Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)
1933-12-28 / 293. szám
ELM HGYflRORSZAG SZEOED, Sznrxe*xH)t«o r Somogyi ncca 22..1.em, Telefon: 23-33.^Kiadóhivatal kölcsönkOnyviar és Jegyiroda i Aradi ucca t>. leleion : 13—OO. ^ Nyomda : Litw i.lnót ucca 1«. Telefon » Távirati es Icvaiolm: oélmanvarorszAfl Szeged Csütörtök, 1933 dec. 28. Ara 12 fillér I*. évfolyam, 291. sz. Nyilatkozók és nyilatkozatok Elhangzottak a karácsonyi nyilatkozatok. Aki államférfinak érzi magát, mind odaállott, íz újságíró ceruzája és kodakja elé. Mintha az államférfiúi nagyság egyik elengedhetetlen kelléke a karácsonyi nyilatkozat lenne. Aki háborúra uszit háromszázhatvannégy napon keresztül, karácsony napján az is békeapostol lett. Aki lázadást szit egész életén át, karácsonykor az is a josrrendről prédikál. Aki egy éven át gyűlölködik, karácsonyi nyilatkozatában a szeretet hangján szólal meg. A paralizis egyik kezdeti tüneteként azt tanítják, hogy megváltoztatja a beteg jellemét. A szerényt dicsekvővé, a hallgatagot beszédessé, az atheistát vallásossá, a takarékost költekezővé teszi az agyát megtámadó betegség. De a paralizis jellemváltozlató hatása eltörpül a karácsonyi nyilatkozatok jellemátalakitó hatása mellett. Ha a nyilatkozókat a nyilatkozataikkal s az egynapra szóló nyilatkozatukat az egész évben gyakorolt cselekedeteikkel összemérjük, nyomban szemléletessé válik ez az igazság. Bizonyos körültekintő óvatosság azonban mégis megnyilatkozik ezeknél az alkalmi apostoloknál. Az, hogy ők — csak másoktól követelik karácsonyi szózatuknak tisz'eletben tartását. Mások szeressenek, csak ő gyűlölhessen tovább/ mások engesztelődjenek meg, csak ő folytathassa tovább a soha-soha ki nem engesztelődés politikáját, mások engedelmeskedjenek az értelem tanácsának, mások boruljanak térdre az emberi jóság, az emberi lélek, az emberi tisztaság előtt, csak ő tarthass^ azt meg, amit összeharácsolt. M á sokban éljen a jog tisztelete, csak ő élhessen vissza a hatalommal. Mások legyenek a tekintély tisztelői, amig — ő maga a tekintély. Mások védjék meg a magántulajdont, amig az ő magántulajdona védelmet igényel, mások adjanak helyet a fiataloknak, amikor ő a gyerekeit és a vejeit akarja elhelyezni. A szó és a cselekedet különnemüsége kőzött az érdek marad meg közös nevezőként. Mert erre a közös nevezőre le lehet vezetni minden tört reményt, minden megtört cselekvést és minden tört darabját az egész cselekvést sürgető igének: Az érdek királvvizében felolvad minden apostoli szó és minden haszonleső igyekvés. Ha nem így lenne, lehetne-e magyarázatot találni mindarra a szenvedésre, nyomorra s a szegénységnek mindarra a gyalázatára, amit nem kozmikus erők, nem apokaliptikus változások, hanem az emberi ostobaság és kapzsiság hozott erre a földre. Ennek a két forrásnak összefogott erejére volt szükség, hogy az életet halállá nyomorítsák el, sem az ostobaság, sem a kapzsiság egyedül ezt elvégezni nem tudta volna. A kapzsiság nem nézte az eszközöket, csak a célt bámulta, az ostobaság nem tekintette a célt, csak az eszközöket vizsgálgatta s a kettő együtt nem tekintette sem a célt, sem az eszközöket. Csak igy történhetett azután, hogy olyan eszközöket vettek kezükbe, amivel még a maguk érdekét sem tudták szolgálni s olyan cél felé ieyekeztek, ami rájuk is romlást hoz. S ezekkel az eszközökkel s e cél felé törekedve kormányozzák a világot a karácsonyi nyilatkozók. Most azután — nyilatkozhattak. Ha Carthago romjain nyilatkozatra birták volna Máriust, ő is a békében, az ellentétek kiegyenlítésében, a fegyveres viszályok elkerülésében jelölte volna ki az emberiség útját. Mert az a csudálatos, hogy a legyőzöttek bölcsesége mindig ugyanaz s az a katasztrofális, hogy mindig — katasztrófának kell kiérlelni ugyanazt a bölcseséget. A világot nem azok rendezik el, akiknek nyilatkoznak, hanem azok, akik nyilatkoznak. Nincs arra szükség, hogy azok, akik a hatalom felett rendelkeznek, programot adjanak azok számára, akiknek semmi hatalmuk sincs az események irányitására. Övék a hatalom és övék a felelősség. Ha átérzik a maguk kijelentésének súlyát, ha meg vannak győződve programjuk helyességéről, ha minden kétséget távolElOFlZETÉSi Havonta