Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)
1933-12-24 / 292. szám
T933 deremher 24. DELMAGYARORSZÁG dőbe, mert hiszen minél több a házat terhelő közteher, annál alacsonyabb a ház értéke. A ház megszűnt lassan a hitelnek fedezeli alapja lenni, s ezzel megszűnt a városokban — a hitelélet is. A világháború óta a gazdasági élet jelenségei számtalanszor hazudtolták meg a közgazdasági tanok elméleti nrofé'áil. De a gyakorlati ember is kétkedve áll a rejtély előtt, hogy ebben a teljesen hitelnélküli városban hogyan tud még mindig a gazdasági élet funkcionálni. A kihűlt kémények és üres mühelvek, a megszűnt cégek és kiadhatlan üzlethelyiségek^ a munkanélküliek számának ijesztő emelkedése intő bizonyíték arra, hogy a polgárság teherviselő képességének túlzott igényhevétele katasztrófához vezet. Nem számithatunk a gazdasági küzdelemben még fennmaradt adóalanyok erejére. épugy, mint nem számithatunk a kormány támoca'ó segítségére sem. Magunkra vagyunk hagyatva. Itt állunk városi háztartásunk avult költségvetésével, amely kiadási számoszlopai magasságában kegyeletes hűséggel és ragaszkodással őrzi a boldog, viszonylagos koniunkturában eltelt esztendők emlékeit. Minden költségvetés realitását az határozza meg, menynyire számol a valóságos árszínvonallal. A jövő évre megszavazott költségvetés nagyjában az előző évi kiadási tételeket tartalmazza. Azóta azonban az általános árnivó tekintetében mélyreható változások következtek be. A buza termelői ára 13 pengőről hét pengőre, a rozs nvclc pengőről öt pengőre szállott le. Ehhez idomul lassan az általános árszínvonal a gazdasági élet többi területein is (kivéve a kartelek állal mesterségesen fentartotl árakat). Hogy a 13 pengős búzaár mellett kialakult árszinten ífelépitett költsé-rvetést miként lehet fedezni a hét pengős búzaár mellett minden gazdasági egyed számára ugvanily arányban lecsökkent jövedelmekből, — oly kérdés, melyre feleletet adni, de várni sem lehet. Ennek az országnak jövedelmét az agrártermékek árai determinálják. A nyerstermények árának csökkenése maga után vonja a többi cikkek árcsökkenését és az agrárlakosság elszegényedése a többi foglalkozási ágak elszegényedését is. A magas feszültségű, magas árszinten felépített költségvetésünket elhárithatatlanul le kell transzformálnunk oly színvonalra, amely megfelel a lecsökkent jövedelmű városi polgárság anyagi erejének. Az árviz 55-ik esztendejében nf, talán a mtftba^inál sokkal nehezebb rekonstrukciós munka vár a város lelkiismeretes vezetőire. Lerombolni és újra kell épiteni a város egész eddigi háztartását. Porcelian, Kristály, Bronce műtárgyak Gorha Géza Iparmftvesz legújabb kerámiái leaolcsóbban Reichnál, Kelemen u.ll. Elsőrendű K száraz tűzifa la szén SZEMESI FERENC fatelepén Damjanlcti-ucca végén. Tel. i 13—35, F HiMiiiiiitiiiiiiiiiiiiiii mjj-xjLijm iiimmiiiiiiiiiniiin m3 ZNAP vásárolhat LampeL Hegyi nél inert az üzlet este «•I fer óráig lesz nyitva mmií^ u;nnm » yu'tinninnnmm""" m mim JLLIXU ut TIZ ÉV UTÁN CSONGRÁDON P.roska János polgármesternél „Csongrádon soha sem volt Alföldi Brigád" — „Fogalmam sincs, hogy miért kerültem bele a bombaperbe" Piroska János po'gármes'eri tervedről, rendcsináló munkájáról és a tizév előtti eseményebről Csongrád, karácsony elflti ív utj n n — -- — _ —tlálos karácsonyéjszaka után, tiz évvel a halálos bál után. Tiz _ „ -J. karácsony ország munkatársától.) Csongrádon. Tiz év<el (A DélmagyarTiz év uts n megint a halálos karácsonyévvel három halott ¿s huszonöt sebesült után. 1923 karácsony. Könnyű, kedves, valezeres bál a .Magyar kiraly"-ban. És a második valczer után dörrenés az ablakon, robbanás a táncoló teremben. És Farkas Balázs hegedűje helyett kiömlő, meleg, liros vér patakzott végig a bál terc ji padló'án. ^iz év múlt el: a vér megszáradt a -egí falakon és a „Magyar király" emeleti ablakai L>-.rácsonvi fényekkel — újra épen és egészen — néznek ki a csongrádi karácsonyi éjszakába. És a csillámló, csikorgó, csillagos alföldi hó némán ós melegen takar be három tizéves sirt a csongrádi temető fehér elébr És nincs senki, aki számot adna a halálos báli éjszakáért. A bál és a bomba tízéves fordulóján végigjárom a csongrádi telet. (Talán azon a cimen, vagy jogon, bogv a tiz év előtti éjszaka miatt szerény magam kerültem a birói emelvénv elé és elitélten meglaktam az ügyészségi hotelek fehér celláit.) Nem változott itt a kemény, megsebző télben semmi, — tanvai szán-szekerek szárnyalnak a szikrázó havon és a házak előtt a régi, változatlan magyarok alkudoznak báránykucsmáiukban. És a Csemegi Károly-ucca is a régi ablakokkal, (ui üvegekkel") és a régi asztalok a didereős kávéházban. A kép a régi. a téli ég változatlan. Csak a városházán van változás, a polgármesteri székben, ahol Piroska János székel, PlrosV« I&no*, akit cv'mngnlag vála«*'o<íak met Csongrád polg 6r mester ének. Megkeresem az uj polgármestert, a régi ismeretség jogán. Tiz éve tudunk egvmásról, most kerülünk először egvmással szembe. Az öreg városházán kopott-fakult szobák, megszólaló ailók. kátvus küszöbök. Polgármesteri titkár katonásan és előzékenyen. ReggHi látogatók keresik a vén kálvha melegét. Néhány perc, mig a névjegyem megjárja a polgármesteri szobát, aztán ott áll az ajtóban: Piroska János polgármester. _ Megfehéredett tünő ha|a a pirosló arc fölött A szeme élénk, tekintete kutató. Néha összehúzza fekete szemöldökét, ahogy néz és figyel: festőművész. Alföldi csizma a lábán, bricsesz. Szembenállunk, szembenézünk. A perc különös. de aztán mosolygunk. Már nincs kényelmet-' lenség, ahogy leülünk. A polgármester előzékeny, egyenes és őszinte. Enyhe mosoly az arcán, ahogy megindul a beszélgetés. íróasztala előtt űl és az öreg asztalon tervele, számadások, akták. Megvénült, megkopott bútorok a polgármesteri szobában, még a községi időkből. A falon olajnyomatok és fénvképmásolatok. A kormánvzó, Petőfi és Deák között Gömbös. És a fényképek alatt színes krizantémok, akvarell. Egy akvarell a múltból, a festőmüvészi múltból. A polgármester akvarelljePiroska János festménye. A városról beszéltünk, a polgármesterválasztásról. A hangulat egyre enyhébb, sőt őszintébb. P'rosba Jfnos lelkesen magyarázza polgármesteri tervelt és gondfalt. — Most legelőször is a villanyprobléma van előtérben. Harcban állunk Szentessel, mert nem hagvjuk Csongrád igazát... Huszonnégy év elölt szerződést kötöttünk Szentessel az áramszolgáltatásra. ötven évre szólt a szerződés, de mi most felmondtuk a megállapodást, mert Szentes nem teljesítette kötelezettségeit. Évi nyolcezer pengőt kér a város közvilágításáért és nem fizeti Csongrádnak a villanytelep tiszta haszna őt százalékát. Döntőbizottsági Ítéletre hivatkozik, holott ennek a döntésnek érvénye már régen lejárt. A harc most áll. Szentes megfellebbezte a képviselőtestület felmondó határozatát a megyei kisgyüléshez, holott ez a kérdés nem közigazgatási útra, hanem a bíróság elé tartozik. El vagyunk szánva, hogy sikerre visszük igazságunkat, a jog a mi oldalunk mellett van! ¿s inkább félévíg is sStétséghen maradunk, ha Szentes beszüntetné az áramszolgáltatást, de jogunkból egy lépést, egy