Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)
1933-12-31 / 296. szám
W33 SécemBct ^STÍ Pivatkalapok nagy választékban: 6*50, 6*80, 7*50, 7"80, 9"50,10'— -KALAPOK: 14"50, 18—, 19*50 Kitűnő kahpok gazdálkodóknak: 4*60, 5'—, 5*50, B'50. Keménykalapok iegujabb fazon: 8'80, 10'—, 12"--, 19"50 HOLTZER S. és FIAI KK AZ ÉLET MOZIJA (A foltok misztikuma. Néha agész lahetetleonek tetsző dolgok érdekelnek és nem olyan holmi, amiéri más oda adja a lelki üdvösségét is. Ezekből a dolgokból előbbutóbb ki lehet ábrándulni. Sokkal tovább tartanak azok a mittudomónmicsodáK, amiket összefoglalóan a leghelyesebben emberi dokumentumoknak tudok nevezni. Gyengém, sőt mániám, hogy érdekesebbek mindennél, — bocsánat, már ugy értem, hogy a magam szemében. Igy például meglehetős régen izgat a szegény ember ruhafoltja. A rongyosság határán innen levőket értem, akik nem hagyják el egészen magukat s az anyagi leromlottságot nem zavarják össze a cinikus zűllöttséggel. — A foltos ruha nem szégyen, tanítottak már bennünket is az elemi iskolában. Pedig az meglehetős régen volt, amikor az egészen szerény anyagi viszonyok között élő ember Is megengedhetett magának néha egy uj öltönyt Tellett a jövedelméből, alig ismertük a munkanélküliséget. (Ezért kezdenek ugrálni az ember nevetőizmai, ha azt olvassa napjainkban, hogy valakit a toloncházba vittek „közveszélyes munkakerülés" miatt Manót kerüli, tessék alkalmat adni rá, hogy bebizonyítsa az ellenkezőjét!) Hát ha már akkor is szivünkbe vésték a foltot micsoda erőszakkal kellene a mai generációt megtanítani rá, hogy nem szégyen? Nagyon félek, hogy Írott malaszt marad ez is, akárcsak annyi minden más, mert mindig akad orrfintorgató piperkőc, akinek derogál a javított ruhájú ember. Hogy neki miből telik, arra a régi anekdota adja meg a választ — ön csak évi ezer forint jövedelmet vall be? Miből fizeti akkor a hatszobás lakását, a fogatát a cselédségét, a sok mulatozását szórakozását? — Sie vrerden schon lesen! — feleli az egyszeri ember. Amiként hogy elég sokszor világosítanak fel a riportok olyan viláufias előzményekről, amikből rosszat sejtett mindenki, azokat kivéve akik túlzottan helyezték bizalmukat hol ebbe, hol amabba. Bethlen István grófot én már láttam kifordított ruhában, pedig nem nevezhető különcködőnek. Másébólélő Snob azonban nyomban hátrább húzódik tőled .ha észreveszi, hogy a Jobboldalon viseled a szivarzsebedet. A szegényembe!* ruhafoltja azonban egészen más. Néha egzotikusan megfoltozott ruhát látni egvikmásiknkon, de a legjellemzőbb a dologban, hogy a foltok színe tévedésből sem közelíti meg a néhai ruha alapszinét. A drappra feltétlenül fekete kerül, színesen csíkos, vagy élénk-kék. Viszont láttam már ilyenfélén pirosat Is. Ahány flekk, annyi változat. Most nem beszélek á női foltozásokról, mert azok csak Istenigazában a tarkák. A legkisebb szabó műhelyében is van úgynevezett „pintli", csomóba kötve mindenféle hulladék, amivei nem tud mit kezdeni. Eldobni sajnálja, valamikor valamire majd csak felhasználható lesz, hát ott mosolyodik a fiókja fenekén. Akárki kér, kap Is belőle. Épp ugy nem dobálja el a darabkák at