Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-18 / 13. szám

SZEGED, ScerkeuM*«0! Somogyi ucea 22.,I.cm, Telefon: 23»33.^Klodóhlvatel kOlctítnkHnyvtbr és Jegyiroda : Aradi ucea 8. 1 etetőn z I3-06. — Nyomda : L»w l li-m nccn 1®. Telefon s o O TAvIrnt» ,-m levélcím ¡ UélmnnynrprmAO Szeqed Csütörtök, 1934 január 18. Ara 12 fillér X. évfolyam. 13. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.2« Vldétcen és Budapesten 3.80, kUltilldHn Ö.40 pengd. * Egye* tzám Ara hélkHz» nap 12, vn«Ar- 6s Unnennap 20 1111. Hlr~ delések felvétele tarlta szerint Megte« leni'« hétfő kivételével nnnontn rennel Dz önkormányzat uj hívei A hirek arról szólnak, hogy halálos csapást készülnek mérni az önkormányzatra. Ha ez igaz lesz, akkor a nemzet fájának legtermőbb ágára csap le a szekerce. Nem akarunk nekrológot irni addig, amig dig a leányzó csak alszik, de nem tagadhatja meg tőlünk senki azt a jogot, hogv ennek az álomkórnak baktériumaival foglalkozzunk. Az önkormányzat pusztulásáért elsősorban nem a végrehajtó hatalom birtokosait kell felelőssé tenni, hanem az önkormányzati jog gyakorlóit. Azok, akiknek kezébe az önkormányzati jog le volt téve mindent megtehettek n7 önkormányzat védelméért, de mindent el is mulaszthattak, amit az önkormányzat életbentartásához el kellett volna végezniök. Amióta az önkormányzat egyéni kormányzássá vált, amióta a központi hatalom csak a nolitikai megbízhatóságot kereste, de szemet hunyt, ha a politikai megbízhatóság nem volt egyben a jogban, a törvényességben, a jogbiztonságban való megbízhatóság is, azóta recsegve-ropogva ereszkednek meg az önkormányzat kötelékei. Akik az önkormányzaton keresztül váltak a hatalom részeseivé, azok csak eszköznek tekintették az önkormányzatot s igyekeztek azt a maguk hatalmi törekvései számára átformálni. Az önkormányzatot az önkormányzat tér>'-p "'M kezdték kiforgatni lényegéi bői s most egyszerre arra döbbennek rá, hogy a kormányzat az ő példájukon felbuzdulva folytatni akarja azt, amit ők egész dicstelenül kezdlek. Most megérjük azt, hogy Wolff KároIyék és Kozma Jenőék állanak az önkormányzatért meginduló keresztes háború első csatasorába. Wolff Károly sokat törődött a polgárság önrendelkezési jogával: amikor hatalmon volt? Wolff Károlynak azért kellett az önkormányzat, hogy hatalomhoz jusson s most azért vállalkozik védelmére, mert a hatalmat félti. De amikor a hatalom zavartalan birtoka volt a kezében, minden eszköz jó volt és minden gáncsvetés méltónak találtatott, ami, ha az ő hatalmát szolgálta, a polgárság igazi akaratának megnyilatkozását, elfojthatta. Amikor Wolff Károly volt az ur a főváros önkormányzata fölött, még a választási törvényt, meg a kerületek beosztását, még az ajánlási rendszert is az ő képére és hasonlatosságára alkották meg. Akkor nem látott sérelmet sem a hat évi helybenlakásban, sem az ajánlási rendszer drótakadáh aiban. Akkor nem volt sérelem az sem, hogy a választott törvényhatósági bi/.ousági tagok számát hogyan majorizálják a kinevezettek és hivatalból berendellek, mert akkor ő rendelkezett még abban is, hogy ki legyen a kinevezett és ki legyen az érdekképviselő. Lehet, hogy a kormány tovább megy azon az uton, amelyen a lex Scilovszky elindult s lehet, hogy a magyar közélet fölmérhetetlen veszteségére még emlékét is le fogja rombolni a régi önkormányzatnak, — de aki--.- ne azok védjék az önkormányzatot, akik edd'j rombol'ák s akik őszinte védelmezői akarnak lenni a magyar, polgárság önkormányzatban élt, életének, azok ne társuljanak és no lépjenek szövetségre az önkormányzat eddigi konok ellenfeleivel. Nem kellenek — cseh légiók az önkormányzat szabadságharcában, nem kellenek olyan sorkatonák az önkormányzat szorongattatott várában, akik az önkormányzat támadóinak", a vár ostromlóinak soraiból szöktek át. Számbeli többség ugv sem győzheti le a kormánypárt mandátumbiztositással megfegyelmezett fallánkszát, legalnbb az igazsár? tisztaságát s az igazság legyőzhetetlen erejét árnyékolja be az nj szövetségesek múltja és ellenséges szándéka. Nem jutott volna az ebek harmincadjára a magyar önkormányzat, ba azok, akiknek az önkormányzat adott méltóságot, diszt és kalácsot, lelkiismereti kötelességüknek tartották volna az önkormányzat védelmét. De azok csak a maguk hivatali hatáskörét igyekeztek bővíteni, ahelyett, hogy az önkormányzat egyre szűkebbre vont keretét segítették volna tágítani, azok csak akkor láttak sérelmet, íia hivatali hatáskörüket csorbították, de nem láttak veszedelmet abban, ha az önkormányzat birtokállományából sodort el egész földrészeket a végrehajtó hatalom mohósága. Az önkormányzat már régen csak emlék s már régen nem a jog