Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-01 / 273. szám

T933 december í. DÉLMAG7ARORSZÁG 1000 rr pengőre lizfosifj a min Jen előfízetőjél a Délmagyarország Lileiel ellen. wmm Ujabb egyességi tárgyalások a Ilus- és Vásárpénziár megváltása ügyében (A Délmagyarorszáp munkatársától) A Szegedi Hus- és Vá&arpenztár, amely a gazdasági dekonjunktúra követezőében évek óla válságS

al küzd. még 1932 december 31-re felmonotta a várossal kötött szerződését, A felmondási időt kölcsönös megállapodással félesztendővel meghosszabbították és igy a szerződés az év közepén járt le. A szerződés megszűnése a városra elé|f súlyos anyagi kötelezettségeket ró, A szerződés ertelmében ugyanis a városnak meg kell váltaniá a Hus- és Vásárpénztár beruházásait, ugy az ingatlanberuházásokat, mint a gépeket. A megváltási összeg megállapítása körül nagyobb differenciák keletkeztek a város és a vállalat kőzött. A tárgyalások már régen folynak a megegyezés érdekében, de minden eredmény nélkül. A beruházások értékét a város becslés utján állapította meg. A város szakértői az ingatlan értékét 34.000 pengőben állapították meg és ehhez a megállapításhoz a vállalat képviselői ib hozzájárultak. A gépek értékének megálla.. : azonban már nem ment ilyen simán. A város szakértői ugy találták, hogy a Hus- és Vásárpénztár beszerelt gépeinek csak a helyszínen van értékük. Ezért becsértéküket az ó"sk«v!»« értékében állapították meg 3600 pengőre. Ezzel szemben a Hus- és Vásárpénztár 14.000 pengő megtérítését kívánja a várostól. Köreleaés a két álláspont között eddig nem tört 'int. A tanács a csütörtöki ülésen foglalkozott a kérdéssel és ugy határozott, hogy ujabb egyességi tárgyalásokat kezdeményez. Szakértői bizottságot küld ki a gépek ertékének ujabb megbecsülésére azzal, hogy ez a bizottság a Hus- és Vásárpénztár megbizottaival együtt állapítsa meg a gépek tényleges értékét. A bizottságba a polgármester a város részéről Kövér Tibor és Csánui Ferenc főmérnököket, Csűrik Antal és Czigler Arnold törvényhatósági >t'sági tagokat delegálta. Csak GFB harisnyáty@gyen»1a95-« irrindnn párírt szaratossAar Polfdk Te fivéreknél tmmmmmmmmm^^^^^^^^^mm^mmmmmmtmm^a^^^^^^mm^^mtmmm^^mmmtmmmmmmmmmm A belügyminiszter betiltotta a déiutáni piaci árusításokat Szegedem Elpakoltatták a gyümölcsárusodat — megszűnik a makai piac isi Í

A Délmagyarország munkatársától) A lenyi-téri gyümölcsárusok ügyében ujabb fordulatot okozott az a belügyminiszteri leirat, amely az elmúlt napokban érkezett le a város hatóságához és amelynek alapján két nap óta déli tizenkét órakor a piacrendészeti hatóság közegei szabályszerűen elküldik helyeikről a gyümölcsárusokat. Mintegy négy évvel ezelőtt történt, hogy horváth József, akinek a régi Tóth Péter-házban volt gyümölcskereskedése, a súlyos közterhek és a magas házbér miatt tönkre ment. Üzlethelyiségét felmondotta és kiköltözött a Széchenyi-térre, régi üzletével szemben állította fel árusító asztalait: piaci árus lett belőle. A megüresedett üzlethelyiséget a Horváth-te^tvérek cég "érrlte ki, kiderült, hogy a régi piaci szabályrendelet módosítására. Á mölcsárusok tulajdonképen éppen ugy csak délig árulhatják portékájukat, mint a többi piacok árusai. Beadványt intézett a városhoz es kérte a szabályrendelet alkalmazását. A város hatóságában erre nem igen volt hajlandóság és hogy paragrafusba foglalt rendszabálylyal erősítse meg a több mint fél évszázados szokást, javaslatot terjesztett a közgyűlés elé a régi piaci szabályrendelet módoslására. A harc tulajdonkénen csak akkor kezdődött meg. A közgyűlés többsége nem fogadta el a javaslatot es kimondotta, hogy a piaci szabályrendeletet nem kivanja módosítani. Ez a közE

