Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-19 / 14. szám

DELMAÖYAROHSZÁC SZEGED, SzerkeazMMAa: Somogyi UCCA ZZ.,l.pm, Telefon: 23-33.-KIndóh1voteI kölcsönkönyvlAr é* Jegyiroda t Aradi ucca 8. Telefon : 13—OO. ^ Nyomda : LBw Lipót ucca 19. Telefon > 13^o«V TArlroíl e* levélcím : DCImagyoronzAg Szeged Péntek, 1934 Január 19. Ara 12 fillér X. évfolyam. 14. <%5c. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken 61 Budapesten 3.0(1, kllliUldttn ©••«« penqO- « l'oyes tzAm Ara hétkUznap IZ, va*Ar> 6» Ünnepnap 2.0 1111. Hírdelések lelvélele tarlta írerlnt Meqfe. leni«: h«lfl kivételével oinonln rennel Orvosok Ezúttal az orvosok nem gyógyítanak", hanem orvosságot keresnek a maguk betegségére. A betegséget ugy hívják, hogy orvosi rend válsága. Diagnózisában maguk az orvosok három előidéző okot állapítanak meg: az általános gazdasági nyomorúság, a fiatal orvosokban mutatkozó túltermelés és a közegészségügyi szolgálatnak messzemenő szocializálása, amely hovatovább lehetetlenné teszi a régi tipusu, független orvosi exisztenciákra a megélhetést. A betegséget a jelen pillanatban az országos tisztviselői betegápolási alap körül kitört harc tette akuttá. A kormány a társadalombiztositónak ezt a tisztviselői formáját erősebben ki akarja építeni, olcsó orvosi ellátást akar biztosítani alkalmazottainak, rendelő intézetek felállítását tervezi fix javadalmazásu orvosokkal, amivel szemben az orvosszövetség, az orvosoknak a tervezett kamara szurrogátumaként működő szervezete, tiltakozik és tagjait az állásvállalástól eltiltja. Nagynevű orvosprofesszorok és a névtelenség szürkeségében robotoló gyakorló orvosok egyaránt ugy érzik, hogy tudomá-« nyuknak ezzel az ujabb szocializálásával ismét kiesik a kezükből egy darab kenyér, amely a társadalom többi rétegeihez hasonlóan őket is feltétlenül megilleti. ) Az orvosi rend .válságát előidéző okok közül a gazdasági nyomorúság a legáltalánosabb, de statisztikai alapon egyúttal a legkevésbbé lerögzíthető. Reméljük, előbb, vagy utóbb tul fogunk esni rajta és nem fog szerepelni az okok hármas csoportosításában. Másként áll a dolog az orvosi túltermelés tekintetében. Az orvosszövetség kimutatása szerint kilencezernél több orvos van Magyarországon, akinek diplomája ki van hirdetve s ezek közül legalább nyolcezer tényleges gyakorlatot folytat. A megcsonkított országnak minden ezer lakosára esik egy orvos s az orvosok száma méqeggszeranngi, mint volt a régi csonkitatlan országban. Halálozás, praxisról való lemondás és más körülmények folytán évente száz diploma veszti el érvényét, amivel szemben a négy egyetem minden esztendeiben kétszázötven-háromszáz uj orvost ereszt neki az életnek. Az orvosok szerint, ha tizenöt esztendőn keresztül egyetlen uj diplomát nem hirdetnének ki Magyarországon, a meglevő orvosi kar még mindig fölös módon el tuefná látni az orvosi szolgálatot. Még az sem okozna érezhető kr'rt a közegészségügy terén, ha időről-időre néhányan földkörüli utakra vállalkoznának. A túltermeléssel kapcsolatos, hogy az orvosi társadalom elhelyezkedése az ország területén minden e"yébnek, csak arányosnak nem mondható. Városi belterületeken ötszáz, sőt háromszáz lakosra esik egy orvos, ezzel szemben még mindig vannak falvak és nagykiterjedésű uradalmak, ahol — kissé túlzó kifejezéssel élve — az orvos mesterségét még ma is a kovács, a borbély és a javasasszony látja el. Könnyű volna erre azt mondani, hogy a fiatal orvosok menjenek a falvakba és a tanyák világába. Mennének ők, de nem tudnak. Városban, ahol van szakorvos elég, az orvos, akinek hiányzik a felszerelése, könnyen segít magán, a pácienst szükség esetén a specialistához küldi. Faluban ez nem lehetséges, viszont a legtöbb fiatal orvosnak hiányzik az első felszereléshez szükséges anyagi felkészültsége. Adva volna tehát a megoldás, — amennyiben az állam pénzügyi helyzete azt megengedi, — felszereléssel való támogatása az olyan fiatal orvosoknak, akik ennek ellenében kötelezik magukat, hogy nem városban, hanem orvos nélküli faluban telepszenek meg. Volna ezek után a harmadik probléma, a közegészségügy szocializálása. Ez ellen panaszkodnak legtöbbet az orvosok. A Társadalombiztosító s a különböző hivatalos és félhivatalos betegpénztárak, amelyek alig néhány fillért fizetnek nem egyes betegek, hanem egész családok után, teljesen proletalizálják az orvosi rendet. Ebben a panaszban feltétlenül nagyon sok az igazság, de a kérdésben mégis disztingválni kell. Amennyire szükséges és emberileg kivánatos, hogy a legszegényebb rétegeknek meglegyen a hatósági orvosi ellátásuk, annyira felesleges, hogy például államtitkárok a tisztviselői betegápolási alap révén majdnem ingyen orvosi kezelést kapjanak, vagy pedig a különböző közintézmények előkelő és igen méltányosan dotált