Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-31 / 296. szám

PttFOST SZéff^ és IflftkSE'"3'vetekszik a 7000 koksz"scdö Pécsi tolás brikett. y iwm*I Kapható: Pécsi KOszfn telepen, Erinm n. 4-6. Telelőn 20-02. Reniiefei a kamatcsökkentésről Budapest, december 30. A minisztérium a hi-< vatalos lap vasárnapi számában közhírré te­szí az Országos Hitelügyi Tanács határozatát, amely szerint a pénzintézetek egymásközötti váltóleszámitolási ügyleteire vonatkozólag a kamat felső határát január elsejétől kezdődő-i leg 0.3 százalékkal a takarékpénztári betét-« könyvre, folyószámlára, vagy pénztárjegy elle­néiben elhelyezett betétek kamatának felső hsr tárát pedig félszázalékkal csökkenti. A biról uton érvényesíthető kamat legmagasabb mérté« ke nem változik, tehát továbbra is általában vé­ve évi 8 százalék, illetve a P. K. I. kúriájába tartozó pénzintézetek kölcsönkövetelései után 1& százalék. főnyi tömegben lélekzetet visszafojtva csend­ben rámutatott Bognár Istvánnéra: — Ez volt a vöröskendős asszonyi A nyomozást vezető csendőrőrnagy felszóli­'otta, hogy kezdjen vele beszélgetni — Mit mondjak neki őrnagy ur? Mondja azt, amit a piroskendős asszony­nak mondott, amikor találkozott vele. A péksegéd Bognárné elé lépett. — Mit tetszett edobni az előbb? Hognárné reszkető kezekkel húzta össze bun­dáját. i— Én leérem nem dobtam el semmit sem... — Nem most, hanem Újpesten, amikor ta­lálkoztunk. — Mi sohasem találkoztunk. Miért tetszik .ust mondani? A péksegéd közölte ezután, hogy hangjáról is felismerte az asszonyi. Ámig ez történt, a csendőrök uira körülnéz­tek a lakásban. Véres baltát és hentes szerszámokat találtak. Közben egy ládában elhozták a hul­arészeket Az asszony eltakarta szemét és zokogott. — Mit akarnak tőlem? Ártatlan vagyok — mondotta. Bognár Istvánné kihallgatása egész estiig tartott vagy legalább is kihallgatásra irányuló kísérletek történtek; ezek azonban nem vezet­tek eredményre. Bognárné ugyanis Maszlag Józseffel történt szembesítése után teljesen összeroppant, apatikus lett, állandóan sírt, a hozzá intézett kérdé­sekre nem adott választ. A nyomozás nagy erővel folyik tovább, hogy összeszedjék azokarf a bizonyítékokat, amelyek Bognárné bűnössége mellett szólnak. A nyo­mozás megállapította, hogy az asszony már két alkalommal igye­kezett tériét láh alól eltenni. Először méreggel kísérletezett, azután baltá­val akart végezni férjével. Az eddigi adatok arra mutatnak, hogv a nyomozás helyes irány­ban halad, amikor Bognárnében gyanitia a gyilkosság Mtesét Franciaország csak azért tárgyal a németekkel, hogy a leszerelési kérdést visszaterelje Genfbe — mondta Paul-Boncour külügyminiszter (Budapest! tudósítónk telefon jelentés«.) Pá­risból jelentik: Paul-Boncour külügyminiszter szombaton délután fogadta a sajtó képviselőit és rendkívül érdekes nyilatkozatot tett a né­met—francia tárgyalásokat illetőleg. Kifejtette, hogy Franciaország csak azért tárgyal a né­metekkel, hogy a leszerelési kérdést visszaterel* je a genfi mederbe és megszakitna minden tár­gyalást, ha ugy látná, hogy nincs remény Né­metországnak a Népszövetségbe való visszaté­résére. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy ezt a francia álláspontot Amerika, Anglia, Bel­gium, a szovjet és a kisantant is támogatja. Tyler felenlése Magyarország pénzügyi helyzetéről „A kiadások színvonala meghaladja az szág teljesítő kópestéciet" — mondja a h szövetség budapesti megbizottja or­Nép­Budapest, december 30. Tyler, a Nemzetek Szövetsége pénzügyi bizottságának magyaror­szági megbizottja elkészítette az év negyedik negyedéről szóló jelentésót. A jelentés' fon­tosabb megállapításai a következőkben foglal­hatók össze: — A novemberhavi eredmény birtokában több év óta elsöizben állapi ható meg, hogv ezek az eredmények általánosságban igazol­ják az országgyűlés által megszavazott elő­irányzatot. — Az összes kiadások összege 9 százalékkal kevesebb volt, mint a mult költségvetési év el­ső öt hónapjában, viszont a bevétel 6 száza­lékos emelkedést mutat. — A jelenlegi helyzet azonban még csak reményt nyújt arra, hogy a végleges eredmé­nyek igazolni fogják az 1933—34. évi költség­vetési előirányzatot. A költségvetés a közigaz­gatásban és az üzemekben együttvéve 76 millió pengős hiányt mutat. Ehez még hozzáadódik egy további valószinfileg 15 millió pengős hiány, amelyet a boletta-alap fog előidézni Ez együttesen körülbelül 90 millió pengő. — Még ha a