Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-17 / 286. szám

10 ÖSCMÉGyAROfcSZXG 1933 Secember TT A Délmagyarország keddi számában köiölffik a 18 ajándéktárgy nyerteseinek nevét. AZ ÉLET MOZIJÁBÓL1 (A gyerek rosszhiszeműsége) Hogy milyen rosszhiszemű tud lenni a gyerek! Ki oltja belé a kártékony tulajdonságokat? Föl­tétlenül a természet, de miért? Egy apró emberkének az életét vaa módomban figyelemmel kísérni, A róla való dolgokat csak magamnak jegyzem fel, az alább kővetkezőkben is inkább csak bevezetőnek szerepel. András, aki gyerekbanda-vezéri allűrökkel veszélyezteti jó idő­ben a korzó osendjét, akárhányszor megdöbbent a ravaszságával. Már négy éves korában tudott rejtőzködni, reggel kikísérte az iskolába menő bátyját az ajtóig, nagyon szíves barátsággal el­köszönt tőle, ugy tért vissza. — Elment? — kérdezte, mintha nem hirne ön­magának. — El, felelk-m. Abban a pillanatban ugrott a bátyó fiókjának és szedte kl a rejtekhelyről a féltve őrzött gom­bokat. — Baj lesz András, figyelmeztettem;. Sietett megnyugtatni: — Visszateszem, mire hazajön. Sokszor elszomorodtam, mikor m'ásrw Kente va­lamelyik osinytevését, (bár bevall mindent és ve­zekel, ha magam elé rendelem és a szemembe kell néznie) —, de akkor eszembe jutott, hogy minden gyerek egyforma. Apró csibész voltam, a délvidé­ki városban hatalmas kertünk a Begára nyilt. Fe­lejthetetlenül szép és kényelmes az udvar, sarká­ban a terebélyes, azóta se látott nagyságú diófa, —. ámbár meglehet, hogy csak az emlékemben nőtt akkorára. Volt benne fenyő is, továbbá a kert egyik al­mafája dus gyümölcságaival áthajlott az udvarra. Azon zsinatoztak a verebek, azokba lőtt bele sok­szor az apám, hogy alig győztük összeszedni a tolvaj fajzatját. Nyár derekán aztán akárhányszor megesikorgott a fogam almaevés közben. Sokáig tűnődtem, amig rájöttem, honnan került belé a serét. Sokkal nagyobb volt a meglepetésem, mikor egyszer egy hatost találtam a nadrágzsebemben. Amolyan szépen lecsiszolódott, keskeny tlzkrajcá­jrost, ami vagyont jelentett, annyi mindent adtak érte. Hogyan került ez hozzám? A tündérekben már Blig hittem. Korán kezdtem belőlük kiábrándulni, ¡hiszen adósok maradnak a csodával Ez azonban kézzel fogható valóság volt. Már akkor se nyugod­tam bele könnyen mindenbe, kutattam az okot, a lehetőségeket, — igy is jó időbe tellett, amig meg­fejtettem a rébuszt. Nem történhetett másképpen. Apám a kertbe pepecselt, anyám gyümölcsöket fő­zött be, egyszer os,ak rámszólt: — Kérd csak «1 egy percre az apád bicskáját. Szaladok a kertbe, elkérem, apám kiveszi a nad­rágzsebéből. én beteszem a magaméba, rgy viszem fel Az aprópénzt akkoriban ugy tartották puszta ¡Zsebben, — hát belecsúszott egy hatos a bicskába, viszont az én zsebemben kiesett belőle. A pénzről azonban mélységesen hallgattam. Egy ¡egész hétig, mert hátha rájönnek és visszakövete­jlik. Csupa sunyiság voltam, figyeltem minden szó­ra és el voltam tökélve, hogyha arra kerül a sor, ¡gyanúban hagyom az anyámat Tudtam már ár­iról az asszonyi szokásról, hogy mindenkinél ko­rábban ébredve, szeretnék szemlét