Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-24 / 292. szám

T033 derember 24. DM MAGYARORSZÁG Tela on i 17—92. AfaoiMc) év 1935.* Tisza L?jos Yisra (.»'oj körű'. A féláru utazások Irta dr. báró Tunkl Tamás Élénk figyelemmel kísérem a kereskedelmi és ipari körök országos megmozdulását, amely a Budapestre irányuló már-már állandó jel­legűvé váló íéláru kedvezményes utazás ellen indult meg. Meg kell állapitanom, hogv n kedvezményes utazasokat az ország -linden résziből igen sokan veszik igénybe és bizonv a magvar vi­dék vásárlóközönségének ekintélyes részét el­vonják a helvi kereskedelmi és Ipari piacokról. Meg kellett azonban állapitanom azt is hogv a közönség nagymérvben való Budapestre özönlésének célja közvetle nül nem vásárlás, hanem inkább a rzórakozás. miközben azonban szükségleteit is beszerzi. Ezzel a mt-gállapi'ás­sal azt kivánom leszegem' hogv Budapest mint világváros vonz.i a nagyközönséget. a ma­ga látványosságaival, modem szórakozóhelyei­vel. a vidékiek számára önmagában is élménv­számb? manó forgilmával ér ha mind ez l iá­nyozna Budapestről, a féláru kedvezménves vonatok üresen futnának oe a fővárosi pálya­udvarodra. Nem lehet rossz néven venni tőlem, hogy ez ű£gyel kapcsolatosan elsősorban Szeged érdekel és ennek a városnak kivánom visszaszerezni — még hozzá kamatostól — amit a Máv. — saját szempont iából helyes elismerésre mél­tó — üzletpolitikái; a lie vi kereskedelemtől és ipartó' "Ivont. Egészen könnvü lenne a dol­om. ha azt ajánlanám, hogv a budanesti fél­ni utazásokkal szemben vivjuk ki a városunk­nak az ideirányuló sorozatos kedvezményes utazásokat. Ennek azonban gyakorlatilag o?m sok értelme hnne, mert Szegednél hiánvzik. ami Hudapestn«'! megvan: a szin, a nvü/.sgő élet, az ezernyi érdekesség és látnivaló, amiért érdemes utazni ís igv adott eseben Sze­ged pályaudvaraira üresen futnának be a fillé­res von itok. Tárgyilagos szemm?l tudom nézni Szegedet. Látom és tudom, hogy nincs ebben az országban még egy helv, amelv olvan gvorsan tudná nsszimi'á'ni a Mai kö*é érkezett idegen», aki azután o'van szegedivé válik, akár a bennszülött. De tudom azt is.nogy sajnos, ez a város nél­külöz minden vo-izó erőt. Egy csendes, nyu­godt. eseménytelen helv. ahoi nyugodtan, •••m­pósan folvik a mindennapi élet. de ezentúl nincs semmi. Nagy hibábp ^sik Szeged akkor, amikor a maga jelentőségét túlozza. Lokálpatriotizmusa a legszebbnek, a legérdekesebbnek látia a vá­rosát. Azt hiszik ebben a városban hogv a csodálatosan szin Dóm- ér neeoHotta az ire­genforpalom problémáiát. A m*gam részéről pedig nem hiszem. nogv lenne Európában öt­száz olyan művészlelkű ember, aki a Dóm-tér művészi kiképzi- miatt sok ezer kilométert utazna. Nem hiszem Togv a nagy o-gona kedvéért egy egész emberöltő alatt tiz művész­nél több venné útirányát Szeged felé. Nekünk p dig nom 500 és n'-m tiz idegenre v*n szük­ségűnk egy él°t alatt, hanem évenkint 15— 50.000 sok időt itt töltő idegenre. aki kőll és aki itt iól akarja érezni maqát és itt akar he. tekig élni. M'nt so'<al utnzott e"vén. bá'ran állitom. ho^v e cél elérésébe a város minden adottsággal bir. Igenis van mód arra. hogy Szeqedet vonzová érdekessé és ezzel idegenfomt,lomra alkalmassá legyük. Gondol ;unk *sak vissza a mesterien megrendezett Szabadtéri Játékok oomoás si­kerére és e fenséges előadássorozat idegenvon­zó erejére. Sokszor nallottam ezt a jelszót: „Szeged Fürdőváros", de ugy látom, hogy e jelszó csak frázis maradt, amin pedig minden­ki csodálkozik, aki a Tisza partján a több. mint két kilométeres kezdetleges, de remekül ki­képezhető strandot látta már. Fol van méf Szegeden kívül ebben az országban i'ven hatalmas lehe­tőig!? Kgv modern város közepén két kilométeres strand, amellyel csaknem közvetlenül kapcso­latos egv páratlan szépségekkel bővelkedő ha­talmas park. Ezzel cs»k világhírű tenser! für­dők dicsekedhetnek. Ha Szeged e természeti adományokat kiképezi ugy. ahogyan azt a mai kor igényei megkíván­ják és egyéb tekintetben is kiépíti a tökéHes Fürdővárost, tavasztól 6szia forrni, pezsqeni fog az élet Szegeden és az elveszett hinterland helyett egy még nagyobb, ér/ékeseb1* hnli*re\ kapunk az egész ország 1okosságából és a kül­földből Viláafürdőt lehet Szeredből csinálni és ak­kor jön majd meg a jelentősége az eddig ön* magunkban elszigetelt szegedi nevezetességek­nek: