Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-24 / 292. szám

1933 december 24. DÉLMAGyARORSZAG !7i RUTOR TERMISLiSI AROÜ szebbnél szebb kivitelben LEGJOBB MINŐSÉGBEN Dió fényezett hálók — 250— P-től Dió fényezett ebédlók — 420— „ Férfi és kombinált szobák 500— „ kaphatók felszerelve, csiszolt tükrökkel és üve­gekkel, masszív réz vae^ teknőc dlszvasalásokkal Asztalosmesterek Bútorcsarnoka Sxe<*ed, Dugonics tér 11. * Szendrényi Géza és Társai. * Telefon: 19—82. Olaszországban a közmunka, a válság elhárításának tényezője Irta dr. Szivessy Lehel Olaszország a közmunkák hazája. Az állam, a válság ellensúlyozása céljából a világkrizis kezdete óta rendkívül fontosságot tulajdonit a közmunkáknak. Mussolini nem hive a munka­nélküli segélynek, miként például Nagybrita­niában van szokásban. A munkásosztály érde­kében inkább közmunkákat létesít. Van ugyan munkanélküli segély Olaszországban is, de az oly csekély, hogy csak a legminimálisabb élet. szükségletekre elegendő és azt is csak igen rövid időre fizetik. Olaszországban sokkal kisebb a munkanél­külieknek száma, mint más országokban, mert a munkanélküliek közmunkát kap­tak. amelyeket vagy maga az állam végeztet, vagy állami támogatással egyes vállalkozik. Nagyon bajos megállapítani azoknak számát, akik ezeknel a kormány által biztosított mun­kaalkalmaknál szerzik kenverüket, de egé­szen kétségtelen, hogy a közmunkákhoz szük­séges anyagokat, például az utakhoz szükséges köveket, az épületekhez epitési anyagokat, vil­lanyberendezesi tárgyakat stb. gyárakban és egyéb vállalatokban állítják elő és így közvet­ve ott is igen sokan jutnak munkához, hiszen a közmunkákhoz a legkülönbözőbb anyagokra van szükség. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy Olaszországban a munkanélkülieknek száma, amely ma körülbelül egymilliót tesz ki, két­szerese volna ennek a számnak, ha a kormány­zatnak nem volna ilyen nagyarányú beruhá­zási politikája. A közgazdászok Angliában és az egész vilá­gon két táborra oszlanak. Vannak olyanok, akik a takarékosságot hirdetik és van­nak olyanok, akik a költekezésnek prófétái. Olaszország a költekezők fán van álláspont. s mondhatni merész politikával igyekszik a munkanélküliség Kérdesével szembeszállni. Franciaországban is van közmunka, de olyan rendszeres tevékenységet, ahol ezer és e: er embert foglalkoztatnak, csak Olaszország létesített Minthogy a kormánynak nagy befolyása van i gazdasági szisztémára, ennélfogva azt befolyásolni is tudja. A korporációs minisz­ter ujja a termelés pulzusán van ¿s ő tudja legjobban, hogy hol lceli bizonyos befolyást gyakorolni. A pronléma nem csupán az. hogy hogvan lássák el a munkanélkülieket, hanem folytonosan gondolkozni kell azon is, hogy a túlszaporodó ujabb generációkat hogyan lás­sák el. 1929-ben az angol liberális párt, az általá­nos választások alkalmával nagy útépítési programot hirdetett, azonban eze knél az útépí­tési terveknél igen kevés súlyt helyeztek a gaz­dasági szükségletre. Amig az útépítéssel a munkanélkülieket ellátták, addig az ellen ki­fogás nem is merült fel, — később azonban észrevették, hogy i nagv útépítésekkel rontják a vasutak esélveit mert hihetetlen tőkék van­nak a vasutakba befektetve, amelyeket az automobilizmus feleslegessé tesz. Olaszországban produktív beruházásokat igyekeznek végezni, úgymint ­talajjavítást, villamosítást és a vizi müveknek kihasználását. Mindez egy olyan országban történt, amelynek nem volt szene, sem kenyérmagva nem volt elegendő. Csatornázások, vizlecsapolások na­pirenden vannak. A munka egyrésze már be van fejezve és uj termőföldeket nyertek már az egész országban. Az olyan országrészeket, amelyek a régi Róma-ntpjai óta értéktelenek voltak, nagy költséggel haszonhajtó, termőfölddé tettek. Ez­által az olasz hatóságok hihetetlen erőfeszítést fejtettek ki abban az irányban is, hogy az embereket pusztító maláriát megszüntessék. Sok embernek meggyőződése az, hogy Musso­lini egyik legnagyobb tette az, hogy a malá­ria átkát meqszüntet'e az olasz földön. Bár Magyarország szempontjából