Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-26 / 269. szám

10 DELMAGYRORS?A'G 1933 november 2f5: Legszebb a GFB, legjobb a CJFB, legolcsóbb a QFB harisnya iLA;«^¡¿L« fényesben és ma'tb*n 8 féle minőség, 50 színárnyalat llo 1(111011 I CdtVbl w All^il ditoa látja, aki a féregnél kezdi és a mun­kánál végzi, az teljesen felesleges és ká­ros hatású munkát teljesít. Mert csak a munka tudja megmutatni, hogy hol bujr kál a féregl Nincs igaza Méltóságodnak akkor, am|­n azt hir.leli, hogy nagyon óvatosan kell ezekről a kérdésekről beszélni. A mai lelkiválság idején nincs helye a struo­politikának. Srémbe kell nézni a veszéllyel, elébe kell menni, meN csak igv lehet legyőzni. Nincs titkolni és takargatni valónk! Ma­gyarok vagyunk, szenvedésekben és gyöt­relmekben megedaett magyarok- Trianon béklyóiban raboskodunk. Amíg magyar érben magyar vér bugyog, amig magyar testben magyar szív dobog, Trianont fe­lejteni nem szahad, nem lehet! 4 mi val­lásunk <i gyűlöletet nem ismeri, de a ke­resztény felebaráti szeretetre felépült lel­kem megtagadja vallásom gyönyörű téte­lét akkor, amidőn gyűlöletei hirdetek azok ellen, akik nekünk Trianont adták, És erre a gyűlöletre nevelem gyermekei­méi is! De vigyáztunk arra, hogy a kívülről jött Trianont fel ne váltsa egy belső Tria­non. Meg kell erősödnünk! Tiszta lélekkel be kell látnunk hibáinkat, meg kell tisztul­nunk, hogy Istenbe vetett hittel, belénk rögződött meggyőződéssel vehessük fel a küzdelmet. És akkor győzni fogunk! Mert a legjobb irredenta eszköz és propaganda, a belső jólét, a közbiztonság, a nemzeti becsület és szabadsági A mi elszakadt testvéreink, a leszakított területeken élő, magyar k'ulturán nevelő­dött nemzetiséfek vissza fognak kívánkoz­ni a becsületes magyar életbe. Ahogy el­szakadtak, ugy fognak visszajönni ^s a magyar földre csirizeit határok ugy fog­nak yjra leszakadni. És ezek után mondókámat egyelőre be­fejeztem. Amit irtam, meggyőződésből ír­tam. Azt írtam, amit éreztem, ugy írtam, ahogy éreztem. Nem hallgattam senki ta­nácsára, nem fogadtam el senkitől sem útbaigazítást. A szabad emberi akarat ve­zette tollam ős ez kizárja azt, hogy eszköze lehessek valakinek ma, holnap, vagy hol­napután. Az embert méltóságodban meg­bántani nem akartam. A politikushoz szó­lott a nem politikus a maga egyenes mo­dorában. Egy párton mi ketten sohasem lehetünk, mert én a 95 pont teljesítéséhez görcsösen ragaszkodom. Schiffer Miklós. Karácsonyra kézimunkát! ÍO, goblin képekből, szőnyegekből ajándékba! Fonalakból előirt árból. Minden 884 vásárlónak vegyen kedveseinek g0-30 és 30 % engedmény nz Féy Margit, Kígyó ueca 5. szép atándékcsomao ! Iparfejlesztés Bécsben A bécsi kereskedelmi és Iparkamara leienlése Irta dr. Landesberg Jenő A bécsi kereskedelmi és Iparkamara iparfejlesz­tési osztálya most adta ki az 1932. évről szóló je­lentését. A jelentés semmiben sem különbözik az előző érvi jel enités éktől. Azokhoz hitswiló tetszetős kálaő, kínosan gondos szerkesztés és találóan el­helyezett képen jeliemiik ezt az évi jelentést is. Általános részébea beszámol a jelentés az ipar­fejlesztési osztály üléseiről, további