a Dóm-térn?k, a muzeumnak. amelynek legértékesebb kincsei a ládákban hevernek, a Széchenyi-térnek és a szegedi specialitások­nak. Zsiifoltan érkeznek meg a fürdővonatok Szegedre és akkor nem ltnne oka jogos pa­nrszra a helyi ioarnak és kereskedelemnek. Ebben az elgondolásomban nincs semmi költői fantázia és ha a 'flvő Ilvmódon való le­festése szines is, de nem tulzotl, mert keresz­tülvihető és a végrehajtás akadályai, bár erős akarat is kell hozzá, elhárithatók. A legfon­tosabb az. hogv eltűnjék a belenyugvás a város mai sorsát illetőleg é> a kézenfekvő lehetősége­ket megragadva. Swged létbázisát — teljes mértéken átformálva - olyan alapokra fek­tessük, amely a közérdeklődést felérk fordítva olvan idegenforgalmat teremtsen, hogy ebből tud'on tánlálknzni ipa­ron és kereskedelmen keresztül Szeged minden lnkóia. Nem kivánom, hogv Szeged kereskedő- és ip-rostársadalma a kedvezménves utazások el­leni mii ha-cá' feladja, de azt szeretném ha e küzdelem m»!lé felvenné progrnmiába n vá­ros k*' bázísámk n'iá szervezését és ebb"n a harcában én. mint Szeged városának jöve­vény. de szívvel-lélekkel hűséges lakója, min­denkor mellette fogo; állani. Résrletekbe bocsátkozni nem szándékozom. Hiszen a ..Fürdőváros" gondolatának magva­lósítása mellett nég ezernyi üdvös reformra van srííkség. A lényeges, hogy végre munká­hoz kell fogni erős akarat'»!, lendülettel, mert különben er a város egészen gvors tempóban fog elsorvadni. Szeged ma az ország másodHe városa, óvjuk jövőjét, hegemóniáját, szemelőtt tartva a klasszikus mondást: „Bis dat, qui citó dat". —i u nim" 1 -w T 1934. Szerencsés les* ez az éve, Ha a hónán e*se?ére Szántónál ad fel rendelési edényre ahol zománcozott s a'uminium főzőedények, háztartási erének és eszközök, alpacka evőesz­közök, tüzelőpzerek. fürdőszoba cikkek, diszmű és ját"káruk a legnagyobb választékban, a legjobb minőségben a legolcsóbb áron kaphatók. ht S7échenvl-<ér 1«., vArosi JEclt&ardí liftor részletes nyilallcozaia a Délmagyar országnak. angliai útjáról, a revízió tjelyzetéröl. a bélcéröl, a gazdasági válságról és Anglia átalakulásáról Budapest, karácsony előtt. (Pélniagvnrorezág ugyanolyan válsággal küzdött, mint_ á munkatárstól.) E c k h a r d t Tibor, a független kisgazdapárt vezére néhány nap előtt érkezett visz­sza Londonból, ahol maradandó hatású és megrázó igazságú előadássorozatot tartott a revízió szük­ségességéről Európa érdekében. Fényes készségű, meggyőző erejű angol előadásaival kivételes nagy sikert ért el. amit nemcsak Londonban ismernek el. hanem Itthon ts Az ellenzéki képviselői, a re­víziós harc egvik tettrekész vezetője mindenütt ün­neplik. a beípol'tikaf színezések kikapcsolásával És Eckhirdt Tibor londoni előadásai után ismét pártja élén áll, tovább vezeti ellenzéki akcióját. Az ellenzék egvik értékes vezére karácsony előtt fogadta a Délmagyarország munkatársát és — mig a zsongó pálihelyiségben szakaszokká nőttek a várakozók — mindenre kiterjedő, széles koncepciójú nyilatkozatot adott Szeged számára A gazdasági és politikai kérdéseket összekapcsol­ta a külpolitikai vonalakkal és világos szavakkal jelölte meg angliai utjának tapasztalatait. — Ang iai uíamon uiból meggyő-őrltem arról — kcTdte nyilatkozatát —, hogy a bátor ós céltudatos politikai konceveié) rövid idő alatt milyen értékes eredmé­nyeket tad felkutatni. Kél év elölt jártam Angliában utoljára épen a íontválság ide­ién. Az államháztartás egyensúlya a^kor mienk. A külkereskedelem meg volt bé nulva, a munkanélküliség ijesztő arányok­ban nőtt, a magángazdaság válságos helv­zelben szenvedett, a tőke külföldre mene­kült, — a brit birodalom alapjai ren­düllek meg, azok az alapok, amelyeket elsősorban a bizalom képez. Két év telt el azóta és a heluzet gyökeresen megvál­tozóit. — Békebeli Ans'lát láttam viszont, most nemcsak a külső életformákkal, hanera a gondolkodásmód, a bizakodás, az elő­menetel, a fejlődés és a nyugodt lelkiség tekintetében is. MacDonald az állami vál­ság tetőfokán létrehozta a nemzeti kor­mányt, — nem ugy, hogy formailag megr szüntette volna a pártokat, vagy diktatú­rával kísérletezett volna, hanem a pártok önkénles és spontán cgvültmüködése alap* ján. Es ami ennél is fontosabh: egységes koncepciót dolgozott kf a magángazdaság és az államház* tarlá* «gyidajii «za»4UU&r*,

Next

/
Thumbnails
Contents