Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-19 / 14. szám

T934 január 19. DEL MAGYARORSZAG 3: Harc a gyersmoUéri 1>r. Borócxy Kálmán levele hétéves fiának „rejtegetéséről' (A Délmag varország munkatársától.) A Dél­magyarország napokkal ezelőtt beszámolt a bácsmegyei árveszék határozatáról az ismere­tes B o r ó c z y-ügyben. Jelentettük, hogy dr. Boróczy Kálmán és felesége között harc fo­lyik a házaspár kisfia, Zsombor körül. A gyermek jelenleg az édesanyjánál van. Az ár­vaszék most hozott ideiglenes határozata sze­rint a gyermek továbbra is az édesanyjánál marad. Dr. Boróczy Kálmántól ma levelet kap­tunk, amelyben a következőket irja: — A nyilvánosságot ebben az ügyben csak az érdekelheti, hogy személy- és jogbiztonság szempontjából szabad-e és lehetséges-e egy gyermeket a szülő és gyámhatóság elől más­fél évig rejtegetni. Valótlan az, hogy az anyát bármikor is, bárhol is erőszakkal lényegettem volna, annál kevésbé, mert atyai hatalmamnál fogva bármikor jogom volt a 7 éves fiút ma­gamhoz venni, sőt errevonatkozólag két egy­behangzó gyámhatósági határozat volt. A fi­am nem beteg, tavaly két elemi osztályból vizsgázott le egy év alatt! Legfeljebb vérsze­gény a gyermek, az is azért, mert nem vitték rendszeresen sétálni. Baján soha sem volt ba­! 'a a fiamnak. Szegeden három betegségen is ;eresztül esett. — Tavaly az anya Balatonra ment és elkér­te tőlem a fiút — írja tovább —, hogy magával vihesse. A gyermeket elengedtem, mert azt akartam, hogy a balatoni levegő erősitse a gyermeket. Az anya ezzel a jótettemmel visz­szaélt és azóta rejtegeti előlem a gyermeket A külföldi gyógykezelés csak ürügy, tula jdon­képen előlem szöktették ki az országból... A jövő héten megkezdik az exportrakodó feltöltését A Széchenyi-téri parkírozás — Felföltik a Nemeslakács-ucca egyik szakaszát (A Délmagyarország munkatársától.) A Szé­chenyi-téren már nagy erővel folyik a parkiro­zási munka. Az átalakításra kerülő parktük­rök vaskorlátjait szétszedték és megkezdték azoknak a nagyobb növényeknek a kiásását is, amelyeket a tér mas pontjá­ra ülteinek át. Ha a növényeket ellávolitották és a felesleges aszfaltburkolatokat felszedték, megkezdik az inségmunkások a felesleges föld elkubikolását is, a medencés parktükröket ugyanis jelentékeny mértékbon lesülyesztik. Mérnöki számítás szerint erről a helyről nem kevesebb, mint 1300 köbméter felesleges földet szállítanak el. Szó volt arról, hogy ezt a földet a Kiskaszinó előtti telekrész feltöltésére hasz­nálják fel, de csütörtökön ugy határozott dr. Pálfy József polgármesterhelve»tes, hogy a fői ­det a Nemestakács-ucca belső szakaszának feltöltésére használtatja fel. Az uccaszakasz fel­töltéséhez összesen 36p0 köbméter főid kell, a még szükséges 2300 köbmétert az ártéri földbá­nyál.ból fuvarozzák a helyszínre. Itt említjük meg, hogy a jövő héten meg­kezdik az exportrakodó feltöltését. Ez a munka eddig azért késett, mert a vasutigazgatőság nem adta meg az engedélyt a vasútvonal keresztezé­sére. A napokban Szegeden járt ebben az ügy­ben a vasutigazgatőság egyik mérnöke, aki helyszíni vizsgálat után mégis megadta az engedélyt, így a föld fuvarozásához szükséges iparvágányokat akadálytalanul keresztülvezet­hetik a vasútvonalon. Hétfőn négyszáz inség­munkást állítanak itt munkába, miután addig elkészül a sinkereszt. Sajtóper a szegedi szabadtéri játékok miatt (A" Délmagyarország munkatársától.) Ami­kor a szegedi szabadteri játékok rendezői a vá­roshoz fordultak, hogy szavazzon meg a sza­badtéri