tartani az éjjeli szekrényre helyezett pénzek felett. Egy hatosnak könnyen lába kél. A másik hatost loptuk. Tudatosan a testvérné­némmel. mert szerettünk volna egyszer vagyon­hoz jutni. Anyánk a sifonba tartotta az aprópénzét, vala­melyik fehérnemű-csomag alatt. Egyszerűen elven­ni nem mertük, hanem hátrább toltuk, mintha el­csúszott volna a többitől. Ha észreveszik, hát vé­letlen, senki se tehet róla. Ezért naponkint mód­iját ejtettük, hogy meggyőződjünk róla, ott van-e imég, ahová mi helyeztük? Figyeltük egy egész hé­tig s hogy addig se tünt fel az eltűnése, már nyu­godtan vettük birtokunkba. Szombat* délután az­tán elmentünk a pékhez, vettünk rajta nyolc kif­lit, a parkban megettük s ugy megdagadtunk tőle, hogy este nem tudtunk vacsorálni. Igaz viszont az. is, hogy az akkori kiflikből három olyant lőhetett gyúrná, mint amilyenek a ma divatosak. A legnagyobbfoku rosszhiszeműségem ugyanab­ban a házban történt. Tél volt, nagy hideg, a Bega fenékig befagyott, mégse volt szabad rajta csúsz­kálnom. Pedig ott volt a kertünk alján. Vasárnap reggel az anyám a piacra indul bevá­sárolni. Pénztárcája neki se volt, — valami fur­csa nagyzolásnak tünt volna ez fel akkori körül­ményeink kőzött — egy papír ötforintost bekötött a zsebkendője csücskébe, hogy el ne veszítse. fin ott ugrálok körülötte, valami okveteílenkedés van rajtam, amire azt mondja az anyám: — Elmenj innen, mert mingyárt pofonütlek. Nem ütött, csak a zsbkendőjével legyintett fejen, épp akkor készült a zsebébe tenni. Elment, én pedig a következő pillanatban vág­tattam át a kerten a Begára. Csak ugy, kiskabát­ban, bár elég szép tőlem, hogy kalappal a feje­men. András sokszor kalap nélkül van, ha átszö­kik barátkozni a tűzoltókhoz. A csúszkálás rövid ideig tartott, mert már az első lendületnél kiszaladt alólam a síkos talaj s hanyattvágódtam Elég csinosan megütöttem ma­gam, fájt mindenem, — ilyenkor válik az ember szörnyen jámborrá, bemenekül a szobába s előve­szi az olvasókönyvét, a palatábláját. Közeledvén az idd, délre megérkezett a« apám, érdeklődött a délelőtt eseményei felül s megsimo­gatva a fejemet ,art kérdezte: — Hogy mulattál, koma? "A" választ be se várja, csak nézi a kezét, utána a főiemet Karácsony? nagy vásár — Hát te mitől vagy véres? Meg 1 eh «t-e már most mondani, hogy csuszkák tam a jégen, elestem s akkor verhettem be a fe­jem, anélkül hogy észrevettem volna? Nem, ké­rem, ezt soha gyerek be nem vallja, legföljebb rá­bizonyítják. Másodperc alatt ugrott az én agyam­ba is a megmenekülés lehetősége, azért egész ko­misz vakmerőséggel azt feleltem: — Ma reggel a fejemre ütött a mama. — Én? — csodálkozott az anyám. — Igen, mikor a piacra mentél. A zsebkendővel. — Az nem verhette be a fejedet. —De bele volt kötve a pénz is. Szegény anyámat annyira meglepte a dolog, hogy már elfelejtette a vád lehetetlenségét, hiszen az a pénz egy papír-ötforintos volt. Viszont fel­váltva forintosokra, húszasokra, sőt négykrajeá­rosokra is oszlik, szóval elég súlyos tömeg. Neta lehetetlen, hoty ez igy volt már reggel is. zért hosszas tűnődés után csak annyit