Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-30 / 295. szám

T935 ííecemEer 3CT: delmag/arorszag 5; Levetette magát a második emeletről egy knlönválfan élő fiatalasszony (A Délmagyarország munkatársától.) Pén­teken reggel 6 órakor a Vidra-ucca 3. számú bérházban öngyilkosságot kísérelt meg egy fiatalasszony. Kiss Istvánné 30 éves elvált asz­szony Mihát k László középiskolai tanárnál állott alkalma ásban. Kissné már régóta kü­lönváltan él a férjé'ől és emiatt többször pa­naszkodott a házbelieknek. Pénteken reggel el­határozta magát, hogv véget vet életének. A konyhát előzőleg rendbehozta, a reggelit elké­szítette, majd a konyhaajtót bezárta es az első emeleti lakásból elsietett a második emeleti folyosóra. Innen azután levetette magát az ud­varra. ahol össze'ört tagokkal terült el. A zu­hanásra és a nyöszörgésre figyelmes lett a házmesterné. Értesítette a mentőket, akik a szerencsétlen fiatalasszonyt beszállították a közkórházba. Itt megállapították, hogy súlyos külső és belső sérüléseket szenvedett, állapota életveszélyes. Kiss Istvánné azért nem zúzta magát halálra az udvar téglaburkolatán, mert mielőtt földre ért volna, rázuhant a vastag vil­lamoskibelra. amelu felfogta a zuhanás »re­lét. Kissnét a kórházban kihallgatták. Elhatá­rozását rossz családi viszonyaival indokolta. • •• Xm.MAkeziyük,fűzők,gyapjuharisnyák, Po«ihie7nál U I ft W W 6 habselyem és sveici fehérnemUex rdlllUSZlIdl ^^ • ^ ~ • ^ Inolcí-Shbni Kelemen ucca 7. A fegyverhordozó kártérítési pere gróf Almássy Alajos ellen Súlyos szerencsétlenség vadászat közben (A Délmagvarország munkatársától.) Érde­kes kártérítési pe.ben hozott Ítéletet a szegedi Ítélőtábla tanácsa. Az alperes gróf Almássy Alajos sarkadí földbirtokos volt, aki ellen He­gedűs István uradalmi napszámos indított kártérítési pert. Hegedős az egyik őszi vadá­szaton fegyverhordozója volt a grófnak és ál­landóan közelében tartózkodott. Vadászás közben a gróf megbotlott, elesett és a nála lé­vő, sörétre töltött fegyver elsült. A sőrétek a grófot is, Hegedüst is súlyosan megsebezték. A gróf a sebesülé. következtében megsántult. A fegyverhordozónak a baleset után 700 pen­gőt .fizettek és aláírattak vele egy okiratot, melyben a 700 pengő elleniben mindennemű kártérítési igényétől eláll. Hegedűs felépülése uíán 80 százalékos rokkant maradt és dr. Ad­ler Dezső ügyvéd utján 100 pengő havi tartás­díjért perelte a grófot. A törvényszék előtt a gróf azzal védekezett, hogy Hegedűs a 700 pengő ellenében írásban lemondott minden jogáról. A niróság ennek ellenére kötelezte i grófot, hogy havonta 28 pengőt fizessen Hegedűsnek Az Ítéletet a bí­róság azzal indokolta meg, hogy Hegedűs könnyelműen irta alá az okiratot és a .'capoft 700 pengő nem állott arányban az elszenve­dett kárral. Az ítéletet a gróf megfellebbezte és igy került az most a tábla elé, amely azt teljes egészében, jogerősen helybenhagyta. Különös rágalmazás: per az ármenfesifö társulati főmérnök körül (A Délmagyarország munkatársától.) A Ti­sza—Kőröszugi Armentesitő Társulatnál ré­gebbi idő óta elkeseredett harc folyik Szeberé­nyi Jenő igazga ó-főmérnök körül. Az igazgató­főmérnök elleni hajsza következménye volt, hogy eddig kétizben fosztotta meg a közgyűlés állásától, de a földmüvelésügyi miniszter mind n kétszer megsemmisítette a közgyűlés határo­zatát. Pénteken dr. Lázár Ferenc járásbiróegy mentesítő és az igazgató-főmérnök ügyéből ke­olyan rágalmazási pert tárgyalt, amely az ár­letkezett. Szeberényi Tibor mérnök, az igazgató-főmér­nök öccse tett fejelentést rágalmazás címén Harkai Ferenc, Ungi István dorozsmai kordé­lyosok és Monostori Ferencné dorozsmai asz­szony ellen. A feljelentés szerint a vádlottak dr. Jedlicska Béla ize^edi közjegyző előtt valótlan tartalmú közjegyzői nyilatkozatot tettek, amely­ben azt állították, hogy Szeberényi Tibor, aki 1926-ban a társulatnál kisegitők?p dolgozott, vitéz Pápai Imre kordélyos-munkavállalkozó­val, saját maga részére jutalékot szedetett az alkalmazott munkásoktól. A pénteki tárgyaláson