Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-04 / 2. szám

január 4. Aammmmmmammma DÉÍ MAGYARORSZÁG 5 Gróf Klebelsberg Kuno emléke Az emlékmű bizottság szerdán megnézte Ohmann Béla alkotását (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A budapesti Iparművészeti Muzeum egyik első­emeleti műtermében szerdán délelőtt össze­gyűlt a Gróf Klebelsberg Kuno Emlékbizottság, hogy megszemlélje Ohmann Béla szobrász­tanár müvét. A bizottság tagjai közül megje­lentek Kertész K. Róbert kultuszminiszteri államtitkár, dr. P á 1 f y József helyettes pol­gármester, dr. S z a 1 a y József, ny. kerületi fő­kapitány és dr. H u n y a d i-V a s s Gergely. A bizottságnak a művész bemutatta a fogadalmi templomban felállítandó emlékmii modelljét. Az emlékmű egy impozáns szarkofág, ame­lyet a templom jobboldalán, a kereszthajónak a főoltár felé néző oldalfalán helyeznek el ugy, hogy az a falsík nyolc méter magasságáig vö­rös márványburkolatot kap, amelybe egy csúcs­íves fülkét faragnak be és ez előtt helyeződik el II csiszolt vörös márványból készült szarkofág. A szarkofágon gróf Klebelsberg Kuno alakja (A Délmagyarország munkatársától.) Síiből* áll a kapuban, mintha valami középületre vi­gyázna. Pedig nem középület a Római-körut 21. számú ház, hanem cipőgyár, elnémult, meg­állított cipőüzem. Egy hónap óta nem dolgoz­nak a munkások. December elején — mint teg­napi részletes tudósításunkban beszámoltunk — Kenyér nélkül maradt 200 cipésziparos, köz­tük 36 részjegytulajdonos. Most felváltva sil­bakolnak a gyár előtt, őrzik az épületet. Szerdán ebédután megnyíltak a gyár kapui, de nem azért, nogy a munkások a gépek mellé álljanak és megkezdjék az egyhónap előtt fél­bemaradt munkát, hanem a végrehajtó jelent meg a műhe­lyekben. Vitéz dr. Szentannay Félix bírósági végrehajtó jelent meg a gyárban, hogy az Iparosok Or­szágos Központi Szövetkezete 243.000 pengős követelése erejéig foglalásokat eszközöljön. A részjegytulajdonos cipőiparosok megbeszé­lést tartottak és kijelentették, hogy a bírósági végrehajtó előtt kinyitják az ajtókat. Egymás­után nyiltak ki az ajtók a porlepte, fagyosan hideg munkatermekbe. Három 72 méteres mühelyhelviség következik egymásután, A00 beépített munka­gép van bennük elhelyezve. 30 villanymotor áll a munkatermekben, a motorok 34 lóerősek. Az épület alsó részében van a raktárhelyiség. 2000 pár kész cipőt őriznek benne, a másik raktárban 15.000 pár különféle nagysá­gú kaptafa hever. Az irodahelyiség egyik terme nyitva szokott lenni, most is dolgoznak benne. Télikabátban, feltűrt gallérral és kalapban ülnek a hivatal­nokok és a kalkulációt csinálják. EngeJsmann Jenő, a gyár eddigi üzemvezető-igazgatója ké­szítteti a kalkuláció-másolatokat a Szűcs Test­vérek, az uj tulajdonosok számára. A másik asztalnál egy tisztviselő dolgozik, egymásután állítja ki az OTI beteglapokat. — Aki dolgozik, az megkapja fizetését — mondotta Engelsmann igazgató. A tisztviselők egyrésze januárra is megkapta a fizetést. A munkatermekben megkezdődött a fogla­lás. Jelen van dr. Ditz László budapesti ügy­véd, az IOKSz képviseletében, a részjegytulaj­donos iparosokat dr. Kersch Ferenc képviseli. Ezúttal csak ingóságokat "foglaltak le, pedig az IOKSz az épületre és a beépitett gépekre is abban a díszruhában