Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-23 / 266. szám

DEL M AGYA KOK SZAG ZEOED, SierKeMUWég: Somogyi acco ' . I. em. Telefon: 23-33. - ülndohlrmol, KüloUfnkíInvriAr tegytrada Aradi uccn S. Telefon: 13«00. » Nyomda : liJw l,i-rt< nern 1». Telefon i 13^o6 TArlrntl ^leyétclm t oélmoqraronzAg Szegeti Perujjiiásí! A város haszonbéreiről nyilatkozott a Délmagyarország szerdai számában a város ügyésze s hozzá kell tennünk: okos és emberséges ez a nyilatkozat. A városnak alig volt olyan sebezhető pontja, mint a haszonbérlőivel szemben tanusitott bánás­mód. Évtizedek alatt lejátszódó események tették alkalmassá az ország nyilvánosságát annak elfogadására, amit az utolsó évek párt­politikai akciója rontott a város jóhirén. Ki­uzsorázott bérlőkről, elviselhetetlenül magas haszonbérről, rideg, sőt kegyetlen behajtási eljárásról beszélt, szavalt és vezércikkezett a pártpolitikai elfogultság és — valami mindig tapad Aliquid semperhaeret. Nem mondjuk azt, hogy ezek a vádasko­dások legalább is a múltban „minden alapot nélkülöztek". A mi meggyőződésünk szerint ezeknek a vádaknak valami, több-kevesebb alapja mindig volt s a kétségbeesés, a színe­zés, a politikai elfogultság már csak az el­érhető hatás fokozása végett is kikerekítette, teljesebbé tette, kinyújtotta és kiszélesítette ezt az alapot. De — mindig volt valami, ami­ről irni lehetett, ami beszéd témájául szol­gált, amit szélesre lehetett taposni. Hosszú évek tapasztalatai s hosszú évek tapasztalatai nyomán felismert tények kellettek ahhoz, hogy a város vezetői a haszonbérlőkkel szemben jobb belátásra jussanak. A város hatósága éveken keresztül a város haszon­bérlőiben nem a város polgárait, hanem a város fizetni nem akaró adósait látta. Egyfe­lől rideg és belátástalan bánásmód a ha­szonbérlők tömegével szemben, más­felől indokolatlan engedékenység egyes haszonbérlőkkel szemben, — ez jellemezte évekkel ezelőtt és éveken keresztül a város haszonbérleti politikáját. Meg kell monda­nunk : a város vezetőségében nem volt meg sem a kellő gazdasági hozzáértés, sem a kellő szociális belátáí. ah­hoz, ho.»y az árveréseken felcsigázott, megfi­zethetetlenül magas haszonbéreket a haszon­bérlők teljesítőképességének mértékére le­szállítsa. A városi haszonbérlők teljes tönk­rejutásának, siralmas elszegényedésének leg­főbb oka: a későn jött bérrevizió volt. A vá­ros azzal szokott védekezni, hogy ötször, vagy hatszor volt nagyarányú bérrevizió. Ez a védekezés azonban inkább a vádnak bizo­nyítéka. Miért volt szükség öt, vagy hat bér­revizióra? Azért, mert soha nem elég be­látással, soha nem elég hozzáér­téssel, soha nem elégszakértelem­mel, soha nem tökéletesen végezték el a re­vízió munkáját. A revízió mindig elégtelen volt, a haszonbérlőknek nyugalmat nem adott, a kérdést megfelelően nem rendezte s minden revízió után uf revíziót kellett tartani temérdek költséggel, temérdek fáradsággal s ez az uj revizió ís csak az ujabb revíziót sür­gette. Mindez a mult bűne. A bűnhődés azonban tovább tart, mint a bün s ezt a vá­rost még akkor is leültetik a vádlottak padjá­ra, amikor a város, mint a próbára bocsátott fiatalkorú, már ajobbutratért. A város törvényhatósági bizottsága külön bízottsá­got alkotott a haszonbéres üervek megbeszé­lésére s a tanácsnok, aki az ügyosztályt ve­zeti, az ügyész, aki a város érdekeit képviseli, Csütörtök, 1933 nov. 23. Ara 12 tlUér QJ&fa IX. évfolyam. 