Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-03 / 275. szám

s DÉCMAG7ARORSZAG 1955 december 3 Hasznos Indul, hogy Schmldthauer tsmSszetet Icmándi kcseröttoe valódi áldás gyomor- és bélbaloaoUnaR. halasztása tárgyában felvetette a bizalmi kérdést. A képviselőház 391 szavazattal 19 ellenében bizalmat szavazott a kormánynak. A miniszterelnök a szavazás kihirdetése után felkérte a képviselőházat, hogy a pénzügy! vaslatok tárgyalására a rendkívül sürgős módszer alkalmazását mondja ki. A képviselőház 369 szavazattal 11 szavazat ellenében megszavazta a rendkívül sürgős eljárást. A képviselőház szavazása nem vonatkozik a kormány voltaképeni politikájára, hanem csak a Chautemps által javasolt munkarendre. A kormány sorsa csak a pénzügyi iavaslatok csütörtökön megkezdődő vitáján dől el. IO CIPÓT vásárolhat. Cipőim sa / O I C 8 Ó árban ZSURKO Cipőim saját gyáramban készülnek a legjobb minőségQ anyagból legújabb divat szerint. Tájékoztató árak: NŐI cipők O-SO-iöl. Férfi cipők 850«fől. és sárcipők, gyermekcipők nagy választékban, Kossuth Lajos sugárut 6. SmmbaSon felavatták a lakihegyi nagyadót Budapest, december 2. Szombaton este avatták fel a rádió stúdiójában az újonnan épitett nagyadót. Az avatáson résztvett Gömbös Gyula miniszerelnök. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter és Hóman Bálint kultuszminiszter. A miniszterelnököt Antal István dr. sajtófőnök és Traeger Ernő miniszteri tanácsos kísérte. Wünsch Frigyes és dr. Havel Béla fogadta a miniszterelnököt. Gömbös a kisstudióba ment, ahonnan a beszédek közvetítése történt. Kilenc órakor bekapcsolták az uj nagyadót, megszólalt az egyetemi templom harangja. Az első beszédet Gömbös miniszterelnök mondotta, aki először a kormányzót köszöntötte, majd méltatta a rádió és az uj állomás jelentőségét. Ezután a következőket mondotta: Mikulási ajándékok részletre Is legolcsóbban TÓTH órásnál E'finyös ABO beszerzés. Kölcsey ^•éS javítóműhely Tört arany, ezüst beváltás. — A magyar rádió' magyar kultúrát terjeszt, Nemzeti hivatás ez. Hangja kiáltó jelt ad a világ-étherbe, szüntelenül figyelmeztet arra, hogy van itt a Duna-völgvében egy sokat szenvedett kis ország, egy lélekben csonkitatlan ezeréves nemzet, amelynek fiaiban szikrát vet á tehetség és magas lángokban lobog a büszke faji öntudat. És itt ennek a tölcsérnek, amelyen keresztül száll az üzenet, a figyelmeztetés, erős és tiszta légyen a hangja. Olyan erős, hogv felfigyeljen rá áz egész világ, olyan tiszta, hogy a lelkek megértsék, átérezzék az igazságot, mert a kis népek hangiát a hatalmasak orchestrumában csak akkor hall ják meg, ha ez a hang tiszta és erős. Ez a jelentősége, hangsúlyozom. nemzeti jelentősége ennek az uj nagy leadóállomásnak, amelv a maga roppant erejével meg tud birkózni a távolság hatalmával és utat tud törni magának a levegőben. Ez az erő méltó lesz ahhoz a győzhetetlen erőhöz, amelv a magyar kulturában reilik. Ennek egy segítő eszközé, ennek egv úttörő fegvvere. Egv nénnek, egv fainak, legnemesebb és legigazibb mértéke, amellyel megmérik nemzeti és nemzetközi sulvát, a kulturáia. Ha ezzel a mértékkel mérnek meg bennünket, magyarokat, nyert ügyünk van. A miniszterelnök beszéde után