van ábrázolva, amelyben eltemették. Jobbkarja a feszületet tartja, ki­nyújtott balkarja kardján pihen. A fülke falán gróf Klebelsberg Kuno cimere. alatta emlékso­rok, a szarkófágon magán pedig az állam és Szeged cimere látható. A szarkofág közepén fel­írás: „Gróf Klebelsberg Kuno" 1875-1932. Gróf Klebelsberg Kuno alak ja sötét bronz né­mi aranyozással a márványban, a vésett részek szintén aranyozva lesznek. Az alak valamivel nagyobb az életnagyságúnál. A fülke márvá­ny ozása: 8X4 méter. A bizottság megjelent tagjai a legnagyobb el­ismeréssel nyilatkoztak a sikerült műalkotás­ról. Elismerését fejezte ki a művész előtt gróf Klebelsberg Kuno özvegye is, aki kedden nézte meg az emlékmüvet. kérte a végrehajtás elrendelését. A szegedi já­rásbíróság azonban \ szerdán elutasította az IOKSz­nak az ingatlanra vonatkozó vég' rehajtási és zárlati kérelmét. Az elutasítás oka: formahiba. Dr. Ditz László, az IOKSz Szegedre küldött képviselője erről a következőket mondotta: — A formahibát aziral követtük el, hogy hibás cégbizonylatot nyujtottunk be, rosszul ir­tuk a cipőgyári szövetkezet céget. A hibát azon­ban már korrigáltuk és beszolgáltattuk a meg­felelő cégbizonylatot. Ennek alapján a követ­kező napokban el fogja rendelni a telekkönyvi hatóság az ingatlanra vonatkozó végrehajtást is. — Hallottam arról, hogy elitélik az IOKSz eljárását a foglalás miatt, mert egyesek szerint ez rendkívül költséges. Ez nem felel meg a va­lóságnak, a költségek nem fognak nagy ösz­szegre rúgni, a végrehajtás elrendelésének költsége a 800 pengőt sem haladja meg. Ami a gyár üzemére vonatkozik, kijelenthetem, hogy az IOKSz nem viseltetik ellenséges indu­lattal az iparosokkal szemben. Megtudjuk érte­ni, hogy mit jelent számukra a kenyértelen­ség, de más kiút nem volt, minthogy beszün­tessük az üzemet és megfelelő értékesítéséről tárgyaljunk. Azon vagyunk, hogy mielőbb megkezdődhessen a munka a gyárban. Azt hiszem pár napon belül valamilyen formában megoldás jön létre. Dr. Kersch Ferenc, az iparosok képvise­lője a következőket mondotta: — Nagyon nehéz lesz a megegyezés, mert félrevezették a rész jegy tulajdonos iparosokat A munkások hailandók már a holnapi nappal felvenni a munkát, de nem egyeznek abba bele, hogy értékeiket elkótyavetyéljék. A gyárépüle­tet nem adhatja el az IOKSz, ez ellen az érde­kelt iparosok Szeged törvényhatóságánál fog­nak tiltakozni. 1909-ben ugyanis, amikor a vá­ros 1468 négyszögöles telket adott a Római­Széchenyi Mozi Utolsó nap! Az évad kimagasló újdonsága Jeritza Mária a kivlló oporaénekes­nő főszereplésével A Nagyhercegnő Főszereplők jeritza Mária. Paul Hartman.i és Szőke Szakáll körút 21. szám alatt a cipőgyár részére, azzai adta, hogy gyárat kell létesíteni és tizemben kell tartani legalább 30 esztendőn át. 1939-ig nem lehet eladni az in­gatlant és a gyár sem mehet át magánkézbe. Ezt Sze­ged város közönsége nem engedheti meg, mert a telekkönyvbe is be van vezetve ez a klau­zula. — Súlyosan sérelmezzük azt is, — folvtatta —, hogy a tagjóléti alapot nem fizetik vissza. 