Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-16 / 11. szám

DÉ [MAGYARORSZÁG T934 január 16. Elrontott gyomor, bélzavarok, émelygés kellemetlen szájíz, homlokfájás, láz, szék­szorulás, hányás vagy hasmenés eseteinél már egy pohár természetes „ Ferenc Józs« " ke­serűvíz gyorsan, biztosan és kellemesen hat. A gyakorlati orvostudomány igazolja, hogy a Ferenc József viz használata a sok evés és ivás káros következményeinél igazi jótéte­ménynek bizonyul. A Ferenc József keserű­víz gyógyszertárakban, drogériákban és főszer­üzletekben kapható. ni Érdekes per egy szerződés és a beszámithatóság körül (A Délmagyarország munkatársától.) A mult év szeptember 24-én dr. A i g n e r Károly köz­jegyző előtt szerződést kötött özv. Bárkányi Jánosné 73 éves szegedi asszony R i b i z s á r Gyula hentesmesterrel. Az asszony a szer­ződés értelmében Szentgyörgy-ucca 9. szám alatti házát eladta Ribizsárnak szabad lakás- és kerthasználat, havi 55 pengő és tiz kilogram hentesáru járadék fejében. A szerződés arról is intézkedett, hogy az összes adót, illetéket és ügynöki jutalékot Ribizsár köteles fizetni. A szerződés értelmében Ribizsár átvette a házat. Egy hónap elmultával özv. Bárkányi Jánosné keresetet nyújtott be dr. Csermák Ernő ügyvéd utján a törvényszékhez és kérte a szer­ződés hatálytalanítását. Keresetében azzal ér­velt, hogy nem beszámítható és igy a szerző­dést nem köthetett. Az érdekes perben most tartotta az első ér­demleges tárgyalást dr. Schwepler János törvényszéki bíró. Egy sereg tanú vonult fel. Ribizsár Gyulát dr. Széli Gyula képviselte. A tanukat a bíróság főleg arra nézve hallgatta ki, hogy vájjon beszámítható volt a szerződés­kötés idejében és azt megelőzőleg a felperes öregasszony. Kihallgatták többek között dr. Aigner Károly közjegyzőt, dr. Mogán Bé­la es dr. V i r á g Mária orvosokat, M i k s z i c s Györgyöt, Szabó Imrét, B o c k e r Ferencet, dr. Dobay Gyulát, Herczeg Istvánt, akik azonban nem ij^zolták a felperes beszámitha­tatlanságát. A tanuk közül egyedül Bárkányiné házvezetőnője tett olyan értelmű vallomást, amellyel igazolta Bárkányiné ideges lelkiálla­potát. Dr. Aigner Károly vallomásából kide­rült a per háttere. A szerződés ugyanis nem volt kedvére Bárkányiné rokonságának, neve­zetesen unokaöccsének, Becsei Józsefnek. Az öregasszony több helyen tett olyan értelmű kijelentést, hogy a pert azért indította meg Ri­bizsár ellen, mert a rokonság veréssel fenyeget­te meg. A bíróság a tárgyalást a többi tanú kihall­f tatása végett elnapolta. A legközelebbi tárgya­áson orvosszakértők véleményt mondanak Bárkányiné elmeállapotáról. — Lubbét eltemették. Lipcséből jelentik: Lubbét hétfőn reggel az egyik lipcsei temető­ben minden feltűnés nélkül eltemették. Néhány rokonán kivül csak a hivatalos személyek je­lentek meg. — Az Újszeged! Népkör gyűlje. Az Újszeged! Népkör választmányi ülést tartott Hauser R. Sándor elnökletével. A választmány tudomásul vet­te az elmúlt évről szóló elszámolásokat és megál­lapította a költségelőirányzatot. A népkör január 26-án tisztújító közgyűlést tart, amelyre a vá­lasztmány Horváth István elnökletével jelölő bizottságot küldött ki. Elhatározták, hogy a meg­kezdett ismeretterjesztő előadásokat folytatni fog­ják. A legközelebbi előadás szombaton este 7 óra­kor lesz, dr. Jobba A. Fülöp az adónemekről be­szél. — Elárverezték Zemplénné lakását. Zem­plén Gézáné lakásának berendezését hétfőn délelőtt elárverezték. Az egyes bútordarabok pár pengőért keltek el. Az a dívány, amelyen a gyilkosságot elkövették. 