Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)
1934-01-19 / 14. szám
T934 január 19. DEL MAGYARORSZAG 3: Harc a gyersmoUéri 1>r. Borócxy Kálmán levele hétéves fiának „rejtegetéséről' (A Délmag varország munkatársától.) A Délmagyarország napokkal ezelőtt beszámolt a bácsmegyei árveszék határozatáról az ismeretes B o r ó c z y-ügyben. Jelentettük, hogy dr. Boróczy Kálmán és felesége között harc folyik a házaspár kisfia, Zsombor körül. A gyermek jelenleg az édesanyjánál van. Az árvaszék most hozott ideiglenes határozata szerint a gyermek továbbra is az édesanyjánál marad. Dr. Boróczy Kálmántól ma levelet kaptunk, amelyben a következőket irja: — A nyilvánosságot ebben az ügyben csak az érdekelheti, hogy személy- és jogbiztonság szempontjából szabad-e és lehetséges-e egy gyermeket a szülő és gyámhatóság elől másfél évig rejtegetni. Valótlan az, hogy az anyát bármikor is, bárhol is erőszakkal lényegettem volna, annál kevésbé, mert atyai hatalmamnál fogva bármikor jogom volt a 7 éves fiút magamhoz venni, sőt errevonatkozólag két egybehangzó gyámhatósági határozat volt. A fiam nem beteg, tavaly két elemi osztályból vizsgázott le egy év alatt! Legfeljebb vérszegény a gyermek, az is azért, mert nem vitték rendszeresen sétálni. Baján soha sem volt ba! 'a a fiamnak. Szegeden három betegségen is ;eresztül esett. — Tavaly az anya Balatonra ment és elkérte tőlem a fiút — írja tovább —, hogy magával vihesse. A gyermeket elengedtem, mert azt akartam, hogy a balatoni levegő erősitse a gyermeket. Az anya ezzel a jótettemmel viszszaélt és azóta rejtegeti előlem a gyermeket A külföldi gyógykezelés csak ürügy, tula jdonképen előlem szöktették ki az országból... A jövő héten megkezdik az exportrakodó feltöltését A Széchenyi-téri parkírozás — Felföltik a Nemeslakács-ucca egyik szakaszát (A Délmagyarország munkatársától.) A Széchenyi-téren már nagy erővel folyik a parkirozási munka. Az átalakításra kerülő parktükrök vaskorlátjait szétszedték és megkezdték azoknak a nagyobb növényeknek a kiásását is, amelyeket a tér mas pontjára ülteinek át. Ha a növényeket ellávolitották és a felesleges aszfaltburkolatokat felszedték, megkezdik az inségmunkások a felesleges föld elkubikolását is, a medencés parktükröket ugyanis jelentékeny mértékbon lesülyesztik. Mérnöki számítás szerint erről a helyről nem kevesebb, mint 1300 köbméter felesleges földet szállítanak el. Szó volt arról, hogy ezt a földet a Kiskaszinó előtti telekrész feltöltésére használják fel, de csütörtökön ugy határozott dr. Pálfy József polgármesterhelve»tes, hogy a fői det a Nemestakács-ucca belső szakaszának feltöltésére használtatja fel. Az uccaszakasz feltöltéséhez összesen 36p0 köbméter főid kell, a még szükséges 2300 köbmétert az ártéri földbányál.ból fuvarozzák a helyszínre. Itt említjük meg, hogy a jövő héten megkezdik az exportrakodó feltöltését. Ez a munka eddig azért késett, mert a vasutigazgatőság nem adta meg az engedélyt a vasútvonal keresztezésére. A napokban Szegeden járt ebben az ügyben a vasutigazgatőság egyik mérnöke, aki helyszíni vizsgálat után mégis megadta az engedélyt, így a föld fuvarozásához szükséges iparvágányokat akadálytalanul keresztülvezethetik a vasútvonalon. Hétfőn négyszáz inségmunkást állítanak itt munkába, miután addig elkészül a sinkereszt. Sajtóper a szegedi szabadtéri játékok miatt (A" Délmagyarország munkatársától.) Amikor a szegedi szabadteri játékok rendezői a városhoz fordultak, hogy szavazzon