Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-03 / 275. szám

DECMSGyARQRáZAG 1935 dec«mE<y s csattos bőrkeztyü IS: 6.40 ¿8 gffiLVSg hetnek, politikája mérsékelt, elvi vitákat folytat, szépirodaimi része elsőrangú, a makói és csanádmegyei híreket széles skálában hozza és olcsó, nagyon olcsó és ezért a kevés pénzért olvasóinak a lapon kívül még sok másegyebet is nyújt. Nem lehet kérem efölött a lap felett gőgösen elnézni csak azért, mert lelkes és önzetlen agitátora én vagyok. Olvassa tehát csak nyugodtan Méltóságos uram, nem csak én irok abban, nálamnál hivatottabbak is és ha már ilyen svungba jöttem, ne haragudjon reám, ha most egy kedves prepozíciót teszek: fizessen elő a DétaBagyaroFszágra és pártolja barátai köréhen is. Látja, igy fogott el a fiatalos lendület őszülő halántékokkal, de mit tegyek, ha ugy érzem, hogy ezzel Csanádmegyében most jő ügyet szolgálok. Amit Eckhardt Tibor elmaradt fogadtatásáról ir, ezen a kérdésen részleteiben vitatkozni nem óhajtok. A helyes tényállást én is ismerem, nem fedi mindenben Méltóságodét. Két helyes tényállás még sem lehet, az egyik tehát téves. Engem ebben a kérdésben csak az érdekel, hogyha a nemzeti egység pártiának egy képviselője a gazdasági egyesület elnöke lehet és ilyen minőségében élő- és nyugdí jazott minisztereket fogadhat a gazdasági egyesületben. akkor nyugodtan és minden mellékzörej nélkül fogadhatja a makói születésü Eckhardt Tibort a magyar revízió vezérharcosát is. Ha az angol parlament megnyitja előtte kapuit, ha angol képviselők kezet fognak vele, amikor a trianoni kegyetlensége! a békediktóló angol nemzet parlamentjében szóvita tárgyává tudja és meri tenni, akkor a nemzeti egység lobogója és jelszava alá gyülekezett politikusok nyugodtan foghatnak vele kezet, mer! ezt alapszabályok nem tilt ják, társadalmi szabályok előír ják és ezt Gömb5 s Gyula, a nemzeti egység pártjának vezére is nyugodtan megteszi. Politikumot vinni ebbe a kérdésbe bün és vétek. Eckhardt Tibor a magyar irredenta eszmének hatalmas szolgálatokát tesz, ezért minden magyar ember részéről köszönet és megbecsülés jár. Ha Méltóságod elnöktársa nem a tényleg elhibázott formákat látta volna, hanem a lényeget tudta volna észrevenni, akkor a szülővárosába hazatérő Eckhardt Tibor fogadtatása zavartalan lett volna. Ez az én felfogásom. Amit Méltóságod gazdasági egyesületi társelnökéről ir, az pedig Méltóságod felfogása. Én tisztelem ezt a felfogást, de nem osztom nézetét akkor, amidőn ezt a kérdést az igazsággal, tárgyilagossággal és jóérzéssel hozza közvetlen kapcsolatba. Minden becsületes ember igyekszik tárgyilagos, igazságos és jóérzésű lenni, de ez még nem jelentheti azt, ha valakinek más a véleménye, hogy azért már ne legyen tárgyilagos, igazságos, vagy jóérzésű. Viszont nagy ba jnak tartom, ha valaki csak igazságos, vagy tárgyilagos, de a jóérzésről megfelejtkezik. En elsősorban jóérzésű igyekeztem lenni és jóérzésem miatt az igazságot és tárgyilagosságot bizonyos vonatkozásokban egy kicsit elhanyagoltam. De ha én jó érzésemet vágtam volna a sarokba és nyilt leveleimben csak tárgyilagos és igazságos lettem volna, ha indulatok vezettek volna, vagy pláne mások indulataival vezettettem volna magam, akkor az én válaszaim máskép néztek volna ki és akkor — halálos biztonsággal merem állítani, — Méltóságod nyilt leveleimet bevallottan is elolvasta volna. Éi-vekkel engem meggyőzni könnyen lehet, szólamokkal szemben azonban legyőzhetetlen vagyok. Nekem is van és lehet véleményem