Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-05 / 3. szám

SZESED, Szeru riïiOiiq - Somogyi ucea Z2.,l.em, Telefon: Z3-33.'K!odóhlvnlM kölcsönhönyvlhr 6» Jegyiroda : Aradi ucea S. Telelőn : ll-OO. ^ Nyomda t l»w LlnOI uccn t». Teleion t TAvIrníl C»JLeveicUa. BélmoiiyfortiAOJsseoed Péntek, 1934 január 5. Ára 12 fillér X. évfolyam. s«. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken es Budapesten 3.00,ItUllölclön Ö.4Ü pengd. * Egye* tzAm ara hélkOz« nnn 12. vatAr» éa Ünnepnap 20 If ll. Hlr-deiéiek felvétele tarlia szerint. Men1r< leni1« ItétlO Kivételével nnnontn rrnne Roosevelt évfordulója „Azt hiszem, hogy az utolsó három év tapasztalatai alapján az átlagos polgár szivesebben fogadja, ha fokozott biztonság ellenében megtakarított tőkéi kevesebbet gyümölcsöznek, semmint egy pillanatig milliós nyereségek örvendetes kilátásait élvezze, a következő pillanatban pedig kénytelen legyen megállapítani, hogy valóságos vagy remélt vagyona kicsúszik az ujjai közül, mert a gazdasági szerkezet it mét összeomlott. S t a b i iitásrakell törekednünk, ha okulni akarunk a mult tapasztalataiból. Azt hiszem, csak nagyon kevesen lesznek, akik kétségbevonják ennek az elvnek a helyességét." Akár hiszi valaki, akár nem, pontosan egy esztendő előtt, 1933 január 4-én az Egyesült Államok már megválasztott, de hivatalát még el nem foglalt elnöke, a gummidollár későbbi megteremtője volt az, aki ezekben a szavakban tömörítette össze gazdasági programját. Még május 16-án is, a következő utasítással bocsátotta útra a londoni világgazdasági konferencia amerikai delegátusait: „A konferenciának rendet kell teremteni a mai káosz helyébe és pedig a valuták stabilizása révé n." Es két héttel később ugyanaz az elnök, aki igy leszögezte magát a pénzérték stabilitásának politikája mellett, hivatalosan bejelentette, hogy elválasztja a dollárt az aranytól s a dollár értékének leejtésével kísérli meg az árak emelését és a gazdasági élet fellenditését. Hét hónappal ezelőtt a világ csodálkozással vegyes megdöbbenéssel vette tudomásul Roosevelt elnök politikájának ezt a tökéletes megfordulását. Példátlan eset volt, hogy felelős állásban levő államférfi, különösen akinek akkora hatalom van a kezében, mint amekkorát az alkotmány biztosit az Egyesült Államok elnökének, a homlokegyenest ellenkezőjét hirdesse annak, amit még egy-két hét előtt jónak, célszerűnek és követendőnek talált. Kissé cinikusnak tetszik, de a következetlenségnek igazán szokatlan mértéke mellett némi valószinűsége van annak a magyarázatnak, hogy sem az első, sem a második esetben Rooseveltnek nem volt önálló véleménye. Eleinte azok befolyása alatt állt, akiket kiküldött a londoni világgazdasági konferenciára és mikor ezek eltávoztak, befolyásban az agytrösztnek otthon maradt és inflacionista tagjai kerekedtek felül. Hull államtitkár már ezek szócsöve volt, mikor Londonban julius 3-án bejelentette az elnök uj programját: „A nemzet egészséges belső gazdasági rendszere fontosabb, mint pénzegységének értéke más nemzetek pénzegységének árfolyamában kifejezve. Ennek megfelelően az úgynevezett nemzetközi árfolyamok régi fétisét a nemzeti pénzegységek megteremtésére irányuló törekvéssel kell helyettesíteni." Hogy mi értendő e szépen hangzó, de nem sok belső tartalmát eláruló szavak alatt, a lefolyt félesztendő alatt, az egész világnak alkalma volt megismerni. Az agytröszt tagjai előtt egy olyan áru- vagy indexdol1 á r megteremtése lebegett, amely nem az arany értékéhez viszonyul, hanem egy bizonyos számú tömegcikk mindenkori átlagértékének megfelelően alakul. Ha esik a buza, petróleum és hus ára, kisebb a dollár értéke is. Ha drágulás van a piacon, ezt a drágulást követi a dollár értékének emelkedése, vagy mesterséges emelése is. Jó időben kevés dollárt, rossz időben sok dollárt kell adni az aranyért. Ha alacsony a mezőgazdasági termények ára s ezért válságos helyzetben van a mezőgazdaság, nagyon egyszerű a segítség, le kell ejteni a dollár árfolyamát s a farmer rögtön több pénzt kap a gabonájáért és jószágáért. Olyan világos ez, mint a vakablak és olyan egyszerű, mint Kolumbus tojása. A farmerek körében általános kívánság volt, hogy az 1925. évi árakat kapják vissza. Az udvarias és jószívű, de még inkább a közhangulat nyomása alatt álló elnök igyekezett teljesíteni a kívánságot. Megszaporította a pénzt. Ha több van, többet ís adnak belőle. Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez. A közgazdasági tudománynak is ez az alfája és az ómegája. Roosevelt elnök első programmatikus kijelentésének évfordulóján nem árt kissé végigtekinteni az elmúlt esztendőnek és az amerikai gazdasági experimentumnak történetén. Két meglepő momentuma van azonban ennek az egész balul sikerült vállalkozásnak. Az egyik az, hogy az amerikai pénzvilág, amely a háború óta a világnak legnagvobb hitelezője, kifelé milyen kevés ellenkezést tanúsított Roosevelt dollár-politikája-' val szemben, amely pedig a külföldi adóssá« gokban és ezek kamataiban az Egyesült Államokra, illetőleg a hitelező bankokra nézve csak milliárdokban kifejezhető veszteséget jelentett. Még a mi adósságterhünk is megkönnyebbedett. Nem egészen alaptalan a gyanú, hogy a háttérben olyan dolgoknak kellett lejátszódni az elnök, a pénzügyminisztérium és Newyork bankári hatalmasságai között, amelyeket csak később fogunk a ma« guk valóságában megismerni. A másik nagyon fontos momentum az, hogy a gazdasági élet megjavulásának kétségtelen jelei mutatkoznak, de n e m Amerikában, amely csalódott a gummidollár üdvözítő voltában, ha< nem Angliában, amely nem a pénzérték bizonytalanná tételében, hanem a gazdasági alapok megszilárdításában kereste a válság kivezető útjait. A londoni jelentések szerint a karácsonyi és újévi üzlet egészen szokatlan arányokat öltött s a hangulat Angliában olyan bizakodó, mint aminőre már esztendők óta nem volt eset. Szeretnénk remélni, hogy ennek a változásnak a hulláma minél hamarább eljut a kontinensre és mihozzánk is. A francia közvélemény németbarát politikával vádolja a román királyt Nagy nyugtalanság Párisban Tiíulescu miatt (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: A francia sajtó leplezetlen idegességgel foglalkozik a romániai eseményekkel és a francia politikai köröket főleg a külügyminiszter személye körüli bizonytalanság nyugtalanítja. A francia lapok attól félnek, hogy Románia külügyminiszteri tárcájában változás áll be és hogy Titulescu franciabarát orientációja helyett a németbarát irányzat győzedelmeskedik. A külügyminisztériumhoz közelálló AgenceRadio, nyilván felső sugalmazásra azt ír ja, hogy Titulescúnak egyenesen kötelessége helyén maradni, miután nemcsak román hazafi, hanem européer is, akinek Európával szemben is kötelezettségei vannak. Az Echo de Paris nyíltan azzal vádolja meg Károly királyt, hogy németbarát politikát folytat és ezzel magyarázza az antiszemita mozgalom előretörését is. Pénteken alakul meg a Tatarescui-kormány Nehézségek a pénzügyi tárca körül — Titulescu marad a külügyminiszter (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bukarestből jelentik: Tatarescu dezignált miniszterelnöknek a minisztérium megalakításánál nehézségei támadtak, főleg a pénzügyi tárca betöltésének kérdésében. Az uj kormány valószínűleg pénteken fog megalakulni, amikor már Tatarescu Titulescuval is tárgyalt. Titulescu pénteken délelőtt érkezik a román fővárosba. Tatarescu mindent elkövet, hogy rábírja Titulescut a külügyi tárca vállalására. Miután pedig a király is ragaszkodik Titulescu külügyminiszterségéhez, előrelátható, hogy az uj kormányban is Titulescu lesz a külügyminiszter. Többsége lesz d Taíarescu-kormánynak Bukarest, január 4. Bratianu Konstantin volt pénzügyminiszternek, a szabadelvű párt elnökévé való megválasztása és pártjának az az elhatározása, hogy támogatja a Tatarescu-kormányt, biztosítja a parlamenti többség egységének fennmaradását. HAzkuiatásolf neves politikusoknál Bukarest, január 4. A Pátriának, a Nemezti Parasztpárt kolozsvári hivatalos lapjának csütörtöki száma közli, hogy a katonai ügyészség házkutatást tartott Tilea volt miniszterelnökségi államtitkár, Goga Oktavian és Bratianu György lakasán. A házkutatások okát titokban tartják. Ujabb vasgárdisfa merénylet Bukarest, január 4. Michail Dummitra és P o p a vasgárdista merényletet követett el Pancestiben az elöljárók ellen. A jegyzőnek a lábát lőtték keresztül, a birót késsel szurkálták össze és a megtámadottak segítségére siető községi rendőrnek a fejébe golyói röpítettek. Mindhármukat kórházba vitték. A rendőr állapota suljos. A merénylőket letartóztatták.