Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-29 / 271. szám

DELMAGYAKORSZ f ^JuGED, Szerk e»lo»«g: Somogyi occa AAJ.cm. Telefon: 23-33.^K.1 adOlüTalal, k»Ic«(fnk llnyvlAr «* legylroda Aradi uccn S. Telefon : ll-OO. * Nyomda r L(lw ucrn 1». Telefon i 13w>0 TATtrntl é* levélcím : DÉImnoywqí»**D s25fle<l Szerda, 1933 nov. 29. Áro 12 fillér 0 IX. évfolyam, 2J&9. sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20. Vidéken 6» Budapesten 3.6«, kllllttldOn 0.-40 peng«. * Egyes izám Ara hétktfz« nap 12, vatAr- és Ünnepnap ZO (111. Hirdetések fel-vétele tarlia szerint. Megle« lent« héttő kivételével naponta reqnel D hatóság és a mozik A szegedi mozivállalatok, Helyesebben, amióta a mozivállalatok egy üzemben egyesültek: a szegedi mozikartel is megkapta azt az átiratot, amelyben a szegény gyerekek részére nyújtandó tejsegély céljára pár filléres pótdij szedésére kérték fel a mozivállalatot A szegedi mozik azonban nem teljesitik ezt a kérést, a szegedi mozikartel a polgármesternek ezt a kérését s a jótékonysági akcióban való közreműködését megtagadta.' Példátlan gyöngeség az, amit a város Hatóságai a mozikartellel szemben mutatnak^Maga az a körülmény, hogy a szegedi mozikartel a tejfillérek szedését megtagadja, a közvélemény legsúlyosabb Ítéletét hivja ki maga ellen. Amikor ez a szerencsétlen, koldussorba zuhant nemzedék legalább a gyerekeknek akar nyújtani a régi élet gazdagságából egy kortynyi izelitőt, amikor szerencsétlen gyerekek százait kell megmenteni az éhezéstől s az erőtlen testben elhatalmasodó kórral szemben kell őket megvédeni, akkor a szegedi mozikartel nem nyújtja azt, ami neki egyetlen fillérjébe sem kerül, de ami ennek az akciónak a sikert biztosítaná. S a város hatósága mit tesz ezzel a magatartással szemben ? A közgyűlés elé kerül egy tiszta szándékú indítvány, mely miniszteri rendeletet sürget a tejpénzek szedésének kötelezővé tételére. A város hatósága, ugy látszik, azt hiszi, hogy megtette kötelességét, ha ezt az indítványt támogatja. Pedig amit magunk el tudunk végezni, azt ne bizzuk a miniszteri rendeletre. S ne bizzuk már csak azért sem, mert azt nem is lehet várni, hogy a miniszter Szegedre vonatkozóan külön szabályokat statuáljon s nem lehet várni azt sem, hogy országosan rendezi ezt a kérdést, mert hiszen országos vonatkozású rendezésre nincs is szükség. A város hatóságának meg kellett volna találni annak módját, hogy a szegedi mozikartelt a tejfillérek szedésére szorítsa s talán nem is az a párszáz pengő, ami ezen a cimen jutna a jótékonysági akciónak, teszi kötelességé a város hatóságának azt, Hogy más módon lépjen fel és más módon járjon el a szegedi mozikartellel szemben, Hanem annak a magatartásnak türhetetlensége, amit a mozik ebben a kérdésben tanúsítanak.1 Ha nekünk adta volna a szegedi mozikartel azt a választ, amit a város polgármesterének adott s ha nekünk volna annyi hatalmunk, mint amennyi a város polgármesterének van, mi a válasz kézhezvétele után nyomban leültünk volna az Íróasztal mellé s elkészítettünk volna három szakaszos szabályrendeletet arról, Hogy a város területén működő mozgóképszínházak kötelesek a hatóság által megállapított mértékben a tejfilléreket szedni. A novemberi közgyűlés már elfogadhatta volna ezt a szabályrendeletet s a város polgármestere gondoskodhatott volna arról, hogy ez az emberséges közgyűlési Határozat heteken belül elnyerje a kormányhatóság jóváhagyását. A szegedi mozik eljárására ez lett volna s ez lenne még ma is a méltó felelet. De nem az egyetlen tünete annak, hogy milyen bántóan erélytelen a város hatósága a mozikartellel szemben. A Korzó Mozi bérletét a város Hatósága a szegedi mozikartel veretőinek adta át — leszállítva a bér összegét Milyen egyszerű feladat lett volna a bérleszállitás alkalmával kikötni azt, Hogy a bérbevevők kötelesek a tejfilléreket szedni. A Korzó Mozi bérletének elintézetlensége fegyvert adott a város Hatóságának kezébe s a Hatóság ezt a fegyvert lerakta. Szabályrendelet kellene s ehelyett felirat lesz. Erély kellene s ehelyett elnézés van. A közönség érdekének védelme kellene s ehelyett ,csak a kartel élvezi a hatóság jóindulatát és támogatását. Ezen pedig változtatni kell. Szombaton mutatkozik be a Chautemps-kormány (Budapesti tudósítónk" telefonjelentése.) Párishói jelentik: A Chautemps-kormány kedden megtartott első minisztertanácsán ugy határozott, hogy az uj kormány