még a kevésbé gondos házlassrony sem. Tőle, meg a szabótól kunyorálja el a szegény ember a foltnak valót, mikor már túlzottan szakadozik a ruhája. — Itt a csomó, válogasson belőle! Hát a szegény ember erre kiválasztja a legjobRecord Dreadnouplit Watch Co. Genf KifflnS, o'csó, meqbizbatö férfi és női órák Reichnál, Kelemen u.ll. ban elütő szinüeket • azokkal pótolja a szakadásos hiányokat Volna ott közelebbi szinü, talán éppen olyan is, mint maga a ruha, de ez nem kell. Sok mindenbe beleokvetetlenkedő módon megkérdeztem már ilyen felebarátomat — Ugyan mondja, nem talált közelebbi árnyalatút? Fásultan, mindenbe beletöröm felelte. — Mindegy az, csak lyuka6 ne maradjon. Pedig nem igaz, hogy mindegy. Restellette bevallani, mert minden ember restelt valamit még ha nem Is tehet róla. A szegény ember parádézik a tarka rongyokkal, luxust fejt ki, — természetesen a rendelkezésére álló eszkőzök mértékének erejéig. Van nép, amelynek asszonyai az orrukba fűzik a rézkarikákat. A másik egzotikus női fajta az ajakát lakatolja le vele. (Ezt a divatot kellene nálunk Is kitenyészteni I Szedő ) Miasszonyunk bohóca bukfencet vetett a boldogságos Szűz tiszteletére. Hát legyünk megértő lelkek, ha nagyon sok szinü foltot látunk. Nyakkendő vásárlás közben a kezűnkbe akad néha olyan formájn és mintázatú, hogy álmélkodva kiáltunk fel. — Vájjon él-e mé gaz a gazember, akinek a szerencsétlen agyában megszületett ez az Ízléstelenség? Hasonlóképpen vagyunk bizonyos ruhaszövetekkel. — Ugyan, minek gyártják az Ilyesmit is? Minek? Még aznap találkozol nem is legutolsó felebarátoddal, aki pontosan abba a szövetbe szerelmesedett bele s ugyanazt a nyakkendőt viseli. Hát ezért! Régi jóismerősöm ugyan azt mondja, hogy nyilván a felesége lepte meg vele. Mert mióta a világ a világ, a leglehetetlenebb nyakkendőket a figyelmes hitvesek vásárolják őssza. Menjünk tovább. Az eszkimó nő nem a mi gusztusunk szerint valóMpus mégis férjhez megy. (Ámbár hogy az ilyesmin csodálkozzunk, muszáj okvetlenül a messzi északról vennünk a példát?) Az egyszeri ember őszintesége ritka, mert mikor a rég látott barátja érdeklődött, hogy csakugyan megházasodott-e, aztán szép-e az asszonyt — azt felelte: — Gusztus dolga. Nékem például nem tetszik. Ki tudja paragrafusokba szedni, hogy nji a szép? Mi viszi szárnyalásba a lelket T — Szép az, ami érdek nélkül tetszik, mondja a régi iskolás meghatározás elég ködszerűen. Mert ha szétdaraboljuk az állítást, azaz visszájáról vesszük, egy kis cinizmussal ezt is ki lehet belőle hozni; — Érdek pedig az, ami szépség nélkül tetszik. Például az érdekházasság. Ismertem régen egy szabót, aki a legelőiráaosabb szabója volt a mesterségének. Picike nádszál vékony, kappnnhangu, szeles időben vasalóbetétekkel bélelte kl a kabátját, hogy el ne vigye a szellő De remekül tudott ruhát javítani, főleg a fordításokban volt tökéletes. Hevesi Sándor nem fordítja ugy S. G B.