy a háború után fejlődni, építkezni mert — hogy eladósitotta városát azzal a teherrel, amelyet az egyetemi l<í>T)c«olatbap v»*r?tott rá. Ez a Kaptiató részletre is és díjtalanul bemutatja Markovics T Tisza Lajos körút 4 4. Kapható részletre is: Deutsch Albert elektrotechnikai vállalatánál Kárász ucca 7. szám. Bemutatás vételkényszer nélkül. Í2SJ2 Klein és Társa Makó! vád is egyik oka volt annak, hogy Somogyi Szilveszter nem vonult nyugalomba. Nem akarta, hogy távozását menekülésnek lássák azok, akik hittek a vádban. Nem akart távozni a város éléről mindaddig, amig a válságszülte pénzügyi nehézségek meg nem szűnnek, pedig azok, akik ismerik a vidéki városok vi••' ————— m LELTARI ÁRUSÍTÁS 2, 3, 4, 5, 6 pengős egységárakon kiárusitfuk őszi divat kötöttáruink r 5 egyes darabjait Ezen leltári áraink «ak 10 napig érvényesek! foraAMPEL ES EGYI mm ..ív (Püspökbazár épület)