szombaton mutatkozik be a kamarában. Ugyanakkor beterjeszti a pénzügyi programot, amelyet a pénzügyi bizottság három nap alatt letárgyal ugy, hogy a szanálási javaslat december 7-en már a kamara elé kerülhet Nyolcórás ülésben éjfélig tárgyalta a Ház a gazdavédelmi favaslatot Sándor Pál: „4 képviselőház munkássága ma már csak formaság" Szerdán 23 Interpelláció (Budapesti tudósítónk telefonjelen/tése.) A képviselőház kedden csendes ülés keretében nyolc órán át tárgyalta a gazdavédelmi javaslatot Az ülésteremben meglehetősen nagy számban jelentek meg a képviselők. Az a hir volt elterjedve, hogy I m r é d y Béla pénzügyminiszter nagyobb beszéd keretében fog válaszolni a vitában elhangzottakra. Miután azonban a vitához még sok szónok van feljegyezve, a pénzügyminiszter felszólalását szerdára halasztotta. Amikor a képviselők erről értesülbek, a padsorok kiörültek és a folyosón latolgatták a szerdai ülés eseményeit. Szerdán interpellációs nap van — 23 bejegyzett interpellációval — és az interpellációkat megelőzően mond Imrédy nagyobb beszédet Az interpellációk közül nagy érdeklődéssel várják Bajcsy-Zsilinszky Endrének Bleyer Jakab működése tárgyában bejegyzett interpellációját Nagy érdeklődés előzi meg a legitimisták Ottó-vacsorájával kapcsolatban bejegyzett interpellációt Is. Újból a parlament elé kerfil az IBUSz—Trcttiim-ügy is; Turchányi Egon a Trettinával kapcsolatban megindult bűnvádi eljárásnak az ügyészség által állítólag tervezett beszüntetése miatt akar interpellálni, Szóba kerül az egyetemmel kapcsolatos legntóbbi tüntetések ügye is. így a túlzsúfolt program miatt kétségtelen, hogy a parlamenti ülés a késő éjszakai órákig fog elhúzódni. A keddi ülés eseményeiről részletes jelentésünk a következő: A keddi délutáni ülés elején A 1 m á s s y elnök közölte, hogy Meskó Zoltán a numerus clausus ügyében napirend előtti felszólalásra kért engedélyt ö ezt nem adta meg és Meskó kérését a Háiz elé terjeszti. A többség nem adta meg a felszólalónak az engedélyt. Meskó mellett szavazott a keresztény párt két képviselője, továbbá Festetics Sándor gróf. Ezután folytatták a gazdaadósságok rendezéséről szóló javaslat tárgyalását. Eszterházy Móric gróf attól tart. hogy a rendelet szövevényes volta következtében pénzügvi és iogi kuruzslás fejlődik maid ki, amelvet minden eszközzel meg kell akndályozmink. A rendelet kedvezményeinek kiterjesztését kérte más kategóriákra is. Sándor Pál kifogásolta, hogy a kérdést rendeleti uton és nem a törvényhozás segitséf

ével akarja a kormány megoldásra vinni. A épviselőhaz munkássága ma már csak formaság. A képviselőháznak joga van ahhoz, hogy beszéljen, de másképen a parlamcntárizmus nagyon gyenge lábon áll nálunk. Kifogásolta, hogy a súlyos gazdasági helyzetben levő más társadalmi rétegek rovására kívánják a gazdaadósságokat rendezni. A pénzügyminiszter hogyan tudja a lelkére venni, hogy más foglalkozási ágaktól veszi el azt, amit a gazdatársadalomnak juttat. Létay Ernő szerint a javaslat nemcsak a kisemberek védelmét jelenti, de védelmét az egész gazdarétegnek, amely a legjobban el van adósodva. Bassay Károly és Esztergályos János: És mi lesz a többi társadalmi réteggel? Szeder Ferenc kétli, hogy a javaslat következtében jobban fellendülne a hitelélet. A kisgazdatársadalom érdekében hajlandó minden segítésre, de a nagybirtok védelmében egy fillért sem folyósítana. Határozati javaslatban követelte, hogy a földreform során juttatott földek vételárát szállítsák le és függesszék fel az árveréseket G r i g e r Miklós: A kartelek áremelésének kegyetlen politikája tönkre tette a lateinert, iparost, a kereskedőt és a gazdát. Miért tűrték a kartelek diktatúráját, az inari mágnások öszszeesküvését a társadalom ellen? A miniszterelnök sokat utazgat, de eredménvük nincs ezeknek az itazásoknak. Miért vonakodik a miniszterelnök a magyar—osztrák gazdasági szövetség eszméjét kiérlelni. Attól tart, hogy a gazdasági egyesülés politikai lehetetlenülést vonna maga után. Ha folytatjuk az eddigi gazdasági politikát, azok a gazdák is eladósodnak, akiket mostanáig nem ért el a baj. Fenyő Miksa: Mindenkinek el kell ismernie, hogy a gazdaadósságok kérdéséhez hozzá kellett nyúlnia, mert gazdasági lehetetlenülés állott be, de hogyha ilyen nagy összegeket mozgat meg a pénzügyminiszter, nem lett volna helyesebb-e azokat a mezőgazdaság egyetemes érdekében másként felhasználni. Sajnálta, hogy