Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-25 / 19. szám

1934 ianuar 25. déí:wxc;7arorszag 3 Szeged alkotmárnyvédő küzdelme a vidéki autonómiákéri A szociáldemokrata pór! indítványt terjeszt a közgyűlés elé — A kereszténypárt csatlakozott a mozgalomhoz (A Délmagyarország munkatársától.) Részletesen beszámolt a Délmagyarország arról a nagyjelentőségű kezdeményezésről, amely az autonómiák országos védelmének megszervezése érdekében a szegedi liberális párt elnöki tanácsának keddesti üléséről indult ki. Az elnöki tanács elhatározta, hogy előkészíti az alkotmánvvédő mozgalom közgyűlési tárgyalását és manifesztummal fordul az országos közvélemény szine előtt valamennyi törvényhatósághoz, mert fontosnak tar!ja, hogy a budapesti kereszténypárt ismeretes állásfoglalására elsősorban a legnagyobb vidéki város reagáljon. A liberális párt elnöki tanácsának elhatározása : itnlános helyesléssel találkozott Szeged egész társadalmában. Ezt a helyeslést tükrözi viszsza az alábbi nyilatkozatok: Dr. Pap Róbert a szegedi liberális párt elnöke a következő nyilatkozatot tette: — A történelem megismétlődik. Körülbelül száz éve annak, amikor az abszolutizmus alapján álló kormányok a megyék élére teljhatalmú adminisztrátorokat állítottak. A nemzet ellenállása azonban csakhamar lehetetlenné tette ezek működését és a municipális önkormányzat visszanyerte alkotmánvos jogait. A legmesszebbmenő állami centralizáció hivei sem gondoltak eddig az önkormányzat teljes lebontására és a helvi közigazgatásnak kínevezett állami tisztviselőkkel intézésére. — A fővárosi közigazgatás rendezése tárgyában készülő törvénviavaslat az önkormánvzatnak felies megszüntetését jelenti a kormánybiztossal való igazgatás esetén, ami a centrális hatalomnak olvnn megnövekedését idézré elő. mellvei szemben a narlamentárizmus is csak bizonvtalan garanciát nvuithatna. — Bár ez a javaslat csak a főváros autonómiáját érinti. kétségtelen, hogv ennek megszűnését nvomon követné a vidéki törvényhatóságok önkormányzatának lebontása. Alkotmánvunk ezen sarkalatos erősségének elpusztítása ellen a legélesebb harcot kell felvenni országszerte. mert ha annak ezt a sulvos alapkövét kidöntik. könnven meginoghat annak egész szerkezete. Meg kell szólalnia ebben a fontos kérdésben p vidéknek is, nehogy hallgatása beleegyezésnek vétessék. Dr. Palócz Sándor * kővetkezőket mondotta: — A lertfpUesebb mértékben helves'^m ezt a kezdem én verést, amelynek célja, hogv a vidék már most lépjen fel a vészéhrrztetett autonómiák védelmében. mert kétségtelen, hocrv a főváros önkormánvza'i_ lovának megszűntetését kfívefw fonja a vidéki autonómiák meqmiirbálása. vrrmi megszűntetése. Lehetetlennek tartom. hoTv az autonómiák védelmében ne legyen egy véleményen az ország egész lakossága. A sze^di liberális párt elnöki tanácsának keddi ülésén rés'tv'^m én is és fenntartás nélkül magamévá tettem Pásztor Józsefnek azt az inditvánvát. ho^v az autonómiák védelmi harcát JSzeacdről indítsuk meg. — A mozgalomnak azé^t kell a vidékről kiindulnia, mert a mai helyzetben, amikor a képviselőház összetétele miatt nem tükrözi vissza hűen az ország közvéleményét, csak a törvényhatóság lehet az autonómiák egyetlen szócsöve, hiszen a képviselőházban a vidéknek igen kevés képviselete van. Igen fontos, hogv a törvényhatóságok emeljék fel először tiltakozó szavukat a lehetetlen terv ellen és éppen ezért tartom végtelenül helvesnek, hogv a manifesztumot minél előbb kiadjuk. Valószínű, hogy ennek a lépésnek igen komoly visszhangja lesz a liberális párt február elsején rendezendő vacsoráján is, amelyen résztvesz és felszólal Rassay Károly is. Lájer Dezső, a szociáldemokrata párt szegedi titkára ezeket mondotta: — A szociáldemokrata párt végrehajtó bizoltsága tegnap este foglalkozott az ügygyei. Elhatároztuk, hogy a januári közgyűlés elé indítványt terjesztünk és tiltakozni fogunk az önkormányzatok jogkörének mindenfíte megcsorbítása ellen. Tisztában vagyunk azzal, hogy a kormányt ugyanaz a szándék vezeti a vidéki önkormányzatok tekintetében is, mint a fővárosi önkormányzat dcljában, pedig a vidéki önkormányzatok már is jobban meg vannak csorbítva. A kormány az önkormányzatok háztartásának anyagi