Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-22 / 265. szám

DHMAGYARQRSZAG ZEGED, Kc«rkMKto*«g: Somogyi mm . L cm. Tele*cm: 23«33. - KladóhlTotnl, KnicsOnkHnrrtar é* Tegytioda Aradi ucca 8. Telefon s 13—OO. ^ Nyomda : LBw LVói ucca 1». Telefont 13^o®. TArlrait és r»élm»»rv«»or«TAo "-TmM Szegedi dollár A Pest! Magyar Kereskedelmi Banknak Szeged város 310.000 dollárral adósa. E tartozásáról a város váltót állitott ki s ez a váltó még a mult év április havában lejárt. Azóta a város pengőben fizethette a kamatot ez év tavaszáig, amikor — talán nem kell részleteznünk, hogy milyen okokból, — a város a kamatnak pengőben való fizetését is beszüntette. A mult év májusa óta a hitelező bank a várost megterhelte a dollárkamattal s a város javára irta a pengőkben történt fizetéseket. Ez év elején a hitelező folyószámlakivonatot küldött, amelyben a dollártartozás már pengőkben volt kifejezve, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 5 P 72 f-rel számította át a dollárt akkor, amikor a dollár már legalább másfél pengővel ért kevesebbet. Ilyen előzmények után pár hónappal ezelőtt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ajánlattal fordult a városhoz. Az ajánlat azt tartalmazta, hogy a város ismerje el tartozását pengőben a dollárnak 5 pengő 72 filléres értékelése alapján s ebben az esetben a pénzintézet nem perli a várost s még ezenfelül TOO.OOO pengő kölcsönt is ad. A város vezetői ezt az ajánlatot elfogadhatónak nem tartották s a város és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank közötti tárgyalások megszakadtak. Most a bank módosított ajánlattal fordult a városhoz s most már nem 5 P 72 f-t, hanem 5 P-t kér a várostól dolláronkint. A dollár középárfolyamába Nemzeti Bank jegyzés szerint 3 P 50 köruf ingadozik. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank dolláronkint I P 50 f-rel követel a várostól többet a Nemzeti Bank által jegyzett értéknél, az egész után ez a többletkövetelés kereksrámhan 465000 pengőt tesz ki. A város dollárral tartozik s ha a város ma a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak 310.000 dollárt fizethetne, a hitelező semmiféle ellenvetést nem tehetne a fizetés ellen azon az alapon, hogy a váltó lejárata idején a dollárnak jegyzése nálunk lényegesen magasabb volt, mint a fizetés idején. A váltótörvény határozott szavakkal jelenti ki, hogy „a fizetést a váltóban kitett pénznemben kell teljesíteni", emellett megadja azonban a váltótörvény az adósnak azt a jogot, azt a kedvezményt, hogy (hacsak az idegen valutában való tényleges fizetés nincs kikötve,) az adós jogosult a fizetést a budapesti értéktőzsdének, most a Nemzeti Banknak a fizetési napot megelőző utolsó jegyzése szerint hazai pénznemben teljesíteni. A városnak a tőrvény megadja azt a jogot, hogy dollár helyett pengőben teljesítsen, de a hitelező a pengőben való fizetést a várostól nem követelheti. A hitelező követelhet a várostól fizetést, de csak dollárban. Hogy a dollárban való fizetés ma hogyan történik, illetve hogyan nem történik, azt a bankzárlattal kapcsolatos rendeletek szabják meg. Amikor azonban a város 3 P 50 f-es dollárral kigyenlitheti tartozását, akkor nem rögzítheti tartozását 5 pengős alapon s azáltal nem kötelezheti magát 465.000 pengővel nagyobb érték szolgáltatására, mint amennyinek szolgáltatásával ma tartozását kiegyenlítheti. Szeged város nincs Szerda, 1933 nov. 22. Ára 12 fllléf^r IX. évfolyam. 263. sz. abban a Helyzetben, Hogy a dollárt valorizálja. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank bizonyára azért nyújtott dollárkölcsönt a városnak, hogy magát a pengő értékveszteségétől megóvja. Ha nem azért történt a kölcsönnek dollárban való folyósítása, akkor kétségtelenül azért, mert a bank dollárkövetelés felett rendelkezett. Miután a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank is csak mai értékű dollárban fizeti dollárkötelezettségeit, még a méltányosságra sem lehet hivatkozni ennek a kérdésnek eldöntésénél. Ha valaki nem bízott a pengőben, az ne akarjon keresni a pengő értékállóságában. A méltányosság ha szerepre juthat ennél a kérdésnél, akkor csak az eladósodott város polgársága számára nyújthat védelmet. A város ma szorongatott helyzetben van, de ez a megszorultság nem elég alap arra, hogy majdnem félmillió pengő ^ értékű olyan kötelezettséget vállaljon, aminek szolgáltatására kikényszerinteni nem lehet. A városnak' nem a Pesti Magyar KereskeELOFIZETÍS: Havonta helyben 3.20. Vidéken éi Budapesten 3.00, kUltHIddn 0.40 penqö. ' Egyes szém Ara hélkrtznnn íz, vasár- é* Ünnepnap 20 (lll. Hirdetések felvétele tarlia szerint. Meqtelenln hétld kivételével nnnnnln reqoel delmi Bank tz egyetlen dollárhitelezője. A város többi dollárhitelezője vonakodás nélkül fogadta el effektív dollár helyett a Nemzeti Bank jegyzése szerinti pengőfizetést, egyedül a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ragaszkodik ehhez az álláspontjához, amit mi a törvénnyel összeegyeztetni n^m tudunk. A város már csak azért sem teljesítheti a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank kívánságát, mert ebben az esetben a többi dollárhitelezőjével szemben rontaná pozícióját. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank dollárja sem jobb, mint Rooseweelté s nem jobb, mint a többi hitelezőjé. Ha a többi hitelező elfogadja a 3 P 50 f-es dollárt, akkor ez az előkelő és legtöbbször előzékenyen viselkedő pénzintézet sem fogadhat el a várostól olyan szolgáltatást, aminek egyedüli alapja a város megszorult helyzete lehet. Ne csináljanak külön szegedi dollárt s ne akarják, hogy a város öt pengős dollárral fizessen, amikor 3 P 50 f-essel sem tud fizetni. Eles legitimista viták a képviselőház keddi ülésén Gróf Apponyi György és Grleger Miklós éles felszólalásai a hétfői Ottó-vacsora körül. - Heves összecsapások a legitimisták és a kormánypárt között Budapest, november 21. A képviselőház kedd délutáni ülésének elején az elnök bejelentette, hogy F i t z. Artúr a tejrendelet végrehajtásával kapcsolatosan napirend előtti felszólalásra kért engedélyt. Az elnök az engedélyt nem adta meg. A többség szintén nem adta meg a napirend előtti felszólalásra az engedélyt Gróf A p p o n y i György ezután bejelentette mentelmi jogának megsértését. Elmondotta, hogy hétfőn este, amidőn eltávozott a Vigadóban tartott vacsoráról, az éretlen suhancokból álló tömegből valaki a rendőrség jóindulatu semlegessége mellett egy darab fát dobott feléje. A fa célt tévesztett, de ő felemelte és átadta a rendőrtisztnek. Mentelmi jogát megsértette a rendőrség, mert nem gondoskodott arról, hogy az este folyamán vele történt eset meg ne ismétlődjék. Azzal fejezte be beszédét, elvárja a kormánypárttól is. hogy a zsoldjában élő mindenféle szövetség tagjait megrendszabályozza. Jánosi Gábor felugrik helvérőlt Ennek a pártnak senki sincs zsoldjában! A z e 1 n ö k Apponyi megjegyzésében gyanúsítást látott, azért rendreutasította. Gróf Apponyi Györgv: Nem akart senkit sem gyanúsítani és sértegetni, de ezek a szövetségek a kormány zsoldjából élnek. Ezután áttértek a gazdatartozások rendezéséről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. T u r y Béla elismeri, hogy a javaslatban meg van a jóakarat, de az a véleménye, hogy pénzügytechnikai és pusztán jogalkotási rendszabályokkal a kérdést megoldani nem lehet. Ellenzi a iavaslatot. kevésnek tartja intézkedéseit. Pesthv Pál: Nem helyes, ha a iavaslattal kapcsolatban az egves társadalmi osztályok kívánságait kiélezik. A gazdaadósságok rendezése nélkül a csonkaországban még mai nyomorúságos életűnk sem volna lehetséges. I n k e v Pál báró hibáztatta, hogy a javaslat nem általános jellegű és igy nem igazságos. Nem tartja a javaslatot és rendeletet helyesnek. mert az ideiglenes rendezésnek nem hive. Vitéz Kenyeres János: A gazdatársadalom megsegítése nemcsak gazdaérdek. Sajnos, vannak olyan országrészek, ahol a javaslat intézkedései kevésnek bizonyultak. Az elnök javasolta ezután, hogy a Ház a vitát szerdán délután folytassa. Gr ig er Miklós A napirendi indítványhoz szólva, hangoztatta, 13 év óta nem forduK elő, hogy bárki megzavarta volna a jogfolytonosság melletti tanuságtételt. Tegnap bizonyos körök, amelyekről azt tartja, hogy közel vannak a kormányhoz, durvább eszközökkel léptek fel a legitimista vacsorával szemben, mint bármilyen októbrista, vagy forradalmi mozgalommal szemben tehették volna. Tudják, hogy hiába fordulnak jogorvoslatért a kormányhoz, de téved a miniszterelnök, ha azt hiszi, -hogy különböző különítmények mozgalmával elnyomhatja a legitimista mozgalmat. — Ilyet ne tessék mondani! — kiáltották a kormánypártról. Griger Miklós: Nem lehet megfélemlíteni minket! Akik ezt akarják, férfiakkal találják magukat szemben! — Azok is férfiak — fordult feléje éles hangon Sztranyavszky Sándor —. akik minden érdeken felül a nemzet érdekét tartják legelsőnek. Griger élesen válaszol: Kikérem magamnak, hogy ilven hangon beszélíen velem! — Én pedig kikérem — felejte Sztranyovszky —, hogy a kormányt ilyen gyanúsításokkal illessék. Grieger azzal fejezte be beszédét, hogy meggyőződésük szerint a nemzetek versenyében egyedül a restaurált királyság állhatja meg helyét és ezért haladnak tovább a maguk utján.