F a b i n y i kereskedelmi miniszter mondott beszédet, máid Hóman kultuszminiszter. S z a 1 a y Gábor báré, a posta vezérigazgatója után Hável Béla, a rádió ügyvezető igazgatója lépett a mikrofonhoz és őt nyelven mondott beszédet. Az ünnepség fél tíz órakor ért véget. Oén nélkliii farffts ondoiftifc Pép n«1kUl g legújabb siabadalmu „Q o II." készülékkel, a l«Km«rt£ nebb eünrással készít IS1B" nfll pyiPH Szflion Tel. 96—89 Oroszlén u 4 Hí fdA X MeteoroToglai Intézet jelent! este érkor: Észak-északkeleti szél, további lehűlés délen és nyugaton több helyen ujabb havazá' sok. ELIZAtBETM ^^ü^üN emeiJ MaMIfEIM PBOeERBftBftN Klaua6l tér 3.™ Szőrmét...? csak Mentustófl! P3£." mérték útin m&r 5 P-töl, haskötéfe orvosi rendelésre a legolcsóbb árban Stelnernénál, Kölcsey ucca 11. diagyit irodával szemben. )ss Fürdőkádak ftirdSkAlyh&k, mosdók, ansro klozet, bidék és piperecikkek elsőrendű kivitelben Fekete | 84 Wándorwá?, Kossuth L. susrárut 18 Tol. 22-72. Hegnyitottam vasáruilzletemet! Kígyó u. 3. sz. alatt vu, Szelel Károly M I K Érdekes L n könyvek, játékok, képeslapok, bélyegalbumok, iróasztalkészletek, töltőtollak, mö dern levélpapírok, amatőr-albumok, játék-' kártyák, bridge-tömbök, kiváló gramofen nok (alkalmi vételek is), müvészlemez kiárusítás, slágerlemez-ujdonságok és sok más alkalmas ajándéktárgy. Városi Nyomda K. T. Kávász ucca 9. urnám. Kiformáltatásom Irta Mára Ferenc Négy rohamát visszavertem a szobrásznak, akt azt vette a fejébe, hogy megmintáz. Hagyjon nekem békét, nem vagyok én korunk hőse, se versenyló, se diktátor, se boxbajnok formájában. Igaz, liral költő koromban velem is megtörtént, hogy márványnak álmodtam magam a piac közepére és az volt a talamba vésve, hogy „Városunk seülötte." De már rég beláttam, hogy az ilyesminek a mi napjainkban nincg többé értelme. Az én gyerekkoromban még ugy volt, hogy a márvány emberek hasznára voltak a társadalomnak és jóvátették amit életükben vétettek ellene. Hetiptacos délelőttökön párkányukra rakták a tejosköcsögöket, meg a kalács czipóknt. estefelé pedig a lábukhoz dörgölődztek a mezők fáradt vándorai, a legelőről hazatérő malacok, Szép énekeket zengettek nekik a jámbor búcsúsok, mint közszentnek, amiért bizonyosan elengedtek nekik egy-két tizezer évet a tisztítótűzből, amelyre mindig rászolgáltak a költök (olykor a politikusok is), a véreskötényü mészároslegények pedig hozzájuk törülgették az a céljukat. S amikor leszállt az éjszaka és kóbor felhőbárányókat legeltetett a hold ae égen, olyankor tántorgó polgártársaknak szolgáltak olyankor biztos támaszul, vagy szerelmesekre vetettek takaró árnyat romantikusan redőzött köpönyegükkel. Szóval állandó érintkezésben voltak' a gyakorlati élettel és elhitethették magukkal, hogy szükség van rájuk. Mióta azonban ráeskeritések veszik körül a kő- és bronzembereket és nincs egvéb dolguk, mint kivárni a százéves jubileumokat, amikor ódákkal és ünnepi beszédekkel állnak bosszút rajtuk azért, mert születtek, azóta már szobornak se érdemes lenni Magyarországon. Legföljebb ha szappanba vésik, vagy cukorból öntik ki az embert s ezt az utóbbit én ls vállalnám, de csak ugy, hogy pörköltmandulából legyen a szemem és azt nekem jogom legyen