fejezetei pe­dig az intézet tanácsadó ténykedéseiről, anyagvizs­gálati munkálatairól, továbbképző tan folyatna írói, az intézet által rendezett kiállításokról "és vásá­rokról, az intézet által nyújtott pénz és gépsegé­lyek felől, a segédek és a tanonook továbbképzése tekintetében tájékoztatnak. Ha sablonos fejezete­ket tartalmaz is a jelentés, az iparfejlesztési osz­tály gazdag, mindenekfelett öntudatos és céltuda­tos működése megérdemlik a jelentés részletesebb ismertetését. Az ípnrfojlesztést osztálynak H e í n 1 Eduárd, volt osztrák kereskedelemügyi miniszter, az Igaz­gatója, aki nálunk is többsjör megfordult és aki az iparfejlesztési osztály igazgatói székéből távo­ssott a kereskedelemügyi miniszteri székbe, majd onnan tért vissza igazgatói pozíciójába. Az évi je­lentés bevezető szavait is Heinl irta. És ezek a bevezető szavak megérdemlik, hogy azokat ismer­tessem. Heinl az osztrák gazdaságkutató intézet 1932. évet jellemző megállapításaira hivatkozik. Az osztrák gazdaságkutató intézet megállapításai pe­dig azt tartalmazzák, hogy a gazdasági viszonyok rosszabbodása a kisipart 1931. évben nem sújtották annyira, mint a nagyipart. Az 1932. évet illetően azonban hangoztatja a gazdaságkutató intézet meg­állapítása — be kell vallani, hogy a válság époly erővel sújtotta a kisipart is, mint a nagyipart. Ér­dekes következtetéseket von le Heinl a gazdaság­kutató intései megállapításaiból. „Kétségtelen — hangoztatja Heinl bevezetése — és ezt statisztikailag ls bizonyítani lehet, hogy ai osztrák kis- és középipar szilárdabban ás kitar­tóbban állott ellen a válságnak, ami a nagy- és gyáripart oly erővel Bujtotta." Ezt a megállapítást e kisipar struktúrájával magyarázan. Amig ugyan­is a kisipar üzemi költségei, mintha kapacitásának csökkentett mérvben történt igénybevétele esetén, kisebbek lesznek, a gyáripar ezt az arányosítást már nehezebben viheti keresztül, mert azokat az üzemi költségeket (berendezési, tőketörlesztési, kamatszolgáltatási stb. kötelezettsége), melyeket minden esetben viselnie kell, még kapacitásának csökkentett mértékben történő igénybevétele ese­tén sem kisebbítheti. Azonban — állapítja meg az évi jejentés bevezető somiban — a kisipar alkal­mazkodási képességének is határai vannak. Ha a kisiparos sorsa rosszra fordul, ugy idővel kény­szerítve lesz, hogy segédeit, munkatársait el bo­csássa, üzemi költségeit csökkentse, hogy végeze­tül ts mint segéd és alkalmazott nélküli iparos tengesse létét, akinek munkaköre hovatovább tol­doz.ó-foldozó munkálatok végzésében merül ki. Nem tartozik a ritkaságok közé — állapítja meg az évi jelentés i—, hogy Alsóausztriában sok olyan ipartestület akad, melyek tagjai közül alig egy­két mester tart egy-két segédet, illetve ygyaneny­nyi tanoncot. Bármennyire is hü és közbeszólás nélküli is­mertetője óhajtok lpnpi a bécsi kamara iparfej­lesztési ténykedésének, mégis tollamra tolul az a s/>ját kamarai tapasztalatomból vett megállapítá­som: boldog bécsi kamara, hegy csak most kény­telen a kisiparnak ezt a nehéz helyzetét megálla­pítani. Mennyire „előhbre" vagyunk ebben Untéxtitl, iskolai fiorjupydk, gyermek k