valósága, mór régóta csak az adósságait igazgathatja az önkormányzatban élő polgárság, de vagyona felett a szabad rendelkezési jogot elvesztette. Először elvesztette a szabad rendelkezési jogot, azután elveszíti azt is, ami felett rendelkezett. S amikor az önkormányzat sírásói vállalkoznak most az önkormányzat védelmére, akkor nem tudjuk, mitől is kell inMbb féltenünk a magyar polgárságnak ezt a történelmi jogát, az ellenségeitől-e, vagy a barátaitól?Csak az bizonyos, hogy a védő és a támadó front között az első halott az önkormányzati jog lesz. Viharos Jelenetek, izgalmas összecsapások a képviselőház szerda! Illésén Nyilaskeresztes ostrom után Reisinger Ferenc a folyosón megtámadta és inzultálta Meskó Zoltánt Interpelláció a keítösbirfohosok helyzetéről és a szélsőséges propagandáról (Budapesti tudósítónk telefonjelentés«.) A képviselőházban szerda estére elült az az izgalom, amely a fővárosi- reformokra vonatkozó javaslat hirét fogadta, mert köztudomásúvá lett, hogy a miniszterelnök és a belügyminiszter részéről tárgyalások indultak meg a városházi pártok vezetőivel a javaslat további sorsáról. A folyosóra érkezett hirek szerint az eddigi tanácskozások bizonyos kompromisszumra vezettek. A szerda esti eseményekben az ellenzék az autonómia ellen intézett támadás első hullámának visszaverését látja. Foglalkozott a javaslat ügyével a független kisgazdapárt is, amely a leghatározottabban ellenzéki álláspontra helyezkedett a javaslattal szemben. A szerda esti eseményekeit egy váratlan és szokatlan incidens zavarta meg, amely a baloldali folyosón zajlott le Reisinger Ferenc szociáldemokrata képviselő és Meskó Zoltán között, akit Reisinger tettleg inzultált. Az Inzultus az ülésteremben elhangzottaknak volt a következménye. A napirendi vita során felszólalt F e s t e t i c h Sándor, a nyilaskeresztes gróf, aki Gömbös miniszterelnöknek sátoraljaújhelyi beszéde során a nemzeti szocialistákkal szemben használt kitételeit utasította vissza és azt hangoztatta, hogy a párt magyar ellenzéki alapon áll. Festetichnek ö s t ö r József válaszolt, aki rámutatott arra, hogy ez az állítás aligha felel meg a tényeknek, mert a nemzeti szocialisták Nyugatmagyarországon azzal agitálnak, hogy „Ausztria glcichschachtolása esetén a német határ egészen Győrig fog terjedni." östör felszólalását Meskó beszéde követte, aki harsogó hangon beszélt a nyilaskeresztes mozgalomról, hangoztatva, hogy az százszázalékig nemzeti mozgalom — Hazudik! Hazudik — kiáltották kórusban Meskó felé a szociáldemokraták. Meskó ezután a Ház gúnyos kacaja közben „százezres tömegről" beszélt, amit a szociáldemokraták élénk közbekiáltásokkal kisérték: — bohócnak, pojácának mondták Meskót. A leghangosabb volt Bei s inger Ferenc, akit az elnök rendreutasított Meskó beszédének befejezése előtt „vörös patkányokról" beszélt, mir» tombolva tört kj a r«j a szociáldemokrata «©rokhan. — Demagóg! Bitang! Ostoba fráter! Szélhámos! — kiáltották Meskó felé Az elnök sorozatos reucU reutasitásokat osztogatott. Reisinger indulatosan ugrott fed padjából és kisietett a folyosóra. Ugyanebben a pillanatban fejezte be beszédét Meskó és egy másik ajtón szintén a baloldali folyosóra ment. Reisinger Meskó elé lépett és igy kiáltott: — Kire vonatkozik a vörös patkány? Ezután kezét ütesre emelve, feléje sújtott Az ütés Reisinger szerint arcán érte Meskót, Meskó azonban azt állítja, hogy azt karjával feltartotta. Reismgernek még annyi ideje volt, hogy ököllel mellbevágja Meskót, de ebben a pillanatban az ülésteremből kitóduló képviselők és újságírók lefogták Reisingert és megakadáyozták az incidens további elfajulását. A folyosó sokáig zsongott még az izgalomtóL Az ülés további folyamán Meskó bejelentette mentelmi jogának megsértését azzal, hogy Reisinger rátámadt, de ütése fejét nem érte, ennek dacára „kétszer-háromszor belém döfött", — mondotta. Az izgalmas ülésről részletes tudósításunk a kővetkező: A képviselőház először harmadszori olvasásban elfogadta az önkormányzatok háztartásának ellenőrzéséről és a zugirászatról szóló törvényjavaslatot. Következett ezután a nvugdijjavaslaton végrehajtott felsőházi módosítások tárgyalása. Káinoki Bedő Sándor előadó ismertetése után Homonnay Tivadar még egyszer kifejtette a nyugdíj javaslattal kapcsolatban vallott álláspontját. Éles támadást intézett a kormány ellen. Nem fogadta el a módosítást. Petrovácz Gyula elfogadta a felsőház módosítását, mert szerinte nem szándéka a kormánynak, hogy politikai célokra használja fel az uj törvényt. G a á I Jenő azzal foglalknwvtt, hogy az i'garságügyminisztar mennyire kötötte magát a képviselőházban. a bírói szakaszhoz és a felső-