-t mint ő a kitükrősödött cájgot. Meleg ajánlásra vele dolgoztattam, őt hívtam tanúbizonyságul, mikor Gájslc Ismerősöm unalmasan visszatérő kérdésire, hogy volna-e egy rossz nadrágom? — azt feleltem, hogy kivétel nélkül Csak olyan van; hát egyszer nagy elhatározásra jutottam. — Van egy pompás szövetem, varja meg. Meglepetve nézett rám. — Azt már nem. — Ugyan! Épp magára gondoltam, mert resteltem, bogy mindig csak javitási munkát végeztetek. Csupa fölény volt ugy magyarázta jneg az álláspontját. — Nem foglalkozom uj ruhák varrásával, az nem kunszt. A művészet a foltok ügyes elhelyezésében van, ( itt szinte olvadozott az arca a gyönyörűségtől ...) főleg a fordításban. Ha tehát olyankor gondolna rám.... Azt hiszem, abban szivesebben belement vólna, hogy megvarratom mással, 6 pedig nyomban kifordítja. Nem szerezhettem meg neki az örömet. Van néha az .ember ilyen udvariatlan, ^Bobu Ingatlanforgalom Szeged területén december 23-tól december 30-ig a következő ingatlanok cseréltek gazdát: Bába Mihályné és társai eladták Harnos Ist-> ván és nejének Szatymaz 185. az. tanyát 217 n, öles földdel 400 pengőért. Kormányos József eladta Gajdacai Ferencnek Makraszék dülőbeli 1200 n. öles földjét 400 pengőért Gajdacsi Ferenc eladta Gajdacsi Imre és nejének >rh .lom dülőbeli 1 hold szántójájt 400 pengőért Frányó István eladta ifjú Frányó János és nejének Szatymaz 282. sz. banyáját 746 n. öles területtel 1600 pengőért özv. Paragi Jánosné eladta Molnár Sándor* nénak őszt szék dülőbeli 1 hold 1475 n. ölei földjét 395 pengőért. Matkocsik József eladta Ország Józsefnek Fodor-telep 75. sz. telkét 155. n. nagyságban 900 pe" Erőért. özv. Börcsök Mihályné eladta Csiszár Imre és nejének Velez dülőbeli 2 hold 581 n. öles szántóját 1600 pengőért Ifjú Szécsi Ferenc eladta Pap Lajosnénak Belsójárás dülőbeli 1 hold 510 n. öles földjét 700 pengőért özv. Vér Antalné eladta Varga János és nejének Röszke 461. sz. tanyáját 193 n. öles telekkel 2200 pengőért , , Márki Erzsébet eladta ifiu Tóth Sándor és nejének Sárosvölgy dülőbeli 1262 n. öles szántóját 750 pengőért Kispéter Istvánné eladta Tóth Sándornak Röszke dülőbeli 1136. n. öles szántóját 680 pengőért. ... Hegedűs Lajosné eladta Lovásza István és nejének Ábrahám dülőbeli 1 hold 561 n. öles földjét 864.40 pengőért Sánta Józsefné eladta Koszó János és nejének Bodomhalom dülőbeli 1 hold 03 n. öles szántó jét 1600 pengőert Lengyel Lőrinc eladta Zrnrkó Jánosnak Vadász-ucca 2b. sz. 309. n. öles telkü házát 16.000 Nemet* István eladta Német Jánosnak Kis* széksós dülőbeli 1 hold 167 n. öles szántóját 595 pengőért. Korcsolyál ö Kályhát Vadásztöltényt Edény árut Legolcsóbban Varfia Desső vasáruh&z&ban,ctae?oden, Hid nee* Szeged, Caekonlca- és Klas-ucca sarok. OLCSő LELTARI ÁRUSÍTÁS 6 drb sima egynyolcados vizes pohár >—.88 6 drb szalagos egyötödös vizes pohár —.98 4 drb metszett vizes pohár —.98 6 drb vastag vizes pohár »—.98 6 drb szines vizes pohár <—.98 6 drb sima boros pohár —.78 6 drb szalagos boros pohár . <—.88 5 drb metszett boros pohár —.98 6 drb szines boros pohár —.98 6 drb fehér, v. szines likőrös Dohár —.88 6 drb metszett likőrös pohár —.98 2 drb talpas boros kehely —.88 2 drb 3 decis füles pohár —.88 1 drb 2 decis hiteles pohár »—¿8 Üveg kancsó 1 literes —.94 Üveg kompótos készlet 1 tál, 6 tányér P 1.96 Szines üveg kompótos készlet 1 tál, 6 tányér P 2.48