mondott; — Máskor egész csekélységért te jajgatsz, ma pedig nem szoltál semmit. Évtizedek múlva mondtam meg neki az igazat. Nagyon megharagudott érte, alig tudtam kibékí­teni. — Hogy mennyi álmatlan éjszakát szereztél ak­kor nekem! — Hát te emlékszel rá anyukám"? — Az volna a legnagyobb boldogság, fia az em­ber nem tudna emlékezni összehúzta a szemöldökét, elnézett a messzeségbe mintha kutakodnék valami után, keskenv ajakán végighúzta a két ujját, pillanatra megint derűs lett a tekintete: — A/ért néha jó visszagondolni eldűlt dolgokra. Ne hidd, hogy csak a szépekre, jókra, hanem a szomorúakra is. Mert annyi idő után talán min­den me«szépfiT. ~ Bob. óriási árennedménvek Pollá\ Testvéreknél KPITTTI Karácsonyi kiállítás Reftoerné H. Melly kézimnnka műtermében, Aradi ucca 6. m Mllvésxl késimnnktík, Irerdznláfr, babdlc már 1 Venqölól kaphatók. Nem okoz gondot a karácsonyi bevásárlás, mert UillO liiiHullri mindent Kaphat! Xészpiinzáron vásárol 4-7 havi hitelre. Tagjaink .tömegerejét, saját jólété! mozditja elő, ha tagjaink sorába lép! Nincs belépési, tagság* difi — minden kockázat nélkül tegyen próbavásárlás! Nem keli a kereskedőtől kűjön hitelt kérnie, mert: könyvecs­kénkre az alanti minden szakmái képviselő cégek készséggel kiszolgálják: Adler Edénycsarnok, Tisza Lajos körút 38. Báek Manci fényképész, Tisza Lajos körút 52. Borbély József bőröndös. Feketesas u. 21. Fehérccgtáblás Boros Miksa uri és női divat, Széchenyi tér 15. Blau Ignátz ruhaáruház, Kelemen u. 5. Csányi Antal villany, csillár, Feketesas u. 22. Cserép Sándor szűcsmester, Puskás u. 16. vitéz Dóczy Imre kárpitos Kállay Albert u. 1. Elit Cipőáruház, Széchenyi tér 16. Engelsmann János cipészmester, Takaréktár ucca 8. Freimann Miksa képkeresk., Kárász ucca 10. Glücksthal és Társa uri, női divat, tennisz­ütők, Csekonics u. 3. Hauser Gyuláné szeszesitalok, Mikszáth K.u.1. Kelemen Márton csillár, rádió, Kelemen u. 11. Kék Csillag Divatáruház, Széchenyi tér 15. Knittel Konrád kalapszalon. Kárász u. 5, Korzó Cukorkaház, Széchenyi tér 8. Kovács Henrik Írószer, könyv Kölcsey n. 4. Krier Rudolf egyenruhaszabó, Feketesas u. 21. Liebmann Béla optikus, Kelemen u. 12. Ifj. Mentus Miklós szűcsmester, Károlyi u. 1. Muskátli Kézimunka ipar, Kárász u. 3. Müller S. és Fia nőiruha, kabát, Klauzál tér 2. ördögh Ferenc ruhaáruháza, Széchenyi tér 16. Paulusz Jenő keztyük, Kelemen u. 7. Piroska Kézimunkaszalon, Csekonics n 3. Reich Mór és Fia rt. ékszerész, Kelemen u. 11. P. Reich Erzsi nőidivat, Széchenyi tér 17. Dr. Reiteraé kozmetika, Dugonics tér 11. Dr. Salgó és Társa divatkelmék, Károlyi u. 1. Szabó L. és Társa divatkelmék, Kárász u. 8. Steiner Tibor hangszerész, Kelemen u. 7. Széchenyi Illatszertár, Széchenyi tér 15. Varga József keztyük, Gr. Apponyi A. u. 9. Vértes Szénkereskedelmi rt. Buldogasszony sugárut 17. Wéber Mátyás uriszabó, Széchenyi tér 5. Vasáruk. Szőnyegek. Irodalmi Kölcsönkönyvtár, Pallavicini u. 1. (Ujabb cégek beszervezése folyamatban.) Kérjen prosnektust és belépési lapot irhánktól: KJauzál-tér 5. sz. Telefon 32—71 sz.

Next

/
Thumbnails
Contents