Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-20 / 288. szám

DECÜ'ffGyARORSZXG 1933 december 20. Olcsó Tarlós £!eg&ns Hó« OIPÖK gráciánál i 3 I* • Kárász a. 3. Telelőn 32-76. sereget ke!! engedélyezni az általános véderőkötelezettség egyidejű bevezetésével együtt. Ezenkívül a német hadseregnek meg kell adni mindazon fegyverek és hadianyagok használatát, amelyeket a leszerelési konferencia védelmi jellegűnek nyilvánitott. Karácsonyra és újévre több gyártól nagy lerakató! kaptam ékszer, óra, eziist és egyéb divatos müipari újdonságokból. 1933-as olcsó Arakon. Nagy óra ós ékszer javitó mtihely. Arany, ezüst és zálogjegy beváltó hely. LaczkA (Fischer) ÍSu. Kárász u. 14. 52te Egy tál leves és néhány deka kenyér... fHóban-fagyban várakoznak a népkonyhái ebédekre az inségezredek (A Délmagyarország munkatársától.) Dermedten ágaskodnak a jéggé fagyott faágak, mint. Iha kihalt volna belőlük minden élet. A tetőkön magas dunyhákat dagasztott a hó. Csendben, Ialéllan hallgatnak az uccák, csak a villamos csilingelése, autók tülkölése visit bele a télbe. Fázósan kuporognak a fejek kabátok gallérjaifcan és különös, szomorú arcok tekintgetnek a távolba. Az élet múlása bágyadozik ezeknek az embereknek a szemében, áz élet akarása pedig a gyermekszemek ijedt tükrében sem villan meg teljes fénnyel. Mint már annyi más, ez a tél sem hozta meg régi bajok elmúlását, a reménysugár most is fáradtan buj el a villámló hórengetegben, amely vadul terpeszkedik szét a városban, különösen a kiskörúton tuli részeiben, ahova még kevesebb lapátoló kéz jut, mint a belvárosban. A hó sem hoz már segélyt... Mi maradt más a szegény embernek, mint az a tál leves, vagy főzelék s a néhány deka kenyér, amit könyörületes adófillérekból gyűjtött ószsze a szociális gondoskodás. Ott künn, a nénkonyhák tájain látjuk a formátlanra bugyolált, rongyokban kesergő szegénység néma légióját, amint egykedvűen hallgatja az edénvekbe cuppanó főzelék han^talnn ritmusát Nem az éhesek örömével várnák itt, nem a nélkülöző gvomrok lelkendezésével nyújtják tálaikat reszkető öregek, sápadt aszszonvok, sárga bőrű, vézna gyerekek. Az évek óta elkínzott s a közös szegénységben egyszínűvé vált tömegek letargikus mozgásával veszik már át az ételt. Egy kézmozdulat az egész, amelyet meg kell tenni, hogy éhen ne haljanak, n.int ahogy ösztönösen védekezik az élő a rá mért csopnsok ellen... Már az uccán is tompán rágják a kenyeret, szürcsölik a tarhonyás krumplit, utána meredten néznek. % Vásárhelvi-sugárut végig feketéllik szatyrokat, kannákat eipelők sorától. Mindenütt ugyanaz a kép. Évek óta. Rongyok verdesik a lábikrákat, görnyedten noszogatják a lábakat a menetelésre. Egyik nap krumpli-szaggal telik meg az ucea, másik nap káposzta facsargatja a környék orrát. Nem nagy a változatosság, akár a Pulc allábornagy-uccán kerülünk be, akár a Berlinikörutra vesszük utunkat. És mégis van különbség. Egyik helyen izletesebben főznek, több tudással, mint a másik helyen. Erre már rá jöttek a szegény emberek, akik végigkóstolgat ják több kerület kosztját A Vásárhelvi-sugáruton, az Átmeneti-otthonban gőzölgő, lucskos káposztát mer három, az otthonhoz tartozó fiu. Csendben, rendben megy az ételosztás. Illedelmes „kérek", illedelmes „köszönöm". Jólzü az étel, keménymagos, mintha „hazai" lenne. Mindenki tudja, elkelne Fesiményetcei, képkereteket legolcsóbban vásárolgat Tóid KépRereíexönél Tisza Colos Körút 45. szám 379 benne még egy kis zsír, de a panaszok belefagytak a néma tűréshez szokott ajkakba. Ezerkétszázhusz vendége volt ma a népkonyhának. Vágó gondok, aki barátja, vigasztalója, segítője az ebéd-zarándokoknak, jószóval pótolja, amit az adófillérek szűk lehetősége megvont a szegényektől. A legszegényebbek gyerekét magához veszi. Otthonában 42 gyereket ápol, etet szállásol el. — Igyekezünk a körülményekhez képest változatosat adni és azt főzünk, amit közkívánatra kérnek tőlünk — mondja a gondnok. Az 1600 kalóriát elérjük, ez elő is van irva. Persze, egy deka zsírnál több nem jut egy emberre. Sajnos. De kenyéradagunk 30 deka. Egyszer egy héten van hus, vagy kolbász, 6—8 deka személyenkint. Egy személy kosztja 10—12 fillér, megtudjuk ezt is az itteni népkonyhán. És az emberek száma napról-napra szaporodik... Hideg süvit. Fagyban, csikorogva baktatunk a Pulcz altábornagy-ncca felé... Cipőt ritkán látunk az itt ácsorgók lábán. Csak pokrócok csavarodnak a meztelen lábfejekre es ütött-kopott fazekak nyúlnak be a népkonyha ablakán. Egy öreg kalapos hölgy félve szorongat ja papircsomagiát. Körülnéz, elindul, benéz a konyhaablakon. Kék már a marcangoló hidegtől, de visszafordul, egész a sarokig. A tarbonvás krumpli szaga felcsap a mellette elosonő edényekből. De ő csak vár. Vár, már az utolsó ember is elcsoszog a konyhától. A rácsot már megfogja az egyik legény, bezárja az ablakot, a fazekak kiürültek, erre előrejön a kalapos, idős nő, elfordítja a fejét, letörli két keserű, leguruló könvét és — bedugja bögréjét az ablakon... 