tisztviselői havi javadalmazásuk egy töredékéért betegség cimén szanató-i-mi ellátásra utaltassák be magukat. Az ingyen, vagy nagyon kedvezményes orvosi ellátást annak kell biztosítani, aki arra tényleg rászorult, aki birja, az az orvost fizesse meg. Ezt követeli nemcsak az orvosok, hanem a közegészségügy érdeke is. Hogy miért, azt majdnem felesleges magyarázni. Az orvosnak is élni kell. A kenyértelenség rossz tanácsndó. Az orvoci rend elproletarizálása legbiztosabb utja az orvosi etika aláásásának, a diplomás kuruzslók és a közegészségügyi sarlatánizmus kitenyésztésének. így adják orvosok diplomájukat jobb meggyőződésük ellenére bérbe emberi tudatlanságra és hiszékenységre alapilott csodakurák fedezéséhez, igv mennek ki orvosok csontvázas röpcédulákkal a vásárra, igy kompromittálják — elismerjük, kevesen és kartársaik rosszalása mellett — azt a tudományt, amely arra volna hivatva, hogy legdrágább kincsünknek, az egészségnek megóvását szolgálja. Ma az ilyen jelenségek ellen nincs orvosság, mert akit kartársai rosszalásra Ítélnek, egyszerűen kilép a fegyelmi eszközöket nélkülöző orvosszövetségből. Ezért kell az orvosok, de a társadalom érdekében is a törvényes orvoskamara, amely képviseli majd az orvosoknak nemcsak anyagi érdekeit, ha-« nem ami sokkal fontosabb, mint hatalommal felruházott fórum, őrködik az er-kölcsiek felett is. Ugrón Gábor áll az alkotmányvédő-blokk élére A független kisgazda párt Is csatlakozott a bfikkhoz — A képviselőház eliogadta az Oguvedl hámoráét reformjáról szOló javaslatot (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Nyugodtabb légkörben, de mégis változatlan érdeklődés mellett tárgyalták a parlament folyosóin azokat az eseményeket, amelyek a fővárosi törvény revíziójának terve körül napok óta zajlanak. Különösen nagy érdeklődés kisérte azokat a tárgyalásokat, amelyeket ezzel a kérdéssel kapcsolatban részben Gömbös miniszterelnök, részben K ereszte s-F i s c h e r belügyminiszter folytatott. A miniszterelnök több. mint másfélórás megbeszélést folytatott Rassay Károllyal, aki erről a megbeszélésről ezeket mondotta: — Igyekeztem meggyőzni a minisztereinők urat álláspontjának helytelenségéről, sajnos kevés eredménnyel. A miniszterelnökkel folytatott megbeszélés után Rassay Károly Eckhardt Tiborral, a független kisgazdapárt vezérével folytatott megbeszélést arra vonatkozólag, hogy a független kisgazdapárt is csatlakozzék az alkotmány-védelmi blokkhoz. Eekhardt készséggel jelentette ki pártja nevében is a blokkhoz való csatlakozást azzal, hogy pártja semmiféle kompromisszumba nem megy bele és kiköti, hogy az alkotmányvédő blokk necsak a főváros'"autonómiájának védelme érdekében harcoljon. hanem álljon ki a vidéki autonómiák védelmében is. Rassay Károly Eekhardt Tibornak ezt a két feltételét készséggel elfogadta. Ezzel a tanácskozással tulajdonképen már befejezett ténynek tekinthető az.alkotmányvédő blokk megalakulása, amelyben az összes ellenzéki pártok és az összes pártonkívüli képviselők résztvesznek. sőt számolnak az egységespárti képviselők soraiból is több csatlakozásra. ley egészen kétségtelen. hogy csatlakozik i blokkhoz Ugrón Gábor, és Petra esek Laio«. de további csatlakozás lehetőségével is számolni kell. Külön érdeOi késségé az alkotmányvédő blokk megalakulásának az a kombináció, hogy a blokk elnöke valószínűleg a ma még egységespárti Ugrón Gábor lesz. Ugrón GáBor csütörtökön megbeszélést folytatott Kereszt«s-Fischer belügyminiszterrel, majd nyilatkozott az újságíróknak és többek között a következőket mondotta: — Igen nagy horderejű ez a kérdés, amelyet országos szempontból kell megítélni, mert nem vitás, hogy ez a vidéki autonómiákat is veszélyezteti. Éppen ezért csak az esetben állhatok az alkotmányvédő blokk élére, ha annak működése a vidéki autonómiák védelmére is kiterjed. Keresztes-Fischer belügyminiszter az ülés befejezése előtt még Kozma Jenővel is megbeszélést folytatott, majd Kozma és Wolff Károly Rassay Károllyal folytatott megbeszélést. Kiszivárgott hirek szerint a kormány hajlandó bizonyo» engedményekre. A képviselőház csütörtökön este a nagy taglétszámú ügyvédi kamarák közgyűlésére, valamint a kamarai választójogra vonatkozó törvényjavaslatot tárgyalta. A javaslatot östör József ismertette. Fábián Béla szerint a iaxaslat csak a kamarákkal foglalkozik, anélkül azonban, hogy megoldaná a kar égető kérdéseit. A javaslatot nem fogadta el. G a á 1 .Tenő szerint a törvényjavaslat aláássa az ügyvédi kar önkormányzatát. Niémesny Mihály: Á javaslat nemcsak szigorítást, de könnyítést is tartalmaz. G y ő r k i Imre védelmezte a kamarai önkormányzatot. A javaslatot nem fogadja el. Vázsonyi János szerint a javaslat is tulajdonkénen arra szolgál, hogy megszüntesse az ügyvédi kamara önkormánvzatát. Nem foaad-