mezőgazdasági védőintézkedé­sekből, másrészt a költségvetésre háramló terheket nem is vesszük igénybe, világos, hogy a kiadások jelenlegi színvonala meghaladja az ország teljesítőképességét. Ami az állami köz­igazgatást illeti, határozott erőfeszítés téte­tett az egyensúly helyreállítására. Ezen a té­ren további jelentékeny megtakarítás csakis fokozatosan iörlénbet átszervezéssel. Ez an­nál sürgősebb, hogy az adófizetők oly módon részesüljenek az annyira szükséges segítség­ben, hogy a helyi hatóságok nem kevésbé tzi­goru takarékossági intézkedésekre szoríttassa­nak. mint amilyent az államnál hajtottak végre. — A hivaíalos külkereskedelmi adatok azt mutatják, hogy a november 31-ig terjedő hó­napban a kivitel 68 millió pengővel haladta meg a behozatalt és a mult év megfelelő idő­szakához mérten a mérleg 75 millió pengővel javult. Félő, hogy azok a számitások, ame­lyeken ezek az adatok alapulnak, nem veszik eléggé tekintetbe annak a bonyolult eljárásnak kihatásait, amelye' a legutóbbi két év fejlemé­nyei kényszeritettek rá az importőrökre és exportőrökre. A Nemzeti Bank szabad rendelkezésére álló, szabadon beváltható külföldi valutamennyiség csökkenése valóban nem szűnt meg. A Nemzeti Bank a Nemzetközi Fizetések Bankjával és más érdekelt központi bankokkal egyezményt kötött — mondja a jelentés —, amelynek révén a neki 1931 nyarán kölcsönbe adott körülbelül 20 millió aranydollár össze­gű hitelt három évre konszolidálta. Egy ember életéről van szó... (A Délmagyarország munkatársától.) Tisz­ta csengésű női hang jelentkezett a napokban telefonon. Arra kért, okvetlenül keressem fel a lakásán. — Bemélem — kérdezte — tudja, hogy ki beszél? Nem tudtam, de igennel válaszoltam. Még megmondotta lakása cimét és azzal letette a hallgatót. A jelzett időben kissé dobogó sziwel és ször­nyű kíváncsisággal ott állottam az ajtó előtt. A legjobb nyakkendőmet vettem fel és szabad­jára engedtem a fantáziámat. Megzörenteitem az ajtót. Belülről megfordult a kulcs és ki­nyílott az ajtó. Bózsaszin pizsamás, csinos nő állott a küszöbön. Mosolyogtam és behúztam magam mögött az ajtót. Bemen lünk a szobába. Tipikus hónapos szo­ba megszokott képe fogadott. A nőre néztem és vártam az arcán megjelenni a mosolyt Ehelyett azonban szomorú szemek néztek rám. Kényelmetlen érzéssel ültem le és 9zófc« lanul vártam amíg elmondja, hogy mit akar. Azalatt a néhány pillanat alatt, míg igy ül« tünk egymással szemközt, igyekeztem m^giS-i merni. Bizonyos voltam benne, hogy töobt ször láttam már az uccán, mindég mosoly­gósan sietett Ez a régi kép és a most előttem ülő nő furcsa érzéseket ébresztett. — Nagyon nehéz beszélni — szólalt meg végül. Azt hittem, amikor telefonáljam, hogy könnyebben megy a dolog, de most látom,! hogy tévedtem... — Kérem, csak tessék beszélni, azért vagyok itt. Kijelentette azonban, hogy nem besnél és! csináljak bármit, nem fog megszólalni. Igyekeztem józanul meggvőzni, hogy sokkal jobb, ha mindent elmond. Elsoroltam egy se­reg hasonló ese1et, ahol pusztán és kizárólag; a beszéd segített. — Hát jó, elmondom, — egyezett bele. Egy ember életéről van szó — sóhajtotta. Ezt az' embert kell megmenteni! , Most már ömlött belőle a szó. Ez az emberi meg fog halni, ha gyorsan nem segítünk rajj ta. Kettőnknek kell összefogni és segitségere, sietni, annál is inkább, mert nagyon megér­demli. Az illető elsejéig adott magának halai dékot. Beosztotta kevés pénzét. A pénz épen addig lesz elég. azután, ha nem érkezik segít­ség, meghal. Ez biztos. Jó ismeri az illetőt, ha azt elhatározta, végre is hajtja. Annyi tűzzel és meggyőződéssel és oly sok szomorúsággal beszélt hogy egyre jobban ki­alakult bennem a vélemény: a halálraszánt ember nem lehet más, csak ő, saját maga. bzt később nagynehezen bevallotta. Elmesélte, hogy szülei valamikor dúsgazdagok vol'ak. Férjhez ment, férje elköltötte a vagyonát. Csa­ládokhoz került és évek óta el igy. Perfekt né­meft, beszél és tanit angolul, olaszul, szerbül,i tanit zongorát és majdnem minden hangsze-i ren játszik. De elsc'e után meghal, mert kere­sete olyan csskélv. hogy a züllés, vagy a halál ''ö'ött kell választania. Megígértem, hogv segitení fogok, ő ezzel szemben Ígéretet tett, hogy addig nem csinál semmit, mie kilátása van a menekülésre. Nem tudok máskép segíteni: megírom ezt az esetet, hátha akad valaki, aki pártfogásba veszi . De sietni kell, mert nem bírja sokáig ezt az életet. K. Gg. J

Next

/
Thumbnails
Contents