kicsipegetni. Ezek olyan érvek, hogy négyszer sikerült velük letepernem a szobrászt, ötödszörre azonban mégis C9ak a makacs ember került fölülre. Azt kérdezte tőlem, hány éves is volt az elődöm, mikor meghalt. — ötven körül. —> fis annak az elődje? •— Az? Nézzem csak. Az is ötven körül, — döbbentem meg egy kicsit. — No, tetszik látni, — mosolygott szelíd részvéttel a szobrász. — Mindössze pár esztendeje van az igazgató urnák. — Tessék? — Igen, igen, Itt a muzeumigazgatók élete ötven körül van limitálva. Akkor törlik őket a leltárból. — Hát hiszen én értem se lesz nagyöbű kár. mint az. elődeimért volt, — vontam vállat. — Azok sokkal rendesebb emberek voltak, mtnt én, még se szobrászták meg őket. — Igen, csakhogy azoknak nem volt unokájuk, — mondta nyugodtan a szobrász s már akkor tapogatta is a szemével a fejemet. Nagyon biztos volt a dolgában. Tudta, hogy ha az unokával hozakodik elő. akkor megadom magam. Minden nagyapa beláthatja. Hogy nem Ts tehettem mást, négv év múlva a kisebb unokám öt és féléves lesz, egv kicsit megriad matd. ha odavezetik a ravatalomhoz és nagyapa először az életben nem teszi a feiére a kezét. Megérinti a kezem: hideg lesr. Az első hideg kéz, »mivel életéhen találkozik. Aztán sirva fakad és szalad vissza a 'Rékaihoz. Egvszer maid odaiön még az utolsó trombitával. amit tőlem kapott és megpróbál fölébreszteni. aztán belenyugszik, hogv nagvapa kiment aludni a temetőbe, ahová hiába telefonálnak neki, nem jelentkezik. (Ugyan itthon se szokott) őszre már iskolába jár, megtanulja olvasni a nevemet versek és mesék alatt és a tanitó néni megmondja neki, hogy „aki ezt irta, az a te nagyapád volt" Egy kicsit elgondolkozik majd, de már nem nagyon fog emlékezni rám. Otthon ugyan sokai hallja, hogy „szegény nagyapó", mikor vázák fenekén, asztalfiókban, hol egy szivarvéget találnak utánam, de a képem egyre jobban elködlik előle s az arcképeim olyan idegenül néznek rá a falakról, mint a többi öreg bácsik és nénik. Persze, hogy a szobor egészen más lesz A szoborba bele lehet , kapaszkodni, ha bántják a kis embert a nagy e"1' berek, a szobornak át lehet ölelni a nyakát, a szoborhoz oda lehet szorítani a forró kis arcot, ha nehéz lesz a dolgozat és a szobor száját meg lehet keresni az eleven kis piros szájjal és a fülébe lehet súgni, ha segítség kell. És én meghallom a*1 odakint a Deszkás-temetőben és hipp-hopp. máris itt vagyok és szétütök a csontjaimmal a világban, ahol az én unokámat bántják! — Hát gyerünk azzal a szoborral, mester! Hány nap kell neki? — Tiz-tizenkettő. Félóra, egy "óra naponta. Hm. A jó Istennek egy nap is elég volt Ádámhoz, pedig annak kezet, lábat is kellett szerkeszteni. Nekem pedig csak fejem és derekam lesz. Mindegy no, maldcsak kimódoljuk valahogy. Ha' óra helyett majd csak ötöt alszunk naponta, de az1 sebesen. Az első ülésen nem ls volt semmi baj sa, Esztii1* dők éta nem volt olvan csöndes negyedórája Jz Életemnek, mint mikor a mester munkába vet* Nyugodt és boldog voltara, mint az állványon ** agyag. Csak a szivarom percegése hallatszott éjj egy kicsit a szivem dobogása ls. Lámpalázam volt no, mit tagadtam. Nem kis dolog ám az, mikor a« ember a tulajdon halhatatlanságával ül szemben