12 pengős árat ért el. — Hitelsértésért 30 pengő pénzbüntetés. Bíró Tmre, a Kisteleki Artézi Kut Társaság elnöke el­len az ügyészség hitelsértés miatt emelt vádat. Bí­ró Imre együtt élt özv. Haiser Jánosnéval. aki ellen végrehajtást vezettek és ennek során lefog­lalták a házát és annak tartozandóságait. Haiserné azonban a házhoz tartozó kályhát, vizvezetékcsö­vet és kerítést Biró Imre segítségével eladta. Hai­serné ellen is eljárás Indult, de a hétfői törvény­széki tárgyaláson nem jelent meg. Biró Imre ta­gadott, a tanuk azonban ellen vallottak. A biróság bűnösnek mondotta ki hitclsértés vétségében, mert a kályhát, kerítést eladásra kínálta és az értük já­ró pénzt felvette. 30 pengő pénzbüntetésre Ítélték. MAKÓI HÍREK Ujabb vizsgálat indul a marosi hidvámszedő el­len. Makó képviselőtestülete hétfőn délután tartott közgyűlésén foglalkozott újból a marosi hidvám­szedő ügyével. A polgármester bejelentette, hogy Polyák Ferenc hidvámszedő terhére szabályta­lanságokat állapított meg a számvevőség, ezért Polyák lemondott állásáról. A polgármester beje­lentését nem vette tudomásul a képviselőtestület. Nagy Gy. Mihály a biróság elé akarja vinni az ügyet. Lehetetlennek tartja, hogy valaki havi 80 pengős fizetéséből hét év alatt földet vegyen. Már­ton Bálint kivánta, hogy a bizottság vizsgálja meg Polyák dolgait s a bizottság megállapításai alapján járjanak el vele szemben. Dombi bűn­vádi feljelentést sürgetett, a javadalmi hivatal ve­zetője nom gyakorolta az ellenőrzést ugy, amint kötelessége volt. Részletesen ismertette a dolgot és bűnvádi feljelentés megtételét sürgette. A kép­viselőtestület dr. Galamb és Kotroczó felszó­lalása után: Márton Bálintot, Dombi Mihályt. Far­kas Imrét, Szöllősi Jenőt és az ügyészt küldte ki az ügy megvizsgálására s az ő vizsgálatuk eredmé­nyétől teszi függővé további eljárását. Elhatároz­ta a képviselőtestület, hogy a javadalmi hivatalnál történt visszaélések ügyében az ügyészségnél levő ügyet is megsürgeti, hogy annak alapján a szüksé­ges fegyelmi eljárásokat megindíthassa. A 142 százalékos pótadó ellen állást foglalt Makó képviselőtestülete. Közöltük, hogy a várme­gye alispánja 117 százalékról 142.5 százalékra emelte fel Makó pótadóját. Ez az emelés rendkívül érzékenyen érintette a város képviselőtestületét, amelynek minden egyes tagja meg van győződve arról, hogy a város adófizető polgárai nem bírják el az uj terhet. Kotroczó szerint az alispán uj tétel­ként csak olyan összegeket vehet fel a költségve­tésbe, aminek a viselésére a törvény kötelezi a vá­rost. Az alispán tulment ezen a hatáskörön, ami­hez — szerinte — nem volt joga. Nikelszky polgármester bejelentette, hogy meggyőződése sze­rint az alispán jogosan járt el, de a tulnagy ter­hekre való tekintettel mégis megfellebbezte a költ­ségvetést. A képviselőtestület ezt tudomásul vette és kimondotta, hogy kérelemmel fordul a minisz­terhez a rendőrségi hozzájárulás ügyében Vasárnap délelőtt tartotta meg közgyűlését a makói