játékok esetleges deficitjének fedezésé­re 5000 pengőt és a kisgyűlés ezt a kérést tel­jesítette, akkor a „Szegedi Napló" hasábjain sorozatos támadások jelentek meg a szabadtéri játékok rendezői ellen. Tudvalevőleg a sza­badtéri játékok ugy erkölcsileg, mint anyagi­lag a város kulturális jelentőségének és idegen­forgalmának s a kereskedők üzleti forgalmá­nak emelésével a legnagyobb sikert eredmé­nyeztek s a város a megszavazott s tényleg ki­utalt 3000 pengőt visszakapta. A szegedi szabadtéri játékok rendezői a rosszindulatú támadó cikkek megtorlására saj­tópert indítottak és három cikket inkriminál­tak. amelyek közül az egyiknek szerzőjéül dr. Lévay Ferenc jelentkezett. Ebben a sajtóper­ben tartott csütörtökön főtárgyalást a szegedi törvényszék G ö m ö r i-tanácsa, mig a másik két, — sokkal súlyosabb kitételeket tartalmazó, — cikk ügyében a közeljövőben lesznek a fő­tárgyalások megtartva. A dr. Lévay Ferenc ellen ma megtartott fő­tárgyaláson a törvényszék ismertette a vádira­tot. amely szerint Pásztor József és R á c z Antal, mint a szegedi szabadtéri játékok rende­zői, vádat emeltek dr. Lévay Ferenc ellen a becsület védelmi törvénybe ütkö­Lengyel Lőrinc cs. ís kir. 199 üzemköltség csökkentés céljául átszervezte üzíefét és buforraktárát az uccai frontról az udvari frontra helyezte át. Ennek követ­keztében gyára országosan ismert e'sőrendü készítményeinek árát lényegesen re­dukálta és abba a helyzetbe került, hogy művészi kivitelű k asszikus és modern stílusban készült, va'óban értékes bútorait rendkívül olcsftn Arusiíhai}a. — ró, sajtó utján elkövetett rágalma­zás vétsége miatt, mert a Szegedi Napló 1933. évi augusztus hó 9-én megjelent számában „Kulturnagylelkü­ség" címen megjelent cikkben támadásokat in­tézett a szahaatéri játékok rendezői ellen. A cikk állításai és sértő kifejezései közül kiemel­ték és inkriminálták a sértettek a következő kitételeket: „Szeged adófizető polgárai között napról-napra nagyobb idegességet vált ki a vá­rosi közgyűlés nem jogerős határozati 5000 { f pengős kulturajándéka, amelyet a városi pol­árok nyomorára valő tekin'et nélkül egy jóté­onysági fel lángolásban adott egy alkalmi tár­saságnak a szegedi idegenforgalom emelése céljából." — „A polgármester, aki szegedi bennszülött, a kulturkönyöradomány megadá­sa ellen foglalt állást." — „.. .a kisgyűlés meg­szavazta az 5000 pengős kulturgyorssegélyt a városi adófizető polgárok zsebére." „továbbá felekezeti szempontból nagyjelentőségű ez az uri gesztus, hogy a város kuiturjóhirneve érde­kében kezet fogtak a közös haszonra és dicső­ségre a másvallásuak ama vezérférfiuival." Dr. Lévay Ferenc a főtárgyalási elnök hozzá­intézett kérdésére ki jelentette, hogy a cikket ő irta és azért a sajtójogi felelősséget elvállalja. Előadta, hogy a cikket kizárólag azon okból irta meg, mert ő bár református ember, de édesanyja katolikus volt és ő maga is jobban huz a katolikus, mint a református valláshoz és ebből folyólag sértőnek találta azt, hogy a szegedi Dón-téren, a templom lépcsőin adják elő Madách: Az ember tragédiáját, ami az 6 vallásos érzületét sérti. Ezután a főtárgyalási elnök ismertette Lévay Írásban beadott, igen hosszadalmas és tulnyo­mórészben a tárgyra nem tartozó bizonyiiási indítványát, amelyben azt is kívánta igazolni, hogy a szabadtéri játékok rendezői kizárólag anyagi hasznuk céljából rendezték a játékokat, hogy a haszonból a várost egyáltalán nem ré­szesítették. Ennek igazolására kérte a rende­zők szerződésének és elszámolásának bemuta­tását, valamint Scultéty Sándor városi főszám­vevő kihallgatását. Kérte még azoknak a fel­lebbezéseknek beszerzését, amelyeket a kisgyü­lési határozat ellen adtak be. Pásztor József és Rácz Antal sértettek és képviselőjük, dr. Barta Dezső ügyvéd kijelen­tették. hogy a maguk részéről is kívánják a va­lódiság bizonvitását még pedig a legszélesebb mederben. Készek azonnal bemutatni azt a szerződést, amelyet a szabadtéri játékok ren­dezői, Pásztor József, Rácz Antal, dr. Hunyadi Vass Gergely, és dr. Balogh István kötöttek. Készek továbbá bemutatni az elszámolást és mindazokat az adatokat, amelyek tiszta képet adnak. Végül tanukat neveztek meg. A biróság rövid tanácskozás után ugy a bi­zonyítás, mint az ellenbizonyítás iránti kérel­meket elutasította. Pásztor József hosszabb beszédben kifejtette, hogy milyen nagysikerű kulturmunkát végeztek a szabadtéri játékok rendezői. Kiemelte, hogy a szabadtéri játékok rendezése és ekként Szeged város kulturális működése érdekében a különböző világnézletü és felekezetű rendezők harmonikusan együtt­működtek és az inkriminált cikk ezt is meg­bontani törekedett. Dr. Barta Dezső után dr. Lévay Ferenc vé­drtbeszédében az elnök többszöri figyelmezte­tése ellenére is nem az inkriminált cikkel és abban foglalt jogosulatlan támadásokkal fog­lalkozott, hanem az ügyhöz nem tartozó dol­gokat hordott össze. így többek kőzött azt a va­lótlan állítást is megkockáztatta, hogy a magyar, de a külföldi la­pok is anyagi érdekből Írtak hosz­szu cikkeket az előadás sikeréről és hogy minden irányban és minden­ki részéről csak anvagi profit mű­ködött közre. Pásztor József, mondotta, a vörös uralom után Bécsbe szökött. — „Hazudik, hazudik, nem igazi44, egy napig sem voltam távol az országból I" — kiáltotta Pásztor, aki most elnöki figyelmeztetést ka­pott. A védőbeszéd után a biróság visszavonult és csakhamar kihirdette az Ítéletet, amely sze­rint Lévay Ferencet felmentette az ellene emelt vád alól. A felmentő ítélet indokolása lényegi­leg az, hogy az inkriminált cikk és illetve an­nak sértő kitételei alkalmasak ugyan arra, hogy a sértettek érzékenységét megbántsák, de nem lépik ugy át a kritika határait, hogy ebből a rágalmazás vétségének tényálladéka megálla­pítható lenne. Az Ítélet ellen a főmagánvádlók és képviselő­jük fellebbezést jelentettek be és igy az ügv az ítélőtábla előtt fog további eldöntésre kerülni. Hz eij Baumgarfen-dijasok A szegedi egye'eml könyvtár volt tiszt­viselőjének ki'flntelése Budapest, ianuár 18. A Baumgarten-alapit­vány gondnoksága csütörtökön délután 6 óra­kor hirdette ki, hogy az idei ösztöndijakat és jutalmakat kiknek ítélte oda. Az alapítvány vezetősége két költőt, két regényirót és két esz­széirót tüntetett ki az idei 3000 pengős évi díj­jal. A kitüntetettek között van dr. Joó Tibor, a Nemzeti Muzeum hirlaposztályának ösztön­díjas tagja, aki a szegedi egvetem könyvtárá­ban is dolgozott. Joó, aki bölcseszet! doktor, tör­ténet és kulturfilozófiai problémákkal foglal­kozik. Értekezései nagyrészt tudományos fo­lyóiratban jelennek meg. Kivüle két költőt: Gellért Oszkárt és Illyés Gyulát, két re­gényírót: Tersánszky J. Jenőt és Ge 11 éri Ándor Endrét, valamint Tr i k ó c z i-Tr o s t­I e r József esszéirót tüntették ki a Baumgar­ten-dijjal. Az évi dijakon kivül négy ezerpen­gős segélyt osztott ki a bizottság. Ezeket a ju­talmakat három költő és egy filozófiai iró kap­ta: Fekete Lajos, Fenyő László, Fodor József és dr. Dienes Valéria.

Next

/
Thumbnails
Contents