1933 karácsony hete. Ebben a népkonvhában átlag hatszázötven ember kér enni naponta, de húsz-harminccal emelkedik a létszám minden nap. Az étel ugyanolyan rendszer és beosztás szerint készül és osztódik, mint a másik két helyen. Információnk szerint itt 27 fillért számítottak ki egy személy napi ellátására. — Nincsen elégedetlenség, zúgás olykor — kérdem a kedves nővért. — Hangosság nincsen, de kiszól belőlük az elkeseredés, — feleli csendesen. A személyzet hallgat és végzi dolgát... — Mi lesz a menü karácsonyra? — Még nem tudjuk, — volt a válasz. Csak annyit hallottunk, hogy mindkét ünnepnap hus... Áldás a népkonvha, ez biztos. Miért ne lehetne emellett legalább relatív megelégedés forrása? Az étel, mely a népkonvhán évről-évre állandóan egvforma, — mindig káposzta és mindig krumpli — megfoszt az egyébként vele járó nagyon kis életösztöntől is, különösen, ha szódabikarbónái, rettenetes savanyu káposztákkal töltik meg a bögréket... Aztán van különbség aközött, hogy miként főznek az egyes népkonyhákon... És számon tartja-e valaki, hogyan szaporodnak a klinikákon az irracionálisán táplált, sárgaságos, májdaganatos gyermekbetegek? 1. v. Potiorek temetése (Budapesti hidósitónk telefon jelentése.) Bécs5Í jelentik: , en délután i A tábornokot egy Klagenfurt melletti falucska bői jelentik: Potiorek táborszernagyot kedden délután a legnagyobb csendben eltemették, egy Klae temetőjében helyezték őrök nyugalomra. Végrendeletében maga kérte, hogy temetése minden gyászpompa nélkül történjék. R veszprémi püspök balesete Veszprém, december 19. R o 11 Nándor veszprémi megyéspüsjrök tegnap délután a püspöki palotából a városba akart menni, az uton megcsúszott és balkarját eltörte. A püspök saját lábán tért vissza a püspöki palotába, azonnal orvosi kezelés alá vették. Ui főiskolai Romániában Bukarest, december 19. Az uj főiskolai tőrvény -.íost lépett életbe. A törvényt még a nemzeti parasz.párti uralom hozta, de a király csak most szenteritette. Az uj törvény egyrészt megengedi a karhatalom bevonuhatását az egyetemekre, másrészt eltiltja a diákegyesületekben a politizálást. flz elhibázott feüebbzése közgyűlési határozatot megfellebbezték. A vezércikknek nagy visszhangja támadt az érdekeltek körében. Tegnap közöltük dr. Pártos Istvánnak a polgármesterhez intézett levelét, amelyben a fellebbezést visszavon ja. Ma a következő tartalmú levelet kaptuk Ádám Jenőtől. akinek neve szintén szerepelt a fellebbezés aláírói között: Igen tisztelt Szerkesztőségi A „Délmagyar-i ország" mai számában legnagvobb meglepeté-semre azt olvasom, hogy én aláirtam azt a fellebbezést, amely a tejfillérek szedésének meg-? akadályozását célozza. Szükségesnek tartom hangsulvozni. hogv semmi sem áll tőlem távo-* lobb. mint az, hogy én álljak útjába a sze-< génv gyermekek tejellátásának. Az igazság az, hogy egv ismerősöm egy iv aláírására kért olvan időben, amikor üzletemben vevőkkel voltam elfoglalva és nem olvashattam el annaK tartalmát. Annak Igazolására, hogv a fellebbe-i zés tartalmával magamat nem azonosítom, van szerencsém az ingventejnkció céljára öt pen-< gőt mellékelni azzal a kéréssel, hogv azt ren--, deltetési helyére iuttatni sziveskedienek. Ezze! egvidőhen a polgármester ur őméltóságának is beielentem, hogv a magam részéről nem élek fellebbezéssel a közgyűlési határozat ellen. Kitűnő tisztelettel: Ádám Jenő, a „Fischer-t Kézímunkaház" cégtulajdonosa. Itt közöljük azt a postautalvány szelvénvére irt levelet is, amelv Selmeczy Józseftől érkezett a Délmagvarország cimére. Nagvs. Pásztor József Főszerkesztő Urnalc, Helvben. A túloldalon jelzett összeget azzal a tisztelettelíes kéréssel bocsátom az ön rendelkezésére. hogv abból 08 fillért a postai kézbe-* sitési dij fedezésére és 10 pengőt pedig a sze-» gény gyermekek inségteiakcióia iavára fordítson! Szíves ióindulatu közbenjárásáért fogadia köszönetemet, tiszteletteljes hive: Selmeczy József. Tiszíviselők, Nyugdijasok előle«* nélkül vásárolhatnak A. B. C. utalvánnyal. E's5 rész-' letfizetés február 1-én. TÓTH órás, Kölcsey ucca 7. sz. ÍMÍÍ1Í 1 doboz, 30 darab 96 fillér 25 darab 46 fillér 1 doboz angyalhaj 16 fillér Diszek, csokoládék', nagy választékban. HINDU csokoládélerakat KAROLYI UCCA 3. SZAM. 377,