hagymaszövetkezet. Dr. Petrovics el­nöki megnyitójában részletesen megemlékezett a szövtk'ezet 3 évvel ezelőtt történt alapításáról Dr. Kovács Károly, az egyesület egyik elnöke válaszolt Pelrovicsnak, akit biztosított atekintet­ben, hogy a kertészek teljes meggyőződésükkel ál­lanak a szövetkezet mellé. Az a kívánsága, hogy minden kertész tagja legyen a szövetkezetnek. Hogy ez lehetővé váljék, 3 év alatt 10 fillérjével az értékesített hagyma árából fogják levonni az üzletrészjegyek árát. 11 igazgatósági tagot válasz­tott ezután a közgyűlés 5 helynek a betöltését ké­sőbbi időre hagyták. Igazgatósági tagok lettek: dr. Petrovics György, Binec Sándor, Csávás János, Kovács János, Kiss Antal (Tulipán-ucca), Erdei Ferenc, vitéz Szabó Mihály, Szabó Sándor, Kiss Antal (Kálvária-u.), Horváth Ferenc és vitéz dr Galamb Sándor A felügyelő bizottság tagjaivá választották: Husztik Lajost, Vidra Istvánt és Nagy Sámuelt A véletlen rendőrkézre juttatta a szegény ci­pész tolvaját. December 22-én éjjel Virág Mihály cipészmühelyét feltörték és kifosztották. A betörő teljesen tönkretette a szegény cipészt, akitől még a szurkosfonalat és a faszegeket is elvitte. A rend­őrség nyomozása akkor nem vezetett eredményre. Történt azonban, hogy szombaton reggel Szabó Imre bejelentette a rendőrségen, hogy az előző éjjel feltörték a kamráját. A gyanú Argyelán Sándor Almássy-ucca 30. szám alatti napszámosra irányult, akinek a lakásán nyomban házkutatást tartottak. A házkutatás meglepő eredménnyel járt, mert a lakás egy félreeső részében megtalálták a Virág Mihálytól ellopott szerszámokat, bőröket, cipőfelsőrészeket és kész cipőket. Argyellán min­dent beismert. A cipész kára megtérül, mert Ar­gyelán még semmit sem értékesített lfa nincs vevő az adóárveréseken, megbüntetik a jefryzflt Csanádmegye közigazgatási bizottságának ülésében Tarnay alispán szóvátette azt a pénz­ügyminiszteri rendeletet, amelynek alapján az adóhivatalok a községi jegyzők kötelességévé te­szik, hogy az adó fejében lefoglalt ingóságok el­árverezésénél vevőkről gondoskodjanak s ha eze­ken az árveréseken a lefoglalt holmik nem kel­nek el, birsággal sújtják a jegyzőket. A vármegye területén előfordult konkrét eset kapcsán tette szóvá az alispán ezt az eljárást s eredetiles fel­iratot javasolt, hogy a községi jegyzők felelőssé­gét e tekintetben enyhítsék. Dankó Károly pénz­ügyigazgató felszólalásában utalt arra, hogy a most kiadott generális adófizetési kedvezmény folytán a végrehajtási és árverési eljárások úgy­szólván teljesen megszűnnek, az eddigi konkrét eseteket pedig, amelyeket az alispán szóvátett, ki­vizsgálja és teljes méltányossággal intézi el. A bizottság a pénzügyigazgató felvilágosításai alap­ján eltekintett a panaszfelirattó). Kübekháziak nyilatkozata a Felsőtorontáli Ar­mentcsitő uj vezetősége mellett. Kübekháza köz­ségből több mint száz aláírással levelet kapott Bécsy Bertalan tb. főszolgabíró a Felsőtorontáli Armentesitő Társulat elnöke. A levél aláírói az egy év óta működő uj elnökségnek és választmány­nak működéséért, amely a társulat pénzügyi ter­heit jelentősen csökkentette, köszönetét nyilvánít­ják és bizalmukról biztosítják az elnökséget. Nyiíassy Sándor uioisó íesíiiiénye Nyilassy Sándor életének utolsó müve dr. Somogyi