Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-24 / 292. szám

DÍCWAG7ARORSZSŰ T933 dec-pmHer 24. csarnokra, ahol a járóbetegek pihenhet­nének. Kérésünkre dr. Kováts Ferenc a kővet­kezőkben foglalta össze a tüdővész elleni védekezés főbb pontjait; — Felnőtteknél a rosszindulatú folya­matot mindjárt az elején felfedezni és a megfelelő kezeléssel: légmell kezeléssel, vagy sebészi eljárással meggyógyítani. Ez annál nagyobb százalékban sikerül, minél koraibb a diagnózis. Az idejében felfede­zett betegek 75 százaléka meggyógyul. A fertőzésen majdnem minden városi ember átesik. A cvermekklinika adatai szerint az iskolásgyermekek már szá­zalékon felül fertőzöttek! keket is. A klinika az iskolákat fogja vé­gigkutatni és ahol fertőzött gyermeket ta­lál, annak a közeli társait sziníén beolt­juk. A gondozó a családokat látogatja meg és onnan emeli ki a még nem fertőzöl! gyermeket oltásra. Kováts tanár rendelőjében szerepel v zöld szin is. Ez a szín egy uj betegsége! jelöl meg. Ez a Lc'.egség speciális szegedi betegség, a paprikahasitók betegsége, amo'vet Ko­váts tanár fedezett fel és irt le először. A beteggé« magyar neve: idült tudöhurut. Latin neve: Bronchioalveolitia d 'ma AZ ÉLE capsalica. Bégebben a paprikahasitókat mint tüdőbetegeket kezelték, uulott a be­tegségük egy tüdőhurut, amelyet a pap­rikából felnorzó és a tüdőben lerakodó penészpor okoz. Kováts tanár fedezte fel ezt a meglehetősen bulyos betegséget, mely átfuródás esetén halált okoz. A betegség felfedezője a betegségről szóló uolgoza­táért nemrégiben megkapta a budapesti orvosszövetsóglől a Frieí/r/c7í-plakettet. Amikor a látogatás után elhagyjuk az intézetet, a váróteremben egy sereg kö­högő, sápadt embert találunk, akik érdek­lődéssel nézik a pergő filmet... - . K. Gyt MOZIJA Ralner József szelíden mosolygott másnap az eseten — Dehogy aludtak azok a rendörök, eszük ágá­ban se volt. Inkább lesték a szemük csücskéből, hogy mi készül — Hát mit kövessünk el? — kérdeztük Winchk­iert, aki nagyon unszolt már. Végül megállapodtunk abban, hogy tudósítást közlünk £gy vádtanácsi zárt tárgyalásról, ö aztán tilos közlés miatt megindítja az eljárást. Ugy is történt, de az ügy felmentéssel végződött, habár Winchkler dühös ambícióval feküdt neki a vádnak. — Na jó, mondta utána este a Kassban, ha az urak olyan ravaszul stilizálják meg a mondani­valóikat, akkor a biróság nem tehet semmit. — Az ügyész urnái is a stilus a fő. Ebben az esetben az a fontos, hogv mindenki megtudhatta, mi törtéirt azon a tárgyaláson. Senkit sem érde­kel az ülés kronologikus lefolyása, a törvény po­dig csak ezt tiltja. Jobb kedvű volt a rendesnél, bort is szopogat­tunk, ejrvszerre a mellére horgasztja a fejét. — Stílus! Mintha az mindig használna, ha nincs az embernek szerencséle ls. Tűnődön egy sort, aztán közlékeny lett mint nagyon ritkán. fin voltaképpen rendkívül szerencsétlen ember vagyok. — Hogy lehet ilvet monda»!? Kitűnő a pozíció­ja, boldog a családi életei — Az még nem minden, ha nem teljesedik b« az ember .ambíciója is. — Mi a királvl flsrvész leemagvnbh ambíciója! —Nekem például az. hogy felakasztassak egy íazAmbert T.effven a bflnfl<?v nagvon komplikált, hadakozzon » vád és a védelem « végkimerülésig, de aztán a Wróság az én álláspontomra helyezked­jék: itélie halálra a vádlottat. — Akkor ls, ha nem egészen világos az ügy? — kérdeztük meedöbbenve — Ha én bebizonyítottam a bűnösséget, akkor világos. Ezrn sokáig