Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-28 / 293. szám

TOSS december 28. ÖECMAGYARORSZXG Legszebb képkeretet SCHILLER müaranyozó és képkeretező készíti Gróf nqpony! Albert, (Iskola) ucca 14. sz. Szerdán délután ülést tartott a törvényhatósági kisgyűlés (A Délmagyarország munkatársától.) A törvényhatósági kisgyűlés szerdán délután ülést tartott Bárányi Tibor főispán elnökletével, aki felépülése után most funkcionált először. NaE

irend előtt dr. Tonelli Sándor üdvözölte a isgyulés nevében a főispánt, aki megilletődve mondott köszönetet az üdvözlésért — Végtelenül hálás sziwel köszönöm — mondotta — azt a megértést, a/mit Szeged egész közönsége tanúsított irántam betegségem alatt. Ezért nemcsak hálával, hanem munkával is tartozom. Bízom abban, hogy jóakaratom, amelyet Szeged szolgálatába állítok, mindenkit meggyőz arról, hogy ki szeretném érdemelni a szegediek bizalmát és szeretetét. A tapssal és éljenzessel fogadott beszéd után megkezdték a napirend tárgyalását Dr. Pávó Ferenc tb. tanácsnok ismertette a városi intézmények élelmiszerszükségletének szállitátára tartott verseny'árgvalás eredményét. A polgármester eredeti terve az volt, hogy tekintettel az alacsony árakra, három hónap helyett egy évre kössön a város szerződést. A beérkezett ajánlatokból mégis arról győződött meg. hogy aiánlatosabb. ha a város — mint eddig is — három hónapra köt szerződést A fűszeráru szállítására a Danner Péter és fia ceg és a Hoffmann János-cég tett ajánlatot. Danner három hónapra 13.107.45, a Hoffmann-cég 12.929.04 pengős ajánlatot tett. Hoffmann János kikötötte, hogy amennyiben a közterhek időközben emelkednének, ' felemelheti egységárait. A polgármester szerint ez a kikötés kiirásellenes, ezért Danner ajánlatának elfogadását javasolta. A kisgyűlés ezt a javaslaifot fogadta el. A husszallitásra Katona Antal, a Központi Huscsarnok és Ribizsár Gyula kapott megbiEást. A liszt- és kenyérszállitásra ~sak egy ajánlatot kapott a város, ezért uj versenytárgyalást írnak ki. Egy ajánlat érkezett, a Központi Tejcsarnoké, a tej. és a tejtermékek szállítására is. A kisgyűlés elfogadta az ajánlatot Az árvaházi növendékek téli ruháit a ruházati szakosztálytól, Wagner F. és fiai cégtől, a szőnyegeket pedig a Nemes Mihály-cégtől rendelték meg. Az árvaházi növendékek cipőit Sallay Józsefnél és Rull Bélánál szerzik be. Kisebb földbérűgyek következtek. A kisgyülér hozzá;árult az 1932. évi földbérhátralékok fizetésére adott kedvezmény további egy évvel való meghosszabbításához. Bitó Antal kérelmére elhatározták, hogy a Holt-Tisza halászati jogának évi bérét 2500 pengőről 1500 engöre szállítják le, mivel a fehértói halgazaság erős konkurrenciát jelent a halászok számára. Tudomásul vették, hogy Alsótanyán 2675, Felsőtanyán 1879 beruházott bérföldet árverés mellőzésével adtak bérbe a régi bérlőknek. A kisgyűlés ezután az uj patikajogok engedélyezésének kérdésével foglalkozott. Az egészségügyi bizottság a benyújtott négy kérelem közül csak annak a kérelemnek az elfogadását javasolta, amely a királyhalom-várostanyai patika engedélyezésére vonatkozik. Temesváry József tiltakozott az uj patika engedélyezése ellen, mert szerinte ott nincs szükség patikára. — De igenis van —, szólt közbe a tiszti főorvos. Petrik Antal elfogadja a javaslatot, de kérte, hogy javasolja a kisgyűlés az Uj-téri patika engedélyezését is. Dobó Imre szintén a királyhalmi patika engedélyezése mellett szólalt fel. A kisgyűlés a javaslat szerint határozott Tudomásul vették, hogy dr. Csonka Miklós tanácsnok a VI. fizetési osztály 3. fokozatába lépett elő, Lengyel László végrehajtó pedig a X. osztály 3. fokozatába. A napirenden csupán két indítvány szerepelt Iritz Béla indítványában villanylámpát kért a Liget-uccába. Az indítványt elfogadták. Dr. Grüner István ingyen fürdojegyeket kért indítványában a szegény tanulók számára. A kisgyűlés az indítványt az üzemigazgatóságnak adta ki A kisgyűlés hat órakor ért végeit 1934. Szerencsés lesz ez az éve, Hsk a hónap elsejére Szántónál ad fel rendelést edényre ahol zománcozott s alumínium főzőedények, háztartási gépek és eszközök, alpacka evőeszközök, tüzelősze^ek, fürdőszoba cikkek, diszmfi és játékáruk a legnagyobb választékban, ek legfőbb minőségben » legolcsóbb áron kaphatók. Széchenyl-lér 11., váro§I bérház. 