Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-11 / 256. szám

öffrilt ÄfTf ÄffORSZÄO T933 november ff; Öngyilkosságod kivetett el a román király magántitkárának felesége Vasárnapra tolódott el a kormányválság megoldása .(Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bu­karestből jelentik: A román kormányválság megoldása vasárnapra tolódott, mert a király magántitkára feleségének öngyilkossági kísér­lete miatt szombati utazását vasárnapra ha­lasztotta. Vajda miniszterelnök csak vasárnap délelőtt fogja benyújtani a kormány lemondá­sát. A király magántitkára feleségének öngyil­kossága talán még a kormányválságnak is na­gyobb szenzációja Bukarestnek. Dimitrescu magántitkár néhány hónappal ezelőtt válópert indított felesége ellen. Pár nappal ezelőtt azon­ban a király kifejezett kívánságára a válópert visszavonta. Dimitrescupé pénteken délben si­najai villájuknak második emeletéről az uc­cára ugrott és súlyos gerinctörést szenvedett. A Dimitrescu-ügy már csak azért is nagy feltűnést keltett Bukarestben, mert Dimitres­cu és felesége ellen az utóbbi időben éles tá­madások hangzottak el a nemzeti parasztpárt részéről. Azzal vádolják őket, hogy kamanllát alakítottak a király körül és hogy ők mtrikál­nak az uralkodónál a parasztpárti kormány el­len. Hitler beszéde a vasárnapi választás előtt „Senki sem teheti fel rólam, hogy őrült vagyok és a háborút akarom felidézni" 2 tünk Szófiába, hanem azért, Hogy biztosítsuk a bolgárokat, az irántuk táplált barátságos ér­zelmeink változatlan fennállásáról — A magyar külpolitika utja pontosan elő van irva. Ennek a külpolitikának nem lehet más irányelve, mint ami eddig volt: a szabad kéz, a békés evolncíó, a kizárólag békés eszkö­zökkel való küzdelem nemzeti céljainknak meg­valósítása érdekében. De fennálló nemzetközi feszültségnek ellenére sikerült politikai bará­tainkat jnegőríanünk és sok más állammal ki­elégítő viszonyt létesítenünk. Barátaink listá­ján első helyen Olaszország áll. őszinte és me­leg barátság szálai fűznek bennünket Ausz­triához és jóviszonyt tartunk fenn Németor­szággal is. Franciaország közvéleményében jobb hangulat állapítható meg irányunkban. Angliában szaporodik azoknak a száma, akik a magyar ügyet szeretettel karolják fel. A kis­antanttól sajnos, még elég komoly politikai el­lentétek választanak el. Ismételtén hangozta­tom azonban, hogy bennünk meg van a haj­landóság arra, hogy jé szomszédi viszonybán éljünk. A külügyminiszter után Gömbös miniszterelnök részletes felvilágosításokat adott a külügymi­niszter által felvetett kérdésekben. — Az a törekvésünk — mondotta —, hogy az egész ország egységes gazdasági politikája szol­gálatában álljunk. Az ország érdekeire feltét­lenül károsnak találja, ho^y amikor a kor­mány az ország gazdasági érdekeltségeinek közreműködésével meghatározott irányú kül­kereskedelmi külpolitikát folytat, ugyanakkor műkedvelő politikusok felelőtlenül utazgatnak a külföldön és idegen környezetben tartanak előadást olyan nemzetközi elgondolások nép­szerűsítésére, melyek nem egyeztethetők ösz­sze a magyar külpolitikával. ZÁPTOJÁSOKKAL DOBÁLTÁK MEG GANDHIT (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bom­bayből jelentik: Mahatma Gandhi elvesztette népszerűségét. Pénteken délelőtt egy népgyűlé­sen jelent meg és amikor a tömeg meglátta a diszemelvényen, zajosan tüntetni kezdett elle­ne, majd záptojásokkal dobálták meg. Gandhi­nak futva kellett menekülni. Turchányi Egon a Treíttna-flgyben nyílt levelet intézett Gömböshöz (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A politikai botránnyá fajult IBÚSz—Trettina­ügyben Turchányi Egon nyilt levelet in­tézett a miniszterelnökhöz- A levélben a mi­niszterelnököt arra kéri, a kormány gondos­kodjék arról, hogy a Trettina Jenő ellen folya­matban tett bűnvádi eljárás főtárgyalásra ke­rüljön. Kifogásolta Turchányi a kormánybiz­tosi vizsgálat egyes általa vélt hiányosságait és azoknak kiküszöbölését kéri. Nyilatkozott az üggyel kapcsolatban Eck­hardt Tibor és U 1 a i n Ferenc is, akik köz­lik, hogy Turchányi Egon ellen rágalmazás vétsége miatt feljelentést tettek. Szegedi nroíesszor a mad­ridi rák-kongresszuson Madrid, november 10. Most tartották meg Madridban az első nemzetközi rák-kongresz­szust. A kongresszuson Magyarországot dr. B a 1 ó József, a szegedi egyetem kiváló taná­ra képviselte egy budapesti és egy Berlinben működő orvossal, Baló professzor a kongresz­szus második napján nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott a rákot bevezető elváltozások­ról