264. sz. —1 mennyi ideig tartott, amíg belátták, Kogy a város haszonbérlőinek védelmét is megkö­veteli a város érdekének képviselete, — más szellemet, más levegőt, más tartalmú intéz­kedéseket hoztak magukkal. A város és a ha­szonbérlőinek viszonya kezd normálissá válni, óh, nem azért, mert a bujtogatások megszűntek, — elégedett embereket nem lehet bujtogatni, csak az elkeseredést, az elégedetlenséget lehet. Nem a bujtogatás rendészeti leszerelése, hanem az embersége­sebb belátás, a szociális érzék, a gazdasági élettapasztalatok teremtették meg a normá­lis viszonyt a haszonbérbeadó város és a haszonbérlő polgárai között és ezenkívül: az árverések becstelen, embertelen és oktalan intézményének megszüntetése. A bünt nem folytatja tovább a város, ez az „önkéntes elállás" azonban még nem men­tesiti a várost a bün elkövetésének következ­ményei alól. Nagyon helyes, hogy a város ELOfizETKS: Havonta helyben 3.JO. Vidéken e* Budapesten 3.00, IctllfOldttn pencjfl. " Egye* itám Ara hétköz­nap 12, va«Ar- «» Ünnepnap 20 1111. Hlr­detéaek fel-vétele larlia szerint. Meqle­lenlK hétlO Icl-v^teievel nnnonln reqnel ügyésze a nyilvánosság elé tárja azokat a té­nyeket, melyek a város és a haszonbérlői között helyreállott barátságosabb és ember­ségesebb viszonyt bizonyítják. De a városnak az ország nyilvánossága előtt is perújításra van szüksége, a városnak szüksége van arra is, hogy amikor ebben az országban rideg heszonbérbeadőről, szívtelen behajtási mód­ról beszélnek, n e hivatkozzanak nyomban a szegedi példára. A városnak szüksége van ar­ra, hogy az ország nyilvánossága előtt iga­zolja magát és rehabilitálja haszonbérlőihez való viszonyát. A város vezetősége találja meg annak módját, hogy az ország nyil­vánosságát is meggyőzze arról az em­berséges, szociális, haladott szellemű bánás­módról, amivel a haszonbérlőinek ügyeit in­tézi. Védjék meg a várost azok, akik eddig a haszonbérleti ügyekben csak támadási fe­lületet nyújtottak a város ellenségeinek. Izgalmas Interpellációi vita a képviselőház szerda éjszakai ülésén A Trefflna-bofrány, az IBUSz-flgy, a kormány k01pollflkó|a — Apponyl György, Gömbös és a belügyminiszter az Olló-vacsoráról — Kéíhly Anna Interpellációja a fiafalság elhelyezéséről és a kllakolfatásokról Budapest, november 22. A képviselőház szer­da délutáni ülésén először folytatták a gazda­adósságok rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását Sándor István tiltakozott az ellen, mintha az ellenzéki oldalon politikai elfogultsággal bírálnák a javaslatot. A végleges rendezés a sürgős. A n d a h á z y-K a s n y a Béla bejelentette mentelmi jogának megsértését, mert Algyőn választói gyűlésre kapott engedélyt, de ennek ellenére a csendőrök feloszlatták a gv ülést A napirendi indítvány után áttértek az interpellációkra. Propper Sándor a tej szabadforgalmának visszaállítását kérte. Turchányi Egon a miniszterelnökhöz in­tézett interpellációt