elmeditált, bosszú ujjal Görcsösen vibráltak a levegőNm, mintha már markolna va­lakit. hoev nrtán el ne eressze többé s ahogy be­szélt. ngv melegedett egvre jobban bele. — Esrvszer. etrvetlen ervszer kózel lártam Hozzá. Szatmárrm történt hogv Frrmez Palit sikerült ftsz­szetett bizonvitékok alanlán halálra Ítéltetnem. Nagv gazember volt, csodálatosan tagadott, mégis én gvőztem. De mi hasznom belőle, mikor a felső­birósáffok nem hagvták tóvá az Ítéletet. Ül még most is igaz. de nem ezt akartam. Annvira oda volt a keserűségtől. hoev még a vé­gén nekünk kellett vigasztalni Ne féllen. majd megión minden, hiszen az emberiség sosem távul meg s ecrész mefflenő mesékkel szolgál az élet. . Hát mindig art hiszem, hogv ezt a meglepő mesét szimatolta Winchkler a Haverda-esetben. TJri asszony, anvagvilkos, — ki mást lehetne alkal­masabban felakasztatni t Ezért feküdt bele minden erejével az ügybe, amely aztán véget vetett az ö ügyészi karrier­jének. fai f»rára7 tlizifs* la ha^ai szenek Porosz koksz FISCHER FATELEPEN, BAro Jóilka-uoa ÍO. Teleion 18—«t. Ne gondolja azonban senki, hogy er a fertőzés egyúttal betegséget is jelent, de kiválthatja a megerőltetés, koplalás, bá­nat. Az ilyen fertőzés, ha szerencsés kö­rülmények között történt, védi az illetőt a további ferlőzéslől. Főleg a gyermek hajlamos a betegségre és éppen azért leg­inkább a csecsemőt kell védeni.,, Cal­mette professzor.,, Calmetie professzor nevénél félbeszakítják" a professzort Em­lékezünk a Calmette-perre, amely annak­idején az egész világot érdekelte. Német orvosok alkalmazták Calmette francia ta- ] nár B. C. G. tuberkulózis oltását a cse- ! csemőknél, akik belehaltak a kisérlelbe. I Magyarországon Kováts tanár volt az első, ! aki volt tanárától, Calmette-lől B. C. G. oltóanyagot kapott, de a közbejött per j miatt nem használta. — A halálos esetek a romlott anyag mjatt történtek — folytatta dr. Kováts —, a Calmette-féle módszer igen áldásos. Franciaországban már minden csecsemőt, aki nem fertőzött, beoltanak B. C. G.-vel. Legutóbb 300 francia orvos, saját 600 gyermekét oltotta be. Bizonyára nem tet­ték volna, ha nem lennének meggyőződ­ve a B. C. G. jóságáról. Calmetie eszme­menete az, hogy ogv, az egyénre ártal­matlan törzzsel kell megszerezni az ellen­állóképességet. Ez az ártalmatlan törzs a B. 0. G. oltóanyag, amit a gyermeknek egy kanál tejben adnak be. A gyermek igy nincs kitéve a véletlen fertőzés szeszé­lyeinek. Ne felejtsük el például, hogy Szegeden igen sok gyermek hal meg qü­mős agyhártyalobban. A profec^or ceruzát kerit elő, rajzol, ir és besaéde során kibontakozik egy nagyszabású haditerv. amely most készül és amelynek készitéié­ben — ahogy ő mondja — az összes sze­gedi intézmények résztvesznek. — Calmette professzor ingyen adott B. C. G.-törzseket, amelyeket külön erre a célra berendezett laboratóriumban a köz egészségtan professzora, Tomcsik tanár ur tenyésztett ki. 'Az oltóanyag készen van, nem­sokára megindul a támadás és reméljük, honrj néhány év alatt negyedére szorítjuk le a halálo­zási arányszámot. — A' terv nagy koncepciójú. Jövőre megindul a munka. Mindenekelőtt a fer­tőzött családok újszülötteit oltjuk be, még pedig olyan módon, hogy a csecsemőket átvisszük a gyermekklinikára, ahol be­oltják és mindaddig ott tartják, mig meg nem erősödnek. A klinika erre a célra külön kórtermet rendez be. Beoltjuk azután a nem fertőzött nagyobb gyerme­(A királyi ügyész ambíciója) A