helyben 3.20 Vidéken 6» Budapesten 3.00, tclllf»Idttn 0.4« pengd. * Egye* Mén Ara hétkUznao ÍZ, vasár- «s Ünnepnap 20 (111. Hlrdetések (elvétele tarlia szerint. Meglelenl'c hetid kivételivel ninonln reine tartanak kijelentéseik igazsága mellől, akkor talán mégis lehetne azt követelni, hogy egyszer kezdjenek már ugy cselekedni, mintahogy beszélnek. Ne halandzsázzanak azokban a magasságokban, ahová a sors szeszélye őket felemelte, ne játszák Bodóné szerepét, amikor a pohárba öntött tiszta bor árát követelik. Egyszer, csak egyetlenegyszer legyenek urai a maguk szavának s ne azt valósitsák még, amit mi kérünk tőlük, hanem azt, amit ők prédikálnak nekünk. Ne azt prédikálják nekünk, aminek megvalósításában bennünket megakadályoznak, hanem azt valósitsák meg, amit prédikálnak. A karácsonyi szóból legyen egyszer már köznapi cselekedet, az ünnepi fogadkozásból hétköznapi elhatározás, az áhítatból tett, az Ígéretből valósa?. Az államférfiuból — ember. Tartózkodó francia válasz német követelésekre A közvetlen tárgyalások folytatása helyett — diplomáciai megbeszélések (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Pá-1 risból jelentik: A kormány tagjai szerdán délután többórás minisztertanácsot tartottak, hogy leszögezzék, milyen álláspontra helyezkedjék Franciaország a német kormány legújabb követeléseivel szemben. A követelésekben Németország — mint ismeretes — teljes katonai egyenjogúságot és 300.0C0 főnyi hadsereget kér. A sajtó értesülése szerint a francia kormány nem akarja kiprovokálni a német—francia viszony megszakítását. A délutáni minisztertanács csak arra szorítkozott, hogy jegyzőkönyvbe foglalja, mily n keretek között kivánja folytatni a tárgyalásokat. A lapok szerint túlságos nagy lelkesedés nem tapasztalható a francia kormány részéről a közvetlen tárgyalások folytatása iránt, célszerűségi okokból azonban a kormány a tárgyalások megszakítása helye«, inkább azt a megoldást választja, hogy az erősen hangsúlyozott közvetlen tárgyalások helyett, visszatér a régi normális diplomáciai tárgyalások mederébe. A vezetőszerep ismét a követségekre vár és nem a kormányok tagjaira. A lapok szerint ez a politika a legóvatosabb, amit ezidőszerint el lehet képzelni. Az az előnye is megvan, hogv neim kelthet meglepetést Németországban, feltéve ha a németek őszintén akarnak tárgyalni A minisztertanácsról kiadott hivatalos kommüniké egy mondatban emlékezik meg a német kérdésekről folytatott tárgyalásokról, leszögezve, hogy a minisztertanács egyhangúlag jóváhagyta Paul-Boncour javaslatát. A francia minisztertanács szigorú vizsgálatot rendelt el a borzalmas vaséi® katasztrófa flgQtten 220 fin!©!!, 320 sebesfiit a „koporsO-kocsikban" — Szerdán eltemetteti 205 álűozaiot - X hömieinínu a legszigorúbb felelősségrevonást követeli Páris december 27. Borzalmas vasúti katasztrófa történt a páris—strassburgi vonalon Lagny sur Marne város közelében, ahol _ a strassburgi express belerohant a Nancy felé indított gyorsvonatba. Az express pozdorjává zúzta a gyorsvonatot, amelynek romjai alól 205 halottat és 320 sebesültet szedtek ki. A példátlan arányú katasztrófát az eddigi vizsgálat megállapítása szerint az okozta, hogy a sinpárra helyezett jelző petárdák nem robbantak fel és a tilost jelző önműködő sip néma maradt. A szerencsétlenség után megállapították, hogy a petárdák nem működtek, sőt az is bebizonyosodott, hogy az önműködő sipjelző berendezés, — amely azonnal megszólal, mihelyt a vonat túlhalad a tilos jelzésen — nem jelzett. Ennek alapján az express mozdonyvezetőjét és fűtőjét szábadonbocsátották. A szerencsétlenség rendkívüli megdöbbenést váltott ki Franciaországban. Lebrun elnök megjelent a Gare de l'Est várótermében, ahol a halottakat felravatalozták. Megállapítást nyert, hogy a nancvi vonatot gyorsvonati forgalomra teljesen alkalmatlan, ósdi és kizárólag faalkatrészekből álló vasúti kocsikból állították össze. A régi fakocsfk az összeütközés erejének következtében ugy szétforgácsolódtak, hogy még a kocsik alapvázából sem maradt semmi. Az Oeuvre „Koporsó-kocsiknak" minősiti «eeket a kocsikat és megállapítja, hogy még a* «mberi csontvázak i« ellenállóbbak voltak, mint ezek a kocsik. A pária-—.