nem kel­lemes hallani, Olaszország ma már nem szo­rul buzabevitelre. A népesség állandóan gyarapodik Olaszor­szágban. Amióta a háború befejezést nyert és a világkrizis is tart, a kivándorlás is meg­szűnt. Erer és ezer kivándorló költözik vissza hazájába a világ minden tájáról. Ugyanebben az időben a kormányzat támogatja a sokgyer­mekes családokat pénzügyi és egyéb könnyí­tésekkel. A csatornázott es lecsapolt ujabb te­rületek biztosítják a szaporodó népesség elhe­lyezését, amely különben gyarapítaná a mun­kanélkülieknek számát és a beruházásnak az is nagy előnye, hogy a déli részek gazdasági alsóbbrendüsépe lassanként kiegyenlítődik északkal szemben. Amint fentebb mondottam, az agrárterme­lés fokozása és a vízierők jobb kihasználása Olaszországot kedvezőbb gazdasági helyzetbe hozza. Közgazdasági szakértők megállapítása szerint az olasz közmunkák nemcsak idő­leges jelentőségűek, amelyeknek az a céb'a, hogy a depressziót pillanat­nyilag enyhítsék, hanem hivatva van­nak a gazdasági fellendülés ufiait ki­jelölni és bLtositani. Egyszóval ezek nem pillanatnyi pánikhelyzet­nek intézkedései, hanem jól meggondolt tervnek kiviteléről van szó. Ezeket a munká­kat nemcsak azért kellett Olaszországban vég* rehajtani, mert krizis van, hanem a kormány zatnak akkor is kellett volna ezekről gondos­kodni, ha az ország továbbfejlődését biztosi-' tani óhajtja. ' , A közmunkának azt a részét, amelynek a? volt a célja, hogy hasznavehetetlen, sivár te­rületeket mentsen meg hasznos közgazdasági tevékenység részére, gyakran nem az ál'nm, hanem a magángazdaság létesitette. Azonban a kormányzatnak támogató keze mindig y ]va volt, az készíttette a terveket, támogatta a ki­vitelt és főleg a pénzügyi lehetőségeket bizto­sította. A munkák egyrészét a folyó budget terhére rendezték, nagyrészét azonban kincstári kötvények kibocsájtásával finanszírozták s azonkívül vannak oly kincstári kötvénvelc, amelyeket a kormány garantál. A bonok it al bankok és takarékpénztárak helyezték el >9 illetve ók előlegezték. Ezek a bonok 12 és 29 éves időtartamúak és addig forognak közké­zen. Minden más országban veszélyt rejtene efl a finanszírozási mód, de 01; szországban nem, ahol a politikai renddel szemben bizalom él a lelkekben és igy a hosszú időre való kölj csönzés, — bár ellentétben van ortodox bink-^ felfogással, a fis:szta kormányzat mellett, —' Olaszországban lehetségesnek bizonyult. A közmunkák legfontosabb része a talaija-* vitás, amely uj termőföldeket hódított, önma-( gát fizeti ki, mert a telepesek fizetik az annuiJ tásokat. Egyéb beruházásoknál, az állam ali bankokhoz és takarékpénztárakhoz fordu" ési kötvények ellenében igénybe vette a b;i 'ki er«»jét. Már az első pillanatban látható, hogy! ez az eljárás a bankok léiét veszélyeztetheti^ de Olaszországban, ez az eljárás nem veze-J tett válsághoz, mert a közönség bizik az állam fizetőkészségében és képességében és tud ¡a* hogy az állam teljes erejével a bankok mö^ gött áll, s a betétek kiűzetésének mindaddigj nem lehet akadálya, míg a régim erejének tel-< jében van. Az egyik szakértőnek véleménye szerint 4 baj csak abban rejlik, hogy e bonok kamsto-j zása oly magas, hogv az államkincstár a le­járati idő alatt nem lesz képes a kamatszol­gáltatást garantálni és a hozam leszállításira lesz szükség. Mindazok, akik a kérdés elméleti részét vizs­f álják és azok is, akik Olaszországot az utób­i években ismételten beutazták, láthnuák. hogy a fasizmus nemcsak belpolitika, nem tó külpolitika, hanem i történelmi idők óla lé­tesült egyik nagy közgazdasági experimen tum is. Minden állam polgára, már majdnem ep évtized óta, a gazdasági válság mindent lenvü, gőző szenvedéseit éli. Nem árt, ha megtud mk; hogyan védekezik a szomszéd és tanulunk be­lőle. Levonjuk azokat az ertc'-es tanulságokat; amelyekkel a mi heiyzetün-íön is segíthetünk; a lenla*!b, legolcsóbb karácsony! csemege É, iliA'OrSde Bocskar n. 8/b Lőwy Adolf és Társai #zfifir£sz láúaggár ^ f&töaimaghcrcsheűés Újszeged Mapiiási év 4868. Telefon 40-43.

Next

/
Thumbnails
Contents