meg a szabadtéri játékok esetleges deficitjének fedezésére 5000 pengőt és a kisgyűlés ezt a kérést teljesítette, akkor a „Szegedi Napló" hasábjain sorozatos támadások jelentek meg a szabadtéri játékok rendezői ellen. Tudvalevőleg a szabadtéri játékok ugy erkölcsileg, mint anyagilag a város kulturális jelentőségének és idegenforgalmának s a kereskedők üzleti forgalmának emelésével a legnagyobb sikert eredményeztek s a város a megszavazott s tényleg kiutalt 3000 pengőt visszakapta. A szegedi szabadtéri játékok rendezői a rosszindulatú támadó cikkek megtorlására sajtópert indítottak és három cikket inkrimináltak. amelyek közül az egyiknek szerzőjéül dr. Lévay Ferenc jelentkezett. Ebben a sajtóperben tartott csütörtökön főtárgyalást a szegedi törvényszék G ö m ö r i-tanácsa, mig a másik két, — sokkal súlyosabb kitételeket tartalmazó, — cikk ügyében a közeljövőben lesznek a főtárgyalások megtartva. A dr. Lévay Ferenc ellen ma megtartott főtárgyaláson a törvényszék ismertette a vádiratot. amely szerint Pásztor József és R á c z Antal, mint a szegedi szabadtéri játékok rendezői, vádat emeltek dr. Lévay Ferenc ellen a becsület védelmi törvénybe ütköLengyel Lőrinc cs. ís kir. 199 üzemköltség csökkentés céljául átszervezte üzíefét és buforraktárát az uccai frontról az udvari frontra helyezte át. Ennek következtében gyára országosan ismert e'sőrendü készítményeinek árát lényegesen redukálta és abba a helyzetbe került, hogy művészi kivitelű k asszikus és modern stílusban készült, va'óban értékes bútorait rendkívül olcsftn Arusiíhai}a. — ró, sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt, mert a Szegedi Napló 1933. évi augusztus hó 9-én megjelent számában „Kulturnagylelküség" címen megjelent cikkben támadásokat intézett a szahaatéri játékok rendezői ellen. A cikk állításai és sértő kifejezései közül kiemelték és inkriminálták a sértettek a következő kitételeket: „Szeged adófizető polgárai között napról-napra nagyobb idegességet vált ki a városi közgyűlés nem jogerős határozati 5000 { f pengős kulturajándéka, amelyet a városi polárok nyomorára valő tekin'et nélkül egy jótéonysági fel lángolásban adott egy alkalmi társaságnak a szegedi idegenforgalom emelése céljából." — „A polgármester, aki szegedi bennszülött, a kulturkönyöradomány megadása ellen foglalt állást." — „.. .a kisgyűlés megszavazta az 5000 pengős kulturgyorssegélyt a városi adófizető polgárok zsebére." „továbbá felekezeti szempontból nagyjelentőségű ez az uri gesztus, hogy a város kuiturjóhirneve érdekében kezet fogtak a közös haszonra és dicsőségre a másvallásuak ama vezérférfiuival." Dr. Lévay Ferenc a főtárgyalási elnök hozzáintézett kérdésére ki jelentette, hogy a cikket ő irta és azért a sajtójogi felelősséget elvállalja. Előadta, hogy a cikket kizárólag azon okból irta meg, mert ő bár református ember, de édesanyja katolikus volt és ő maga is jobban huz a katolikus, mint a református valláshoz és ebből folyólag sértőnek találta azt, hogy a szegedi Dón-téren, a templom lépcsőin adják elő Madách: Az ember tragédiáját, ami az 6 vallásos érzületét sérti. Ezután a főtárgyalási elnök ismertette Lévay Írásban beadott, igen hosszadalmas és tulnyomórészben a tárgyra nem tartozó bizonyiiási indítványát, amelyben azt is kívánta igazolni, hogy a szabadtéri játékok rendezői kizárólag anyagi hasznuk céljából rendezték a játékokat, hogy a haszonból a várost egyáltalán nem részesítették. Ennek igazolására kérte a