százsdeleji bünpőrők között a legszenzáció­sabb kétségtelenül a Haverda Mariskáé volt. A fokmérő ilyen esetekben nem az, hogy az ese­mény foglalkoztatja a külföldet is, hanem az itt­honi ellerjedeltség ponyvaregényben, kabaréban, vicclapokban, hétköznapi tréfálkozásokban. El le­het mondani, hogy a magyar társadalom ugyan­csak kiaknázta az anyagot, amiben nagy része volt Winchkler István királyi ügyész szerepének is. Winchkler egész szokatlan formákban vallatta az anyagyilkossággal vádolt Haverda Mariskát, bement a cellájába éjszaka is. állítólag virágcsok­rokkal lepte meg, régi színdarabokra emlékeztető szekrényjeleneleket szervezett „kihallgatásokkal", pedig a bűnvádi perrendtartás nem ismeri a nyo­mozásnak, meg a vizsgálatnak ezt a formáját. Egyáltalában tisztázni akarta Winchkler az ügyet minden áron és ehhez nem csupán a rendelkezé­sére álló ügyészi hatalmat vette igénybe, hanem személyes — kétségtelenül előnyös — tulajdonsá­gait is. Nagyon érdekes ember volt jóval magasabb az átlagnál, férfiasan szép, eszes. Tudott elbájolóm szeretetreméltó lenni, ha kell, akkor lirikus, vi­szont ördögi, ha ngy kívánja a helyzet. Rengeteget írtak róla akkoriban a lapok, ugy tudom, hogy át is helyezték táblabírónak, viszont a bünügy letárgvalására a szegedi esküdtbiróságot delegálták. Senki sem értette meg hogyan fekhe­tetl neki ekora szenvedéllvei az ügvnek, mikor nem kényszerithetik rendkívüli teljesítményre. Mert végtére igaz ugyan, hoffv sok függ az ügyész mun­kájától abban a páros harcban, amit az ügwéddel vív meg kinek van nagyobb hatása az esküdtekre, azonban végeredménvben még egy ügyésznek se görbült meg a bajasrála azért, amiért elvesztette a pört. Ugv vé1fe hát mindenki, hogy Winchkler tulment a szükséges határon. Nekem azonban nyomban az eszembe jutott va­lami s azt hiszem, megtaláltam a rejtély kulcsát. A századfordulón Szegeden volt királvi ügyész Winchkler Tstván, bosszú alakját ott lehetett lát­ni minden vidám társaságban. Hivatalos működé­sében kifogástalanul pon'o« és tökéletes, azonban azok közül való, akik nem tudnak sokat aludni. Érért éjszaka is meg lehetett találni azokon a he­lyeken, ahol emberek járnak, napi eseményeket bolháznak, vitatkoznak egészen ti=rta dolgokon. f'zakai baglvok voltunk nisácrirók is, Szakáts Andorral ott vitatkoztunk a Kassban, részint haj­lamból de épp olyan mértékben az események kedvéért is. A kávéházban mindenki megfordult, családi vacsorákról hazatérő békés spieszek köte­lességüknek tartották, hoev egv pohár fekete­kávéra ide betérjenek, valamelyik éiszakai vonat­tal hazatérvén a vizsgálóbíró, lefekvés előtt itt melegítette fel téli fagyban elgémberedett tagjait, ese'leg emlékeit — egv csésze teával Hol volt, mit csinált mit vizsgált ki, gyilkosságot, vagy rablást — azt nyomban el kellett mondania, mert voltak ravasz keresztkérdéseink nekünk is, a ri­port pedig frissiben ér valamit, nem huszonnégy örnt kéréssel. Winchkler Istvánnal nagyon szívélyes ismeret­ségben voltunk, sokszor leült hozzánk, ha másért nem, egy kis évődésért. — Roppantul szeretnék már bezárni egy újság­írót. ugyan csináljanak valamit az urak. Valahogy nem voltunk hailamosak ilyen csele­kedetre. Azt ugvan megcsináltuk, hogy a rendőr­őrszobából elvittük éjszaka az insnekciósok fegv­verét, kardiát, de nyomban átadtuk valami köz­ponti ügyeletesnek, bizonyságául annak, hogv túl­ságosan mélyen alszanak « rendőrök.

Next

/
Thumbnails
Contents