Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-17 / 12. szám

SZEGED, SíerHeíitötég: Somogyi ncca 22..1. em, Telefon: 23-33. -ILIadóhlTatal kölcíiínkönyviar és Jegyiroda t Aradi ucca 8. Telefon s í"»-00. * Nyomda : LHw Linót ncca 1». Telefon ; 13.-oO. TATlrntt leveleim !>ÉI;nnpyn'or»tAq ' zeged Szerda, 1934 Január 17. Ara 12 fillér X. évfolyam. 12. sz. L.J» ELŐFIZETÉS: HaTonla helyben 3.20 Vidéken é» Budapesten 3.00, kUltOldlfn pengd. * Egye* tzárn Ara hétkOz« nap 12, VMAT- 6« Ünnepnap 20 111. Hirdetések felvétele tarifa szerint. Megtelem << héllő kivételével ninontn rennel A szegedi paprika Mosí azután igazán össze kellene fogni ebben a városban mindenkinek, amikor a szegedi paprikát el akarják tiltani a nevétől. Gonosz irigykedés lehet csak anyja ennek a törekvésnek. A közhivatalokat el lehetett helyezni Szegedről s ha a szegedi paprikát is ugy el lehetne innen vezényelni, mint ahogy az államépitészeti hivatalt vezényelték el, még megérnénk, hogy a szegedi paprikát egyszerűen áthelyeznék Debrecenbe, vagy Pécsre, esetleg Kalocsára. Mi az neiuk? Ha a szegedi egyetemet meg akarták fosztani egy fakultásától, akkor a szegedi mezőgazdaságot is megfoszthatják egy termelési ágtól. Egész perverznek tűnik fel a gondolat. Hogyan jut valakinek eszébe az a vakmerőség, hogy a szegedi, tehát a Szegeden termett, Szegeden kikészített paprikát ne lehessen többé szegedinek nevezni? Mi az, hogy »szegedi?«. Azt jelenti, hogy Szegedről való. Hát a szegedi paprika nem Szegedről való? Nem itt termelték? Nem itt készítették ki? Nem szegedi munka, szegedi gond, szegedi verejték, szegedi leleményesség, szegedi szorgalom, szegedi hűség s nem a szegedi munkának szegedi szeretete termelte ki a szegedi paprikát? S most egyszerre azt akarják, hogy a szegedi paprikát ne lehessen szegedinek nevezni, egy világmárkát töröljünk ki az emberiség köztudatából, azért, mert az magyar és azért, mert az szegedi? Dugta volna fejét előbb hideg vizes hordóba az az ötletkigondoló, akinek agyában ez a szörnyű gondolat megfogamzott. Ha Spanyolországból indítanának harcot a szegedi paprika ellen, ha a jugoszláv horgosi paprikakikészitők intéznének frontális támadást az európai piacon a szegedi paprika ellen, amivel a versenyt felvenni nem tudják, akkor megértenénk, hogy a magyar áru, a magyar termeivény, a magyar munka magyar eredménye ellen eszükbe jutna ilyen gyilkos gondolat is. De amikor az a törekvés. hogy világmárkává tegyük a magyar terméket, akkor lehet, szabad arról tárgyalni, hogy a szegedi paprikát foszszák meg attól a névtől, ami világmárka? A szegedi paprika ma egyik legmeszszebbre ható tényezője a szegedi idegenforgalomnak. Szeged város nem mondhat le arról, hogy paprikája ne végezzen számára propagandát a világ minden részében. A debreceni kolbász egész Középeurópában ismeretes. Akadhat olyan hóbortos gondolat, amelyik a» debreceni husiparosokat el akarja tiltani attól, hogy debrecenit készítsenek. A debreceniek nem készíthetnek mást, mint debrecenit, a gyulai hentesek nem készíthetnek mást, csak gyulai kolbászt s a szegediek nem termelhetnek mást, mint szegedi paprikát. A törvény szerint büntetni kell azt a kereskedőt, vagy azt az iparost, aki valótlanság hirdetésével szerez magának vevőt. Most pedig arra törekszenek, hogy törvénybe iktassák a hazugságot és törvénnyel tilt sák el a valóságot. Mert ha szegedi panri kát termelhetnek és kikészíthetnek másutt is a törvény engedelmével, akkor az a törvény; a valótlanságot kodifikálná s ha törvény tiltaná el a szegedieket attól, hogy paprikáinkat szegedi paprika elnevezéssel hozzák forgalomba, akkor a törvény tiltaná el az igazságot. A város minden felelős tényezőjének át kell érezni ennek a kérdésnek súlyát. Szegedtől el akarnak venni mindent és elvettek már Szegedtől sokat, de a szegedi paprikát, ami Szegeden terem, azt csak nem vehetik el Szegedtől? Éppolyan természetellenes törekvés ez, mintha"Szegedtől el akarnák venni azt, amit Szegednek a természet adott. Legközelebb majd arról is hallunk majd, hogy a Tiszát át akarják helyezni Debrecenbe, hiszen a Tisza István egyetem úgyis már ott van s talán jobban illenék oda a Tisza-folyó is, — legközelebb P'^s majd mozgalmat indit annak érdekében, hogy a Marostor kot helyezzék át a Mecsekaljára, — milyen festői volna a zöld Mecsek alatt a szőke i Maros s talán még a Fehértó érdekében is akciót kezdenek a kecs'rraétiiek. hiszen ' már — készen van a halastó. Mindez