Szilveszter polgármester portréja, amely egyike a művész legremekebb alkotásai­nak. Festései már jó régen megkezdte Nyilas­sy, de csak nagyon lassan haladhatott vele, mert a polgármester igen rossz modellnek bi­zonyult. Hosszú hónapokig tartott a rábeszé­lés, mig végre először megjelent az elhunyt művész műtermében és modellt ült vagy har­minc percig. Aztán ujabb hónapok multak el a* második ülésig. Néhány héttel a polgármesteri megbetegedése előtt Nyilassy meglátogatta hi­vatalában ós arra kérte, hogy ne halogassa to­vább a modell-üiést, látogasson fel ismét a mű­termébe. Elmondotta, hogy a kép körülbelül kész van, csak néhány apróbb igazitanivaló lenne rajta. — Ne várakoztass sokáig polgármester ur! — mondta Nyilassy furcsa komor hangon —, mert attól tartok, hogy végleg elkésünk vele. — Talán csak nem gondolod, hogy olyan ha­mar meghalok —, tréfálkozott nevetve a pol­gármester. — Attól félek — szólt Nyilassy halkan —, hogy én halok meg és befejezetlen marad ez a nagyon a szivemhez nőtt kép. Tudod, polgár­mester ur, nem érzem jól magamat és nagyon rossz sejtelmeim vannak... A polgármester megütődve nézett a festőre, aztán tréfálkozással akarta enyhíteni a hangu-i lat komorságát, de Nyilassy csak egyre kérlel­te, hogy menjen fel a műterembe és adjon al­kalmat a kép befejezésére. A polgármester néhány nap múlva fel is ment hozzá, ez volt a harmadik ülés. Nyilassy; lázas sietséggel dolgozott a képen, az arcot és az alakot teljesen befejezte, csak a kéz ma­radt befejezetlenül. Most is igy van, az alkotó művész kezéből kiütötte a halál az ecsetet, de akik láthatták a portrét, lelkesedve állapítják meg, hogy a művész legszebb remekei közé tartozik befe­jezetlenül is. Vannak, azonban, akik ^ müvet — elintézet­len aktának tekintik. A városházán. Az egyik' vezető városi tisztviselőnek támadt az a gon­dolata, hogy ha már Nyilassy nem fejezhette be müvét, azt más festővel kellene befejeztetni. Fesse meg a polgármester vázlatban maradt kezét a portrén valaki más. A kérdéses tiszt­viselő fel is biztatta egyik festőbarátját hogy tegyen ajánlatot a városnak a kép befejezésé­re A festő meg is jelent a városházán és a kulturügyosztályban bejelentette, hogy díjmen­tesen vállalkozna a portré befejezésére. Az ajánlatot azonban nem fogadták el, dr. P á 1 f y József polgármesterhelyettesnek ugyanis az a véleménye, hogy a kép tökéletes, a befejezetlen kép egyáltalában nem csökkenti értékét, ellen­ben minden idegen beavatkozás veszélyeztetné ezt az értéket. A portrét a város rendelte meg a művésznél és a város igy, befejezetlen kéz­zel is, elfogadhatja, sőt legnagyobb művészi értékei egyikének tekinti. — A kiállítási csarnok. A belügyminiszter értesitette a város hatóságát, hogy azt a kisgyü­lési határozatot, amelyben a kisgyűlés tizezer pengő városi segélyt szavazott meg az iparteS-* tület számára az állandó kiállítási csarnok épí­tési költségeire, jóváhagyta. A határozat igy jogerőssé vált, az ipartestület felveheti a vá­rostól a tizezer pengős hozzájárulást — Kunte Henrik, a Gyóni Géza Irodalmi Társa­ság tagja. A Budnpesten működő Gyóni Géza Iro­dalmi Társaság Knntz Henrik evangélikus lel­készt, akinek eddig öt verseskönyve jelent meg, rendes tasiai közé választotta.

Next

/
Thumbnails
Contents