Szeberényi Tibor el­mondotta az egesz ügy előzményét. Előadta, hogy fivére ellen már évekkel ezelőtt megin­dult az akció. Kétszer fosztották meg állásúi ól, de a földművelésügyi miniszter mind a két­szer visszahelyezte őt. Ezekután megindult az igazgató-főmérnök ellen az adatgyűjtés és en­nek során az egész Szeberényi családot disz­kreditálni akarták egyesek. Elsősorban ellene szerettek volna valamit elkövetni, ö ugyanis 300 ármentesítő társulati tagot képvisel a köz­gyűlésien 20 szavazattal. A másik oldalon Tóth Sándor főmérnök, fivérének jelenegi he­lyettese áll, akivel szemben ő képviseli az el­lenzéket. Jogy őt a közgyűlésből kibuktassák és igy fivére védtelen maradpn, ellene is igyekeznek adatokat gyűjteni. Eszükbe jutott, hogy ő 1926-ban kisegítőként dolgozott az ár­mentesitőnél. Előszedtek három olyan egyént, akik 1926-ban az ármentesitőnél voltak és azok­kal olyan okirati .. készítettek, mintha ő sápot szedett volna a munkások béréből. Ez azonban teljes egészéten vr.lótlan, mert neki nem állolt jogában a munkásokat alkalmazni és igy ő tőlük Jutalmat el m fogadhatott. Előadta még, hof a hamis nyilatkozatot október 30­án készi'ették. ő ugv szerzett róla tudomást, hogy a nyilatkozat egyik értelmi szerzője, Ta­kács István csongiádi fűszeres, aki az ármente-" sitő gépészének sógora, felkereste öt és azt az ajánlalot tette, hogy néhány száz pengőért el­lennyilatkozatot szállít. Ezek után Takácsot kiutasította lakásából. A három vádlott közül csak Harkai és Ungi jelentek meg a tárgyaláson. A vádlottak meg­lepő vallomást teltek. Elmondották, hogy a nyilatkozatot tényleg ők írták alá, azonban nem tudták, hogy abban mi van. Ha tudták volna, alá sem írták volna, mert ők Szeberényi Tibor ellen nem *udnak semmi rosszat moni dani. Szeberényi mérnök nem vett fel munká­sokat és igy neki jutalékot nem adtak. Elmon­dotta Harkai, hogy őt Tóth Sándor főmérnök és Takács István kereste fel és arra kérte, hogy menjen Szegedre a Közjegyzőhöz. Azt mond­ták, hogy ott elinlézik az ügyet. A veje ugyan­is régebben a Kőrösbe fult és leánya, unokája segély nélkül maradt. Azt ígérték, hogy ezt most 'lintézik. Ungi is hasonlóan vallott, őt azzal hívták be, hogy munkát fog kapni a töl­téserősítésnél. Monostori Ferencnéért fiakkert küldtek. A nyilatkozatot előttük szerkesztették, azt fel is olvasták, de ők nem értették. A bíróság ezután e'rendelte a közjegyző ta­núként! kihallgatását az erederti okirat be­szerzését. QIUOQ —aö-én a MtMM BORIM nagyszerű férfi­keménygallér ü román terror miatt nem kapott szenátorságot a Magyar Párt Bukarest, december 29. A Magyar Párt nem kapott szenátusi tagságot a községtanácsi vá-« lasztások során, mert a terrornak olyan mód* szereivel dolgoztak a hatóságok, amelyek még a képviselőválasztások után sem voltak elkép zelhetők. A legtöbb helyen előre figyelmeztet-* ték a magyar községtanácsokat, hogy végre­hajtják őket, amennyiben nem a kormány je-> löltjeire szavaznak, vagy zár alá veszik vagyo­rukat és lezárják őket. Csíkban a terror miatt nem is állítottak jelöltet. Szlatínán Berlecaru volt nemzeti parasztpárti szenátorra rátámadlak a szabadelvű párt kor­teseL A megtámadott Berlecaru revolveréből több lövést adott le és rulyosan megsebesítette az egyik szabadelvű párti kortest. Soroca me­gyében Stere egyetemi tanárt, az ellenzék egyik vezérét a szavazóhelyiségből kikerget­ték, majd a katonák súlyosan bántalmazták. Madgéaru a Dimineata hasábjain nyilt leve­let intézett Duca miniszterelnökhöz. Cáfolja ez utóbbi: ak azt a kijelentését, h'így a választá­sok erőszakmentesek voltak. Eseteket sorol fel, amidőn az ellenzéki vezetőket a csendőrök letartóztatták és a szavazókat megakadályoz' ták szavazójoguk gyakorlásában. összesen 65 kormánypárti és hat ellenzéki szenátort választottak. A DELMAGYARORSZAG biztosítja előfizetőit baleset ellen. Á biztosítás díjtalan, mindössze 40 fillér kezelési költséget kell fizetni. • Jelentkezni lehet a kiadóhivatalban, az inkasszánsoknál és a lapkihordóknál.

Next

/
Thumbnails
Contents