az ÍBUSz-ügyben. Trettína csalt — mondotta. Tévedésbe ejtette az IBUSz vezetőit akkor, amikor azt Ígérte, hogy a független kisgazdapárt vezetőitől leve­lekét szolgáltat az IBUSz elleni támadások szü­neteltetéséről és jogtalan anyagi haszonra tett szert, amikor 20 ezer pengőt vett fel. Sohasem irt Trettína az IBUSz-ügyben. aki az ellenke­zőjét állítja, az rágalmaz. Nyilatkozzék a mi­niszterelnök arról, bogv vájjon a jegyzőköny­vekben történt-e hivatkozás Eckhardt Ti­borra. Eckhardt ellen nem bosszúból tett fel­jelentést, hanem azért, mert az a törekvése, bogv ezt az ügyet minden fórum előtt megvizs­gál iák. Felolvasta Tasnádi Szűcs András le­velét, amelv szerint Eckhardt kijelentette, hogy az IBUSz elleni támadások folytatását néni teszi pártkérdéssé. Meg kell vizsgálni, hogv tehet-e pártvezető ilyen nyilatkozatot az IBUSz-igazgatónak. Gömbös miniszterelnök: — Kezdem az egész ügvet nem érteni — mon­dotta. Elhozta a hivatalos jegyzőkönyvet és a Ríbárv-féle levél másolatát és ezeket átadia az összeférhetetlenségi bizottság elnökének, aki­nél Turchányi számára is rendelkezésére álla­nak. Buchinger Manó ezután a kormány külpolitikáját kifogásolta interpellációjában. Külpolitikánk még mindig a diktatórikus állami berendezke­dés felé tájékozódik — mondotta. A kisantant felé is olyan szellemnek kellene érvényesülni, amelv előmozdítaná a nélkülözhetetlen gazda­sági Kapcsolatokat. Gömbös miniszterelnök: A kormány nem követi a haragszomrád politikáját, jól lehet, volna okunk erre is. Bizonyos feltételek bizto­sítása esetén a kormány hajlandó leülni a zöld asztalhoz- Lehetetlen volna azonban azt han­goztatni, hogy történelmi kérdésekben a gyo­mor politikáját fogjuk követni. Buchinger ki­fogásolta, hogy túlságos barátságot tartunk fenn az olasz, osztrák és német kormánnyal. Kérdezem, kivel tartsunk barátságot? Azokkal tartunk fenn, akik velünk szemben barátságos­nak mutatkoznak és akik Magyarország érde­keit is tekintetbe veszik akkor, amikor tár­gyalnak velünk. Turchánvi Egon második interpelláció­jában az IBUSz ellen vezetett általános vizs­gálat eredményéről intézett kérdést a kereske­delemügyi miniszterhez. Fabinyl kereskedelmi miniszter válaszá­ban kiielentette, hogv március 28-án elrendel­te az általános vizsgálatot. Tormay Géza ál­lamtitkárnak soha egyetlen részvénye sem volt, valótlan az a vád. mintha az államtitkár vala­ha is a kisebbségi részvényesek érdekében foly­tatott volna tárgyalásokat. Október elejétől kezdve az IBUSz személyi költségeit 400 ezer pengővel csökkentették. Á Máv. szerepével fog­lalkozva. kijelentette, hogy a vizsgálat nem produkált semmi olyat, amely a Máv.-ra, vagv vezetőire bármiféle árnvékot vethetne. A rep­rezentációs és egvéb hasonló kiadásokat meg­szüntették. az illetéktelenül felvett, vagv kifi­zetett összegeket, a Trettina-összeget is bele­értve. telíes egészében visszafizették, négy rész­vén vtársa ságot pedig megszüntettek. T,u rchánví Egon válaszában tiltakozott az ellen, mintha támadásai leszerelésére tíz­ezer nengőt fogadott volna el. F i t z Artúr kérte, hogy Budapest környékén ne hajtsák végre teljes egészében

Next

/
Thumbnails
Contents