Ötüttkabátpk, nagy választékban, CUSSÍÍQ Imre Szécfienyl tér 2. Tisza szálló mellett. sajpos — mi magyar kamarák. Saját kamarai ta­pasztalataim közül csak két megállapításra szo­rítkoztam. A multkorában kiadtunk a kamara ke­rületébe tartozó ipartestületeknek hozzászólásra a kereskedelemügyi miniszternek a vasárnapi mun­kaszünet kérdésében készült törvénytpryezetét. A tervezet természetesen jórésjében az alkalmazot­tak szociális helyzetének javítása péljából készült. Nem egy ipartestület azt jelentette a kamarásak, hogy a kérdésben érdektelen, mivel az ipartestü­let kötelékében — nincs már olyan mester, aki al­kalmazottal dolgoznék. A másik hasonló oset a következő. Az ipartestü­letekről szóló uj törvény értelmében mostanában módosítják a hazai ipartestületek alapszabályai­kat. Van minden alapszabályban oly rendelkezés, amely a tagdijakkal foglalkozik. A tagdijak meg­állapítása a segédek száma után is igazodhatik. A közeli napokban véleményezés céljából megfor­dult a kamaránál oly ipartestületi alapszabály is, mely azt a rendelkezést óhajtotta megrögzíteni, hogy maximális tagdijat az az iparos fizessen, ki­nek egy segédje van, mert több segéddel dolgozó iparos nincsen a közeégbep. E két sajáit kamarai tapasztalat közlése után, folytatom a bécsi kamara iparfejlesztési osztály jelentésének ismertetését. A kis- ós középipart, — hangoztatja az évi Jelen­tés -r egy országos ipari nagygyűlés a gazdasági harc legbátrabb és derekasabb táboraként Jelle­mezte, mely a haza újjáépítési munkálatainál min­denkor rendelkezésre áll. Találó szavak voltak ezek, mert ismeretlen, súlyos teljesítmények ter­hét nem is sejtett nélkülözések keservét vállalta magára a kisipar csak azért, hogy kitartson addig ae ideig, mig eléri azt az utat, mely a gazdasági emelkedéshez vezet. A kisipar ehhez a küzdelmé­hez abból a meggyőződésből meríti erejét, hogy el kell következnie annak az időnek, mely a gaz­dasági viszonyok javulását eredményezi. A bécsi iparfejlesztési osztály legfőbb feladataként azt te­kinti, hogy a kisiparosságot ebben 'a hitében min­den eszközzel erősítse. „A bizalom saját erejében és tudásában — vóg­zl Heinl bevezető szavait -rr azok a tulajdonsá­gok, amelyekkel a derék és a győzni akaró kis­iparosnak rendelkeznie kell. Az osztrák kézmű­ipar rendelkezik e tulajdonságokkal s ezért az iparfejlesztési osztály számára lehetővé teszi, hogy a kisipar boldogabh jövőjét megalapozza és továbbépítse.'' Himnária, Berkei és mindennemű mérlegek Javítását felelő­ség mellett a leffjután.yosabb árban vállalom. Uj és használt mérlegek nálam iutányoe áfban be­szorezhetők. sw RÓZSA M^hálVmérlegkészitő Á HUNGAR1A mérleffgyár délkor, képviselflie — Kossuth Lajos sugárul S. ssám.J BLiU GHBTZl:S RENDKIVÜLI OLCSÓ ÚRftl | Kelemen u. 5. sz. alatti ru­haáruházának Doubl nehé? felöltő P 16 Fekete télikabát Bőrkabát . Boy kabát , Fiuruhák , . , Néazemeg Finpm nutr-iat áras királ nl!)In'«ai! Osikó bunda 28 36 15 6 Női kék és fekete kabát gazdagon szőrmézve F 25 Finom női kabát nemes szőrmézéssel . . „60 Női bunda . , . . , »40 bunda, 65 Un"ö könyvecskék éi vényesek.

Next

/
Thumbnails
Contents