yűlési határozat szonban sokáig nem emeledett jogerőre, a gyümölcsárusok birtokon belül maradtak és megfellebbezték a közgyűlési határozatot a belügyminiszterhez. Fellebbezésüket a város hatósága pártoló javaslattal terjesztette fel a miniszterhez. A kisérő felirat közölte a belügyminiszterrel, hogy a Széchenyi-téri gyümölcsárasok között a legtöbb hoszszu évtizedek óta árul a helyén, 1864 óta senkinek nem volt kifogása ez ellen a rendszer ellen, amely megfelel a vásárló közönség érdekeinek is. Délutáni árusításuk tehát szokásjoggá változott. A kisgyűlés időközben más módon Is biztosítani kívánta a régi gyümölcsárusok szerzett jogait. Kérelmükre köztérhasználati engedélyt szavazott meg, mert a köztérhasználati engedéy jogot biztosit a délutáni árusításra. Ezt a kisgvülési határozatot szintén megfellebbezték a belügyminiszterhez, akitől most érkezett le a válasz" az első fellebbezésre. A miniszter megállapítja leiratában, hogy a szokásjog csak ott vehető figyelembe, ahol irott paragrafusok nincsenek, mivel azonban Szeg d piaci rendiét jóváhagyott szabályrendelet állapítja meg, a szokásjognak ebben az esetben jelentősége nincs, tehát a Széchenyitéri gyümölcsárusok déli tizenkét óra után semmwsetre sem árusíthatnak hétköznapokon, a piaci napokon pedig cmk három óráig. A miniszter egyébként nem vonja kétségbe a városnak azt a jogát, hogy régi szabályrendeletét módosítsa. Ennek a leíratnak az alapján küldik el néhány nap óla déli tizenkét órakor a Széchenyi-térrol az árusokat, akiknek megszokott délutáni vevőik vaunak. A piaci gyümölcsárus asszonyok küldöttsége csütörtökön délelőtt felkereste dr. Pálfy József polaármesterhelyettest, akitől sirva kértek védelmet. A polgármester azt tanácsolta az asszonyoknak, hogy a belügyminiszter rendelkezése ellen nyújtsanak be panaszt a közigazgatási bíróságnál, bár valószínű, hogy a pánasz elintézése igen sokáig elhúzódik, mivel pedig a panasznak halasztó hatálya nincsen, kénytelen végrehajtani a miniszteri rendelkezést addig is, amig a kisgyűlés köztérhasználatot engedélyező ha<tározata jogerőre nem emelkedik. Elpanaszolták az árusok, hogy éppen most, decemberben kergetik el őket a piacról, pedig ezekben a karácsonytváró hetekben számíthatnának valami forgalomra. A polgármester felvilágosította őket, hogy a város hatósága semmit sem tehet egyelőre, a miniszteri rendelkezés parancs, amely ellen nincs -pelláta. A küldöttség tagjai sirva távoztak el a városházáról. A polgármesterhelyettes elmondotta a Délmagyarország munkatársának, hogy a belügyminiszteri rendelet végrehajtása bizonyosan "nagy kavarodást íog okozni Szegeden. Mert ezekután végre kell hajtani a régi szabályrendeletet minden vonalon, nem csak a gyümölcspiacon. A szabályrendelet nem enged« meg a paprikaárus tást sem délután, nem ismeri el a makai piac intézményét, csupán a virágárusok délutáni árusítását engedi meg. Így tehát — ha érvényben marad ez a rendelkezés, — mindaddig, "amig a város közönsége nem módosítja a regi szabályrendeletet, nem árusíthatnak a délutáni órákban a paprikaárusok sem és meg kell szüntetni a makai piacot is a Radolf-teren. 99 B magyarság eredete és őshazája" Dr. Virányi Elemér előadása az egyetemen (A Délmagyarország munkatársétól) Csütörtök délután az egyetem szabadegyetemi előadássorozatában dr. Virányi Elemér, a tartui egyetem volt magyar lektora, a Baross Gábor reáliskola tanára „A magyarság eredete és őshazája" címmel tartott értékes előadást. Előadásában három kérdést igyekezett tisztázni: a magyarság eredetét, nyelvtudományi és embertani szempontokból, majd a magyarok régebbi lakóhelyeire való felfogásokat ismertette, végül megemlékezett azokról, akik népünk eredetét és az őshaza kérdését kutatták. Dr. Virányi Elemér rámutatott arra, hogy a honfoglalás korától mindmáig elevenen élt a magyar népben a keletről való származás tudata. A görög források emiitik, hogy a honfoglaláskori magyarok vándorlásaik sarán összeköttetést tartottak fenn a hátrahagyott törzsekkel. A tatárjárás elpusztította ezt a keleti maradék-magyarságot, de a XV.-ik században újra felmerül a keleti rokonok és a keleti őshaza kérdése. A nagy protestáns tudós, Szenczi Molnár Albert 1610-ben Németországban megjelent magyar nyelvtana irányította a figyelmet az ujabb rokon népekre. A könyv alapján jutottak el a külföldi kutatók is az ismert eredményeikhez. A tizennyolcadik században a magyar kutatók munká ja megélénkült A tizenkilencedik század első felében két nagynevű magyar tudós keresi lázas buzgalommal a magyarság eredetét. Körösi Csorna Sándor sa jnos, tel jesen téves irányban indult el, de R eg u 1 y Antal Finn- és Észtországon át el jutott a finnugor rokon népekhez. — A kutatások eredményekép ma már 4—5 ezer évre visszamenőleg tisztán látni a magyarság történetét: a Volga-mentén lakó finn-ugor ősnépből kivált ugorság magyarsága lett a számra nézve legnagyobb, politikai es művelődési történelem szempontjából legragyogóbb, bár egyúttal a legtragikusabb sorsú nemzet a rokonnépek között. Virányi professzor előadását nagyszámú közönség hallgatta végig és a kiváló előadót az előadas befejeztével lelkesen megtapsolta