4G.000 pengőt fizettek be az érdekelt iparosok és most segclvként kértük, hogy fizessenek visz­sza belőle valamit. Ezt nem tették. Ki akar ják éheztetni az iparosokat hogy beadják a derekukat. Délután fél 2 órától 5 óráig folytatták a vég­rehajtást, ekkor félbeszakították és csütörtök délelőtt tovább folytatják a végrehajtást. Való­színű, hogy csütörtökön befejezik, mert ezidő­szerint csak az ingóságokat lehet lefoglalni. Kö­zel száz tétel került a végrehajtási jegyző­könyvbe, köztük öt tizedes mérleg, két áruko­csi, öt szobából álló irodaberendezés, félkész­áruk, kétezer kész cipő, 15.000 pár kaptafa, a künnlevő többezer pengős követelést is lefog­lalta a végrehajtó. A szerdai napon a végre­hajtás összege: 36.000 pengőt tett ki. öt óra után a munkatermekben eloltották a villanyégőket, lezárták az ajtókat és a hatal­mas gyár ismét elcsendesült. Csak a kapuban silbakolt két poszt: a munkásőrség, A felsővárosi cipőgyár ügyében Jr. Tonelli Sándor a szegedi kereskedelmi és iparkamara főtitká­ra a kamara álláspontját a következőkben is­mertette: — A kamarának csupán az az egy szem­pontja van, hogy Szegednek ez a fontos üze­me továbbra is megmaradjon és minél több embernek biztositsón kenyeret. Ha az eladás­ról van szó, véleményem szerint elsősorban a részjegyeseket kellene megnyugtatni, hogy az üzem eladása nem fogja az 6 munkájukat fe­leslegessé tenni. — A jövőre nézve a legfontosabbnak azt látnám, hogy a vállalatnak olyan kereskedrlmi vezetése legyen, amely az üzem további fen­tartását feltétlen biztosítani tudja. Nem elég­séges, hogy a vállalat jó cipőt csináljon, ha­nem a kereskedelmi vezetés is rendkívül fon­tos. A gyár a háború alatt nagyszabású ál­lami rendelésre rendezkedett be. Amig az ál­lami megrendelés tartott, ez jövedelmező is volt. A világháború után a kommerc-áruk gyártására tértek át és ezeknek a cikkeknek csak egyrészét sikerült elhelyezni. Ez volt a baj. Ettől kezdve aztán súlyosbodtak a gyár terhei egészen a legutolsó sajnálaíos fejlemé­nyekig. __ Körmendy Mátyás országgyűlési képviselő, a szegcdi ipartestület elnöke most azon dolgozik, hogy mint a cipőgyári üzem igazgatósági tag­ja békés uton megegyezést hozzon létre. Körmendy csütörtökön Budapest­re utazik, tárgyalni fog Jakabfy kormánybiz­tossal, aki mosit az IOKSz ügyeit próbálja sza­nálni a kormány megbízásából. Körmendy Mátyás a következőket mondotta a Délma­gyarország munkatársának: — Mint igazgatósági tag megyek csütörtökön Budapestre, Jakabfy államtitkárhoz. A cél az, hogy békés uton intézzük el a felmerült kér­déseket. Erős a reményem, hogy ez már a kö­zeli napokban sikerülni fog. Mindenképen azon leszünk, hogy a szövetkezeti tagok megelége­désére történhessen meg a megegyezés és to­vábbra is kenyér maradjon a kezükben. Az IOKSz-nak azt az eljárását, hogy most bíró. sági foglalást végeztet a gyárban, semmi­képen sem helyeselhetjük. A foglalás legalább két hétig eltart és ez óriási összegeket fog fel­emészteni. Sokba kerül az is, hogy az IOKSz egyik megbízottja most állandóan Szegeden tartózkodik. A megegyezést a lehető legrövi­debb idő alatt léire kell hozni, hogy a felesle­gesen nagy kiadásokat és költségeket miha­marabb megszüntessék. — A bajt az adminisztráció túlméretezésé­ben látom. 60.000 pengős adminisztrációs rezsi­Az Fparosőrség tovább védelmezi a felsővárosi cipőgyár épületéi Az IOKSz szerdán tovább folytatta a végrehajtást — Csütörtökön ujabb tárgyalásokat kezdenek a kormánybiztosnál

Next

/
Thumbnails
Contents