Szőrmét...! csak Mentustól Berlin, november 10- Pénteken délben a Siemens-gyár hatalmas dinamótermében H i t­ler elmondta utolsó választási beszédét amelyre példa nélkül álló technikai berendezke­déseket foganatosítottak. A beszédet nemcsak az összes német rádió, de az amerikai, délameri­kai és angol állomások is közvetítették. Né­metországban mindenütt hangszórókat állítot­tak fel és a beszéd idejére mindenütt megállt a munka. A beszédet nemcsak a nyilvános he­lyiségekben közvetítették, hanem az iskolák­ban is. Göbbels beszélt először, aki azt mondta, hogy az egész világ előtt folyik le ez a tüntetés. Hitler beszédében többek kőzött ezeket mon­dotta: — A népek harcát és egymás elleni gyűlöle­tet egy kis nemzetközi klikk szítja és ez a klikk olyan emberekből áll, akik sehol sincse­nek otthon és mégis mindenütt otthon vannak. — Amikor müvem megvalósításához kezd­tem, nem az úgynevezett intellektuális elem adott nekem bátorságot, hanem a munkások és a parasztok. Talán sokan vannak itt, akik szememre vetik, hogy megsemmisítettem a marxista pártokat de ezeknek odakiálthatom, hogy éppen ugy, mint a marxistákat, megsem­misítettem minden pártot, amely osztályérde­kek képviselője volt. Ebben az államban csak az egyenjogúság teremthet olyan viszonyokat, amelyek mindenki számára elviselhetők. A ba­jokat nem lehet egyik napról a másikra meg­szüntetni és ha 15 éven keresztül őrültséget őrültségre halmoztak, nem lehet várni, hogy ezeket az őrültségeket néhány hónapon belül jóvá lehessen tenni. — Munkám még korántsem végződött be és ha nem nyerjük meg céljaink' érdekében ama» nemzedéket a jövő nemzedéket minden bizony­nyal megnyerjük. — Senki sem teheti fel rólam — folytatta —, hogy örült vagyok és a háborút akarom fel­idézni. Vájjon az idegen államférfiak közül hányan harcolták végig éppen ugy a világhá­borút, mint én? Ha őrült lennék, akkor való­bon kívánhatnám a háború kitörését Tudtom ­mal semmiféle olyan intézkedést nem tettünk, amely akár egy idegen államférfit, akár pedig egy másik népet megsértett volna. Mi, néme­tek, nem akarunk egyebet, mint békében élni. — A német népnek csak egyetlen kívánsága van, hogy a maga módján engedjék boldogulni. A becsület fogalma nem egyéb, az egyenjogú­ságnál és soha sem fogok beleegyezni abba, hogy diktátumokkal parancsoljanak nekem. Ha diktálni akarnak, am jó, megtehetik, de az én aláírásom nélkül. Ütött az utolsó óra, hogy sorsunk irányítását magunk vegyük a kezűnk­be és én a magam személyével felelek azért, hogy ez az uj közösség nem a nép egy rétegé­nek javát fogja szolgálni, hanem a nép ősz­szessegéét — Ünnepélyesen kijelentem: hajlandók va­gyunk arra, hogy résztvegyünk minden nem­zetközi értekezleten, minden nemzetkőzi szer­ződésben, de csak egy feltétel alatt, ha egyen­jogú felekként bánnak velünk. Vagy egyenjo­gúságot kapunk, vagy pedig nem lát bennün­ket többé a világ egyetlen értekezlete sem. — A világ november 12-ike után bele fog tö­rődni abba, hogy többé másként nem közieked­hetik velünk, bele kell törődnie abba, ami meg­változhatatlan és ez: a német nép. Gépnélküli (árnmnéflcüli) tartós ondolálást legújabb szabadalmu „Q 3. II." készülékkel, a legmoder­nebb eljárássá! Uszít Tel. 20—69. Oroszlán u. 4. Németországi a Népszövetség telies átszervezését fogia követelni — irják Párisban (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Pá­risból jelentik: A Liberté beavatott forrásra hivatkozva, azt irja, hogy Hitler pénteki beszé­dét a vasárnapi választások után cselekedetek követik, amelyek óriási izgalmat keltenek majd egész Európában. Hitler brutálisan és félreért­hetetlenül ki fogja mondani, hogy a német nép jogegyenlősege megvalósult es hogy Né­metország ezentúl nem hajlandó a másodran­gú nemzet szerepét játszani. Hitler bejelenté­sével egyidejűleg ugyanilyen nyilatkozat hang­zik majd el a Liberté szerint Rómából is. Mus­solini közölni fogja, hogy magáévá tette a né­met javaslatot, amely arra irányul, hogy hív­ják össze a világhatalmak uj konferenciáját és szervezzék át a Népszövetséget. — A külügyminisztériumban már tudják — írja tovább a lap —, hogy Göring római utja megegyezést hozott a német és az olasz kor­mány között. Az olasz—német javaslat lénye­ge, hogy a jelenlep Népszövetséget teljesen fel kell adni és helyette uj Népszövetséget kell szervezni. A Liberté feltűnést keltő cikke azzal a meg­állapítással végződik, hogy Franciaország sem­mi körülmények között nem fogad el ilyen, vagy hasonló javaslatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents