Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-26 / 20. szám

1934 január 26. D É I MAGYARORSZÁG 5. Rerrlch Béla özvegyének 16 ezer pengős pere a püspöki palota építkezése miatt (A Délmagyarország munkatársától.) A püspöki palota építése körül most, három esz­tendővei a munka befejezése után, érdekes munkabérper keletkezett. Nemrégiben meg­jelent a szegedi törvényszéken Rerrirh Béla müépitész özvegyének képviseletében dr. Michelten István budapesti ügyvéd és 16.116 pengő összegű munkadíj kifizetése iránt kere­setet nyú jtott be a csanádi püspökség ellen. A perfelvéteii tárgyalást már megtartották a szegedi törvényszéken, dr. Lánc/ Ádám biró előtt. Itt özvegy Rerrich Bélánét dr. Micheller István budapesti ügyvéd képviselte, a püs­pökség képviseletét dr. Szőke Gyula felső­házi tag. a csanádi egyházmegye jogtanácso­sa látta el. Rerrich Béla özvegye több gépirásos oldalra terjedő előkészítő iratában részletesen foglal­kozik a püspöki palota építkezésével, máso­latban csatolta a munkálatokra vonatkozó számadásokat és arra a konklúzióra jut, hegy az építkezésből kifolyólag munkabér címén né­hai Rerrich Bélának, illetve irodájának még 16.116 pengő jár a püspökségtől. Dr. Szőke Gyula, a csanádi egyházmegye jogtanácsosa Rerrich Béla özvegyének kerese­tével szemben már az első tárgynlás alkalmá­val beszámítási kifogásokkal élt. A beszámítá­si kifogások között hivatkozik arra, hogy az ellenőrzés hiánya volt utóbb megállapítható a nagyszabású építkezéseknél, mert a munka befejezése után nemsokkal, — minden bi­zonnyal az ellenőrzés hiánya következtében — a püspöki palota egyik szobájának meny­nyezete leszakadt. A baleset pillanatában sze­mcsére senki sem tartózkodott a szobában és igy különösebb baj nem történt, de a menv­nyezet helyreállítása tekintélyes összegbe ke­rült. Építési hibának lehet beszámítani azt is, hogy a püspöki palota pincéjéből egy alka­lommal a víz a falakon át felszivárgott. A le­szakadt mennyezetet és a vizszivárgúst a püs­pök rendbehozaíta és a költségeket az általá­nos építési költségekből le kell számítani. Ez azért fontos, mert az építés költségei után 4 százalék tiszteletdíj volt kikötve néhai Rerrich Béla műépítésznek. Az iratokból meg­állapítható, hogy a püspökség az épit­kezes teljesítése után 77.000 pengőt fizetett ki a műépítésznek. A püspökség képviselőjének észrevétele szerint hiteltullépés is történt a püspöki palo­ta építkezésénél. Nincs még tel jesen tisztázva a csatornázási és a világítás-felszerelési munka elszámolása sem, valamint illeték és OTl-já­rulék elszámolásokra is hivatkozás történik a kifogások között. Dr. Szőke Gyula szerint, ha a bíróság helyt ad a beszámítási kifogásoknak, akkor' a fel­perest el kell utasítani keresetével. A törvényszék érdemileg még nem tárgyal­iz ügyet, tekintettel a rendkívül nagy anyagára. A felek képviselőinek meghallgatá­sa után elnapolta a tárgyalást és I^ang 1 tör­vényszéki bíró kéthónapi terminust adott az atr res képviselőjének, hogy a felperes előké­szítő iratára részletesen válaszolhasson. A leg­közelebbi tárgyalás az érdekes munkabérper­ben márciusban lesz, amikor is, minden való­színűség szerint, szakértőket is meghallgat a bíróság. Részletfizetési kedvezmény az OTI-járulékok fizetésére (A Délmagyarország munkatársától.) A belügyminiszter rendelete értelmében azok a munkaadók, akiknek betegségi, öreg­ségi, rokkantsági járulék előírása 1932 de­cember 26-ától 1933 december 31-ig ter­jedő időre a 250 pengőt meg nem ha­ladja, külön kérelem nélkül abban a ked­vezményben részesülnek, hogy december 31-én fennállott összes tartozásukat kése­delmi pótlékmentesen, 60 havi egyenlő részletben törleszthetik. Azok a munka­adók, akiknek a megjelölt idő alatti járu­lékelöirásuk a 250 pengőt meghaladja, csupán külön kérelem alapján részesül­hetnek megtelelő, de legfeljebb 60 havi részletfizetési kedvezményben. A kedvez­ményes részletfizetés nem terjed ki a bal­esetbiztosítási járulékokra, valamint a háztartási munkaadók által fizetendő já­rulékokra, az ezekből eredő hátralékokra, ellenben kiterjed a késedelmi kamatok­ra, térítésekre, pénzbírságokra. Az OTl szegedi kerületi pénztára a ren­deletről értesítette a munkaadókat. Az ér­tesítésnek az alapján már nagy számban érkeztek kérvények a pénztárhoz, amely­ben a kedvezmény megadását kérik. Illetékes helyen a kedvezményekkel kapcsolatosan a következőket mondották munkatársunknak: — Mindazok számára, akiknek az el­múlt esztendőben a járulékkirovásuk a 250 pengőt nem haladta meg, az OTl hivatalból nyújtja a 60 hónapos részlet­fizetési kedvezményt. Ezt külön kérel­mezni tehát nem kell. Tömegesen érkez­nek azonban olyan felek kérvényei, akik­nek a mult évben a járulékkivetésük meg­haladta a 250 pennőt. Ezeket a kérvé­nyeket az intézet a legnagyobb jóindulat­tal bírálja el és a kérvényezőknek a leg­messzebbmenő kedvezményt foiia meg­adni. Az OTl ezek részére, az esetek mér­legelése után 15—60 hónapos részletfize­si kedvezményt ad. Ezidőszerint a hátra­lékok összege nagyobb lesz, de remény van arra, hogy a munkaadók ilymódon le­vegőhöz jutnak és a jövőben pontosab­ban fognak eleget tenni kötelezettségeik­nek. Husz betörést ismert be Lendvai Sándor az „alföldi betürőkiráty « (A Délmagyarország munkatársától.) Két hónappal ezelőtt a csendőrség elfogta az .-al­földi oetörőkirályt", Lendvai Sándort, aki ren­geteg betöréses lopást követett el az utóbbi evek alatt. Lendvai egyedül dolgozott min­denütt. Több városban volt lakása, minden helyen más és más név alatt szerepelt és bár a nyomozó hatóságok mindent tudtak róla. el­fogni mégsem sikerült. Legutóbb azután egy betörésnél rajtavesztett. mert elfogták a ós Klss'iicca sarok -.18 -.10 -.16 -.12 -.98 -.98 .98 S«e«ed, Csekonlcs KEFEARU: Súroló kefe Körömkefe Sárkefe Bekenőkefe EVŐESZKÖZÖK 10 drb alumínium kávés kanál 3 drb nikelit kávés kanál 8 drb alumínium evőkanál Alumínium nvelü evőkés NŐI DIVAT Atlaszcsikos női nadrág szépséghibás Atlaszcsikos, bundabolyhos női nad­rág, szépséghibás P 1.88 Bolyhos divatsál —98 Atlaszcsikos divatsál szépséghibás —98 CUKORKA 20 dkg savanyu, v. méz, v. erős cukorka —.34 10 dkg pörkölt mogyoró —.26 10 dkg különleges csokoládés drazsé, ötféle keverék —.24 10 dkg rum praliné —-24 10 dkg csokoládé dara, torta behintésre —.38 —.98 } —jtí fi n —98 csendőrök és letartóztatták. Nemrégiben Sze­gedre hozták a nyomozás lefolytatása végett. Lendvai Sándort azóta a csendőrök kézről­kézre adták, hogy megmutogassa azokat a helyeket, ahol a betöreseket elkövette. Lend­vai egyelőre 20 betöréses-lopást ismert be. de ennél jóval többet követett el. A csendőrök csütörtökön reggel adták vissza a szegedi ügyészségnek a nagvhirü betörőt. Az ügyész­ség átadta őt a vizsgálóbírónak, aki vizsgá­lati fogságba helyezte. Lendvai Sándor a gyulai, szolnoki, kecske­méti, egri. kalocsai, bájai és szegedi törvény­szék területén követett el betöréseket. Ezieket az ügyeit most mind egyesitik és valamennyi­ért a szvgedi törvényszék fogja felelősségre vonni február hó folyamán., lÖl^íTa ASOJ Togai tabletták rheumatlkus fájdalmaknál, fejfájásnál, izom ét izületi fájdalmak esetén jól hatnak. Teljesen ártal> mattan. — Kérdezze meg orvosát I Minden gyógyszertárban kapható! Gulácsy Irén Szegeden Beszélgetés az írónővel uj munkájáról (A Délmagyarország munkatársától.) Néhány nap óta Szegeden tartózkodik és Móra Ferenc ven­dége Gulácsy Irén, a kiváló irónő, akinek tör­ténelmi regényei előkelő helyet biztosítanak szá­mára a magyar literaturában. Azért jött Szegedre, hogy meglátogassa Mórát, akihez régi irodalmi barátság füzi. Móra Ferenc Boldogasszonv-sugárutt dolgozó­szobájában beszélgettünk a „Fekete vőlegények" költőjével. — Mórát Budapesten, a szanatóriumban láttam utoljára és most örömmel látom, hogy azóta javult az állapota, jpbb a szine és elevenebb a hangulata is. Azt hiszem, hogy a tavasz hozza majd meg tel­jes gyógyulását. Gulácsy Irén több, mint öt évvel ezelőtt volt Szegeden, pedig — mint mondja — nagyon szereti ezt a várost. Rengeteg régi, gyermekkori emlék köti ide elszakithatatlanul. — Most majd megcserélődik egy ideig a szerep, eddig Móra keresett fel, ha Pestre jött, most, amig teljesen fel nem gyógyul, én látogatok el hozzá. Gulácsy Irén több, min! egy éve, elhagyta Er­délyt, megvált régi lapjának, a „Nagyváradinak a szerkesztőségétől, ahol Tabéry Gézával együtt küzdött a kisebbségi sorsba zuhant magyar szóért, — Budapesten telepedtem le — mondja — ami­óta meghalt szegény uram. Utolsó regényemnek, a „Kállót kapitány"-nak a befejezése utáj nagyobb előadókörutat tartottam és annak értem most a vé­gére. — Mi lesz a legközelebbi regénye? — Ismét történelmi regény. Annyira nem talá­lom szépnek a jelent, amelytől jobb, ha lélekben elfordul az ember, hogy azt hiszem, már nem is tudok szakítani a történelemmel. Ezentúl megma­radunk egymás mellett, a történelem és én. Most Nagy Lajos leánya, Mária foglalkoztat. Róla na­gyon keveset irtnk eddig, annál többet foglalkoz­tatta a történelmet is, az irodalmat Is Nagy Lajos másik lánya, H e d v i g. Ez a regény, ahogyan most elképzelem, rokon lesz a Fekete vőlegényekhez. A témát most igen nagynak érzem és hiszem, hogy a tanulmánvok, a kutatások során bővül is, igaz, hogy sokszor esnlódik az iró várakozásaiban. Ahol sokat vár, ott alig talál azután valamit. Besztt.?tés közben lép a szobába Móra Ferenc. A témák rögtőn megszinesednek és megsokasodnak tőle. Valamivel később Szentiványi profes­szor, halkszavu paptanár érkezik látogatóba. Meg­üli az ajtóban, majd leplezetlen örömmel nyújtja kezét az irónő felé. Azután Móra veszi át a szót és nekitüresedve beszél Szentiványi professzornak a szegedi tanyák szomorú Iskola viszonya írói. a ta­nítási rendszer hibáiról és a sok tennivalóról. — Olyan tanüókra lenne szükség a szegedi ta­nyákon, mint az igazgató ur —. mondja a profesz­szor. Gulácsy Irén nagy érdeklődéssel figyeli a szélgetést. Aztán berobognak a Móra-unokák és i ifjabb Ferenc megmutatja büszkén tisztaegyes bi­j zonyitványát. 1 Gulácsy Irén pénteken utazik vissza Budapestre,

Next

/
Thumbnails
Contents