válságát akarja ürügyül felhasználni a tervezett törvénv életbeléptetéséhez. — Nekünk változatlanul az a meggyőződésünk, hogy a meglévő bajok csak azért következtek be, mert sem a fővárosnál, sem a vidéki önkormányzatoknál nem volt igazi autonómia, olyan, ho^v a legjobban érdekeit lakosság képviselői érvényesíthették volna a pénzügyi bajok elháritárát célzó akaratukat. Meggvőződésünk szerint a bajokból csak a nép vezetheti ki önmagát. Az ország érdekében igazán azok cselekszenek, akik összefognak ezeknek a terveknek megvalósítása ellen. A szociáldemokrata párt és annak parlamenli frakciója, valamint a fővárosi és vidéki önkormányzati csoportjai az önkormány :<J fok megvéd címezéséért i^d'tandó harcban az egész vonalon a helyükön lesznek. Azok a városatyák, akik a kereszténypárthoz tartoznak, szerdán délután értekezletet tartottak az ügyben és elhatározták, hogy a januári közgyűlésen kifejezésre juttatják a párt álláspontját és bejelentik a harcot az autonómiák védelméért. A kereszlénypárti városatyák felfogásáról a párt egyik vezető tagja a következőket mondotta a Délmagyarország munkatársának: — A törvényhatósági önkormányzat a magvar alkotmánv egyik sarkköve. Minden olvan törekvés, amely ezt a sarkkövet érinti, egyben támadás az ezeréves magyar alkotmánv ellen is. A múltban a nemzet mindig egységes volt minden olvan támadással szemben, amelv akár felülről, akár alulról fenyegette az alkotmánvt. Ilyen egységesnek kell lenni most is és igv ujabb bizonyítékát kell adnunk annak, amit az 1861. évi országgyűlésen Kazinczy Gábor olvan prófétai szavakba öntött: „Aki a magyar alkotmány ellen küzd — mondotta —, az a véges ember küzdelmét vállalja a végtelen idővel". Mindenki, aki féltő gonddal őrködik az alkotmánv, a jogrend és a konszolidáció fölött, an-< nak á legfeliesebb mértékben el kell Ítélnie minden ilven törekvést és hazafias kötelességének kell tartania, hogv minden egyéb ellentétet félretéve, felsorakozzon az ezeréves magyar alkotmány védelmére. A fellebbezési bíróság megáltanitása a „szegedi mozi karfel"-ről A torvényszék sem szállítja le a Széchenyi Mozi bérét (A Délmagyarország ^••nkatársálól.) Ismeretes az a per, amit a Szérhenvi Mozi helviségét bérlő Mozg ''•¿pszinház ri indított Mihalovics Pcső e'len, azt kérve, hogy a «a^dge^fri lehetetlenülésre va'ó tekintettel a biróság az évi 12.000 pengőben meaálla^'fnff hérf ér>i KOflO pennyre szállítsa le. Ezzel az igénnyel szemben a háztulajdonos azzal védekc.-ett, hogv fclnn*"^- r* ó n 7 V p »f* - * ó " h ^ ^ ^ mn-j vn'n ' t S7échpnyi Mozi Csütörtöktől ŐFENSÉGE Vogl Rezsőnek adta át olyan feltétellel, hogv Vogl Rezső ezért neki a mozi bevételeire és jövedelmezősége való tekintet nélkül évi tízezer pengőt fizet s a mozi minden kiadását Vo"l Rezsőnek matrac kellett vállalni Vn-tl Rezső viszont a Belvárosi Mozi részvénytársaságnak" s a Relvárosi Mozi igazgatósági tagjaiból áll<S szindikátusnak adta át a mozi üzemét és a maga számára a három szegedi mozi vezetéséért fix javadalmazást és mindhárom szegedi mozi bevételéből százalékos haszonrészesedést kötött ki. Mindaddig — vitatta a háztulajdonos —, amig a felperes jogosult követelni az üzem átengedéséért évi tizezer pengőt, addig a felperes nem követeibe*5 n"t. Ko<*v a m'ásrsf áthárított bér összegét a biróság leszállítsa. A járásbíróság ezen az alapon el is utasította a felperest keresetével. Felperes a7. Ítélet ellen fellebbezést nvujtott be, amit most tárgvalt a törvényszék r<5f/i-tanáosa. A Mo7"ókénszinház részvénytársaságot' budapesti ügyvédiének helyettese, dr. Balassa Jenő, a háztulajdonost pedig dr. Delire Já"o- 'éoviselte. A fellebbezési tárgyaláson a háztulajdonos ügvvédje ható'íá'n bizonyítvánnyal igazolta, hogy 1933. évben az 1932. év bevételeihez viszonyítva a Belvárosi és Széchenyi Mozik jegybevétele nem csökkent, hanem emelkedett. Igaz ugvan, hogy] ez az emelkedés a Belvárosi Mozi jegybevételében mu'.atkozott, azonban a szegedi mozik között kartellmegállapodás van s ennek folytán a mozik összbevételét kell vizsgálni akkor, araikor a gazdasági válságnak a mozik látogatottságára gyakorolt hatása vizsgálandó. A törvényszék szerdán hirdetett ítéletet a perben s a járásbíróság elutasító!