rendezők szerződésének és elszámolásának bemutatását, valamint Scultéty Sándor városi főszámvevő kihallgatását. Kérte még azoknak a fellebbezéseknek beszerzését, amelyeket a kisgyülési határozat ellen adtak be. Pásztor József és Rácz Antal sértettek és képviselőjük, dr. Barta Dezső ügyvéd kijelentették. hogy a maguk részéről is kívánják a valódiság bizonvitását még pedig a legszélesebb mederben. Készek azonnal bemutatni azt a szerződést, amelyet a szabadtéri játékok rendezői, Pásztor József, Rácz Antal, dr. Hunyadi Vass Gergely, és dr. Balogh István kötöttek. Készek továbbá bemutatni az elszámolást és mindazokat az adatokat, amelyek tiszta képet adnak. Végül tanukat neveztek meg. A biróság rövid tanácskozás után ugy a bizonyítás, mint az ellenbizonyítás iránti kérelmeket elutasította. Pásztor József hosszabb beszédben kifejtette, hogy milyen nagysikerű kulturmunkát végeztek a szabadtéri játékok rendezői. Kiemelte, hogy a szabadtéri játékok rendezése és ekként Szeged város kulturális működése érdekében a különböző világnézletü és felekezetű rendezők harmonikusan együttműködtek és az inkriminált cikk ezt is megbontani törekedett. Dr. Barta Dezső után dr. Lévay Ferenc védrtbeszédében az elnök többszöri figyelmeztetése ellenére is nem az inkriminált cikkel és abban foglalt jogosulatlan támadásokkal foglalkozott, hanem az ügyhöz nem tartozó dolgokat hordott össze. így többek kőzött azt a valótlan állítást is megkockáztatta, hogy a magyar, de a külföldi lapok is anyagi érdekből Írtak hoszszu cikkeket az előadás sikeréről és hogy minden irányban és mindenki részéről csak anvagi profit működött közre. Pásztor József, mondotta, a vörös uralom után Bécsbe szökött. — „Hazudik, hazudik, nem igazi44, egy napig sem voltam távol az országból I" — kiáltotta Pásztor, aki most elnöki figyelmeztetést kapott. A védőbeszéd után a biróság visszavonult és csakhamar kihirdette az Ítéletet, amely szerint Lévay Ferencet felmentette az ellene emelt vád alól. A felmentő ítélet indokolása lényegileg az, hogy az inkriminált cikk és illetve annak sértő kitételei alkalmasak ugyan arra, hogy a sértettek érzékenységét megbántsák, de nem lépik ugy át a kritika határait, hogy ebből a rágalmazás vétségének tényálladéka megállapítható lenne. Az Ítélet ellen a főmagánvádlók és képviselőjük fellebbezést jelentettek be és igy az ügv az ítélőtábla előtt fog további eldöntésre kerülni. Hz eij Baumgarfen-dijasok A szegedi egye'eml könyvtár volt tisztviselőjének ki'flntelése Budapest, ianuár 18. A Baumgarten-alapitvány gondnoksága csütörtökön délután 6 órakor hirdette ki, hogy az idei ösztöndijakat és jutalmakat kiknek ítélte oda. Az alapítvány vezetősége két költőt, két regényirót és két eszszéirót tüntetett ki az idei 3000 pengős évi díjjal. A kitüntetettek között van dr. Joó Tibor, a Nemzeti Muzeum hirlaposztályának ösztöndíjas tagja, aki a szegedi egvetem könyvtárában is dolgozott. Joó, aki bölcseszet! doktor, történet és kulturfilozófiai problémákkal foglalkozik. Értekezései nagyrészt tudományos folyóiratban jelennek meg. Kivüle két költőt: Gellért Oszkárt és Illyés Gyulát, két regényírót: Tersánszky J. Jenőt és Ge 11 éri Ándor Endrét, valamint Tr i k ó c z i-Tr o s tI e r József esszéirót tüntették ki a Baumgarten-dijjal. Az évi dijakon kivül négy ezerpengős segélyt osztott ki a bizottság. Ezeket a jutalmakat három költő és egy filozófiai iró kapta: Fekete Lajos, Fenyő László, Fodor József és dr. Dienes Valéria.