és sohasem haragszom, ha valaki komoly érveléssel véleményemet meg tudja dönteni, mert aki haragszik, annak soha sincs igaza! „Nehéz idők lángelméket szülnek" igy olvastam valahol. Időtlen idők óta éljük a nehéz időket és én már sehogy se tudom kivárni azt a lángelmét. Valahogy csak nem akar megszületni. A' nehéz idők nálunk lángelmék helyett kőből, bronzból és igen sokszor papirmaséból készült lovasszobrokat szülnek! Holtzer S. és megkezdődött a Karácsonyi Vásár Gyapjúszövetek, selymek, flanelek, barchetek és az összes textiláruk mélyen ieszáliítoít kaphatók. Ha azután fordul a kocka, akkor mindent le kaparunk, a bronzot ledőntjük és a megmaradt márványtalapzatra az uj hálvány képét és ba sonlatosságát ültetjük fel, hogy gyönyörködÍ

ön benne még életében az arravaló „lángész" íorunknak ez a szokása hasonlatos a bálváiwimádással és ez termelte ki azt is, hogy nekrológot irnnk élőkről és nem tudjuk kivárni, míg átadja lelkét az örök enyészetnek, mert hisz akkor nem hallhatja többé, hogy milyen kitűnő ember volt Régebben legalább temetni tudtunk, ma az élőt tömjénezzük, a halottnak tömjénfüst már nem jut Méltóságod, ugy látom, nagyon jószívű ember. Szeret mindenkiről szépet, jót mondani. szeret az élőkről nekrológot irni. Sok ilyen nekrológot olvastam tollából és mindég azon gondolkoztam, mi lesz, ha egyszer ezek a nagyidőknek csúfolt kisidők mégis kitermelik azt a lángészt. aki lángészhez mérten tényleg meg fogja csinálni a nagyidőket is? Akkor a régi bálvány ledől és a szenvedélyes bálványimádók az uj bálvány felé fogják fordítani napraforgó arcáeskájukat És ha egyszer tévedni fognak? ... hát akkor megütik magukat Schifler Miklós la száraz tűzifa lei lidiZdi szeneit. Porosz koksz FISCHER FATELEPEN, Bár« Jóslka-uca 20. Teleion 18-91. Bál után (A Délmagyarország munkatársától) Az alsóközponti gazdaifjuság a nyáron táncmulatságot rendezett. A mulatság után este 10 óra körül ment haza Vecser-.ués István és ördögh Lajos Gárgyán Margit 17 éves leánnyal. Koromsötét éjszaka volt, nem tűnt fel, hogy egy férfitársaság követi őket. Amikor a társaság a közelükbe ert, az egyik legény hangosan odaszólt a leányt kísérc legényekhez; - Ki vagy?! f— Vecsernyés István a nevem! — válaszolt az egyik legény. A következő pillanatban valaki hátbaszarta Vecsernyést, aki hangos jaikiáltással összeesett Nagy verekedés kezdődött a legények körött. miközben a legtámadőbban fellépő Födi Vincét ördögh Lajos oldalbaszurta. Fődi régebben udvarolt a leánynak, aki azonban *z udvarlását nem fogadta szívesen. A bál után a leány jelenlegi udvarlóján akart bosszút állni, ráv-ítte Kürti Sándor süketnéma legényt, hogy szúrja meg Vecsernyést. A szurkálás szerep'őit szombaton vonta felelősségre a járásb'róság. A süketnéma vádlott Kürti Sándornak a bíróság szükségesnek találta orvosszakértővel való megvizsgáltatását. Dr. Ács Sándor orvosszakértő előadta jelentésében, hogy a süketném. legény bizonyos fokban gyengeelméiü. Kürtit ezután Gresz József süketnéma intézeti ^ainár tolmácsolásával hallgatta ki a bíróság. — Láttam, hogy Főd! Vincét ördögh Lajos megszúrja — vallotta —, erre ' gy megzava'•odtim, hogy nem tudom miért Vecsernyést liátbaszurtam. A bi'óság Fődi Vincéi mint felbujtót 15 napi fogházra, Kürti Sá dort, mint tettest, 100 pengő pénzbüntetésre ítélte, d? az ítélet végrehajtásán felfüggesztette, ördögh Lajost jogos védelem címén felmentetne ? biróság. Kürti büntetése jogerős, a másik kettő ellen az ügyész feHebbezést jelentett be.