éppen olyan jogos s éppen annyira indokolható kívánság, mint az, hogy a szegedi papri kától tiltsák el a szegedi nevet, vagy hog\ a kalocsai papri Icát nevezzék ki szeged paprikává. Kormányfőtanáco^sá kinevez hetik azt, akit csak akarnak, de á szeged paprika cimével nem ruházhatnak fel sen kit, mert amig a nyelv ép, a logika nem sántit s a geográfia nem hazudik, addig csak a szeaedi paprika lehet szegedi paprika. A márkázás korszakban ígyakarnak demarkirozni egy magyar világmárkát. Szegedet világhírűvé tette az árvíz és a paprika. S most meg akarják fosztani Szegedet világhírének hordozójától. Katasztrofális kára származna ebből Szegednek, a magyar paprikatermelésnek, a paprikakikészitők ezreinek s össze lehet-e ezt mérni azzal a problematikus előnnyel, amit a szegedi név proskribálása ígér egyeseknek? Szeged társadalma, Szeged Hatósága s minden politikai faktora e városnak, ügyeljen most a szegedi paprikára! Isz® almain a leépviselö&áss folyosóján Az ellenzék egységes ostromra készfll a fővárosi reiorm ellen, az autonómia védelmében Gr ói Sigray beszéde a karácsonyi szUnet utáni első Ülésen a revíziótól és a sátoraljaújhelyi kijelentésekről (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Háromhetes karácsonyi szünet után izgalmakkal fűtött légkörben ült össze kedden délután a képviselőház. A fővárosi törvény módosításának terve teljesen felkavarta a politikai életet A folyosón a képviselők nagy érdeklődéssel és nem is leplezett izgalommal tárgyalták a várható eseményeket. Az ellenzéki képviselők az autonómia megvédésének érdekében elszánt harcra készülnek. Rassay Károly az ügyben a kővetkezőket mondotta a Délmagyarország munkatársának: — Miután a javaslat támadás az autonómia ellen és ez az első közjogi természetű javaslat, amely a kormány gondolkodását jövő terveit leplezetlenül feltárja, természetes, hogy a javaslat ellen a legnagyobb erővel veszem fel a küzdelmet Hasonlóan határozott hangú Friedrich István nyilatkozata, aki a következőket mondotta: — Nem lep meg a kormány lépése; el voltam rá készülve akkor, amikor a Marcia zu Tattersal csúfosan megbukott Ez volt Budapest ostromának első korszaka, ez a javaslat a második. Peyer Károly a szociáldemokrata párt nevében jelentette ki: — A javaslat ellen a legélesebb harcot veszi fel a párt annál Is inkább, mert kétségtelen, hogyha a kormány e törekvése a fővárosban sikerrel jár, akkor a vidéket sem fogják megkímélni. Az ellenzék részéről tanácskozások folynak, amelyek eredményeként előreláthatóan a fővárosi törvénymódosítás ellen az egész vonalon, a szélsőbaltól a jobbközépig alkalmi szövetségbe lép. A folyosó élénkségévei szemben csendes volt az ülésterem. A padsorok csak a napirendi vita után népesedtek be. Érdekes felszólalás volt gróf Sigray Antalé, aki a revízió kérdésével kapcsolatban arra utalt, hogy a magyar revízió kérdését el kell választani a német revíziótól, mert Hitler lemondhat a danzigi korridorról, mi azonban semmiről sem mondunk le Sigray ezután felkérte a miniszterelnököt, nyilatkozzék arról, kire vonatkozott az a Sátoraljaújhelyen tett kijelentése, hogy „a hülyék korszaka ebben az országban lejárt". — Nevezze meg a hülyéket, — fejezte be felszólalását. Sigray, akinek az egységespárt nevében Sztranyavszky Sándor válaszolt az ellenzék közbekiáltásainak záporában. A szerdai ülés valószinfileg a késő éjszakai órákig húzódik el, mert 29 interpelláció van bejegyezve. A keddi ülésről tudósításunk a következő: Az ülés elején az elnök megemlékezett K u n a P. András elhunytáról, majd bemutatta B á rc z a i János és Hekkenbereer Konrád u j képviselők megbízó levelét, valamint P a p p Szabó Károly levelét, amelyben lemond képviselői megbízásáról. A Ház ezután vita nélkül elfogadta az önkormányzatok háztartásának ellenőrzésére szolgáló rendelkezésekről szóló javaslatot. A zugirászatról szóló törvényjavaslatot tárgyalták ezután. Kelemen Kornél hangsúlyozta, közérdek az, hogy mint az állami élet minden területén, az ügyvédi karban is csak olyanok működjenek, akik kellő képességekkel és képesítéssel rendelkeznek. Ellenkező álláspontot foglalt el felszólalásában Gá 1 Jenő, aki szerint a javaslat nem hogy az ügyvédség érdekeit szolgálná, hanem egyenesen ellenük hoz intézkedési. A miniszter olyan viszonyokat teremt a javaslattal, amely tápot ad a zusíirászat elterjesztésére. Nem helyesli a községi jegyzők magánmunkálati lehetőségeit. Zugirász szerinte az, aki olyan jogi