417 Az államháztartás egyensúlyának helyreállítása — egy évtized távlatából Irta: dr. Landesberg Jenő Nem hivatásom a jövendőmondás, de még hívatlanul sem szeretek ezzel foglalkozni. Nálamnál különb jövendőmondókra is rácáfoltak a tények. Már ezért sem ajánlatos tehát jövendőmondással, különösen Írásban foglalkozni. így tehát az államháztartásnak nem jövőbeli egyensúlyának helyreállításáról óhajtanék értekezni Történeti távlatból szándékozom bemutatni azt az elgondolást, miként vélték az államháztartás egyensúlyának helyreállítását — 1924. évben. A rohanó események, a könyörtelen sietséggel tovairamodó idő már-már elhomályosítja a mult eseményeit. Pedig volt korszak, midőn minden gazdasági tényező komolyan hitt az államháztartás egyensúlyának helyreáll!.Jvában. És ezt a hitet nagyban alátámasztotta az a körülmény, hogy az államháztartás egyensúlyának helyreál ligását céltudatosan átgondolt munkaterv, reális számítás támasztották alá. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítását célzó munkaterv törvénytárunkban is helyet foglal, ez az 1924. évi IV. tc., mely cimében: »Az államháztartás egyensúlyának helyreállítása* megjelölést viseli. A hivatkozott törvény mcgliozatalál. melyet annakidején »szanálási« törvénynek is neveztek, ugyancsak súlyos gazdasági viszonyok tettek szükségessé. Reánk köszöntött ugyan la 124. év tavasza, de a szokásos fellendülés helyett ugy a kereskedelemben, mint iparban a legteljesebb pangás jelei mutatkoztak. Megkezdődött ugyan az építkezési szezon, de építkezések nem voltak. Az ipa.í szakmák munkásságának husz-huszonöt százaléka munka nélkül állott. A munkabérek jelentékenyen alacsonyabbak vollak. mint A a külföldön, az ipar még sem bfífs rtírm* kásáit foglalkoztatni. A pénz értékében történt nagy eltolódások a számokat felduzzasztották ugyan, de a reális értékeK összezsugorodtak. A kereskedők raktárai a békebeli viszonyokhoz képest csekélye« voltak. Iparvállalatok, melyekben a gépelj eszközök, berendezések igen nagy tőke4 értéket képviseltek, nem tudták ezt a tő* két megfelelően kamatoztatni A szaná« lási törvényt megelőző infláció következő tében az összes szükségleti cikkek árai aa utolsó hónapok folyamán olyan arányok« ban szöktek fel, hogy e cikkek egész SOÍ ránál ezek az árak még az aranyparitást is messze meghaladták. Ezzel szembeni azonban a tőzsde élettelen es azoknak a* iparvállalatoknak a papírjai is, melyek ezeket az aranyparitáson felül értékelt cik«| keket előállítják, alacsony színvonalon) mozogtak. A nagy adó, kényszerkölcsö-t nök es a pénznek olyan körökben val<3 felgyülemlése, melyek azt nem forgatták eléggé, csökkentette a pénz forgási sebest ségét. Az időben azonban a pangásna^ legfontosabb oka az volt, hogy széles tegeknek jövedelme messze az aranypart táson alul maradt és igy a vásárlóképes^ ség megcsökkenése bénította meg legi erosebben az ipart és kereskedelmet. Ag árucserét az az időben ugyancsak még| fennálló forgalmi korlátozások is megne* hezitették. A kereskedelem és ipar telvei volt panaszokkal, a Deviza Központ és a különböző behozatali és kiviteli bizottság gok ellen. így állott a gazdasági helyzet 1924. 'él. tavaszán, amikor a nemzetgyűlés, mely! az időben még e néven ülésezett, meg* alkotta az államháztartás egyensúlyának! megalkotásáról szóló 1924. évi IV. tc.-et, Az 1924. évi IV. tc. tulajdonbépen jóváÔ Délmagyarország <> C / karácsonyi aj ándékköny vének kézbeV sitését megkezdtük. V