Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-21 / 264. szám

6 DeCMAG7AÍ?ORSZ*G Í933 tttfreníBer 19. Legszebb a GFB. legjobb a GFB, legolcsóbb a GFB harisnya ILLIVp'fu:pL;; fényesben és martban 6 féle minőség, 60 színárnyalat 11« 10111111 I COIVGI GltlIGI — Amikor választhatott nagy programja egyes részleteinek végrehajtási színhelyei között, a szeret ö atyának érthető és menthető részrehajlásával kedvezett Szegednek. Ezért akkor, amikor már Klebelsberg Kivno korai és váratlan elhunyta hírére fájdalmasan megdöbbent az egész magyar nemzet és a magyar kulturtiársadalom párt- és világnál eti különbség nélkül mély és osztatlan megrendüléssel állta körül ravatalát, Szeged közönsége és a szegedi kultúrintézmények képviselői ott a vérbeli rokonság gyászához hasonló gyásszal, fájdalmához hasonló fájdalommal, a pótolhatatlan veszteség hasonló érzelmeivel búcsúztatták a nagy, az elfelejthetetlen halottat Tudtuk és éreztük, amint ma is tudjuk és érezzük, hogy többéi veszítettünk benne, mini a magyar kultnriigynek Eötvös és Trefort óta legnagyobb és leghűségesebb sáfárját, iniret a magyar szellemi megújhodás fáradhatatlan apostolát, mint a magyar knlturtőlényre való törekvésnek fanatikus előhareosát, #e többet is, mint a szegedi polgárság lankadatlan támogatóját, mint a szegedi kultúrintézmények megteremtőjét és továbbfejlesztőjét, mint Szeged szellemi és anyagi kulturigényeinek 6oha nem pihenő, változatlan hévvel, szent meggyőződéssel írásban és tettel küzdő előmozdítóját — Most, amikor gróf Klebelsberg lelke, dicsőségesen bevonult abha a Magyar Pantheonba, amelynek földi osarnokát éppen ő alkotta meg épülésünkre itt, ebben a városban, ennek az egyetemnek az épületkos zorujában — folytatta beszédét — tárgytalanná, mert el intézetté vált az a kérdés, amelyet oly gyakran, a pártok és vélemények harcában, vetettek fel ellenfelei és hívei egyaránt. Most már nem kérdés, hogy nagy volt-e ő, hogy nagy volt-e az ő egyénisége e jelző abszolút érteimében, avval a mértékkel mérve, amelyet csak a nemzet legnagyobb fiaival szemben szabad alkalmaznunk Most szinte fölösleges ez a kérdés, olyannyira nemzeti dogma lett az ő rendkívüli nagysága. — Valóban, közelebbi bizonyításra nem szorul, hogy ő nagy, kivételesen nagy és sokoldalú tehetség volt. Bámulatos munkaereje tudományos és művészi hajlaméi, írói és szónoki készsége fényesen igazolják ezt az ő nagy tehetségét. Aki gróf Klebelsbergnek akár csak egy vezércikkét vagy egy értekezését olvasta, aki ismerte az ő szinte csalhatatlan politikai és kormányzati judiciumát, aki tudomást szerzett arról, a nagy megértésről, amellyel mindenkor felkarolta a tudományos kutatások és a művészi alkotások ügyét s végül, akinek fogékony lelkébe besugároztak az 6 kifinomodottan művészies és tudományszerető lényének mindig érdekes, mindig fenkölt, mindig eredeti emanációi. az nem vonhatja ki magát az alól a benyomás »lói, hogy e*ész«n nagy emberrel állott wirihen. Gróf Klebelsbergnek tettre vágyó lelki aktivitása a szó legtágabb értelmében vett kulturproblémák mindegyike felé fordult. — Gróf Kelebelsberg életmüvét a legrövidebb és legpregnánsabb fogalmazásban a magyar kulturfejlesztés szerves njjáalkotásának nevezhetjük Ennek az ujjáalkotásnak a kiindulási alapjai egyrészt a mélyen szántó kulturtörténésznék és szociologusnak tudományosan objektív s szinte peszszimiszlikusan hűvös megállapitása a magyar kultúrának a világháború utáni állapotáról és fogyatékosságairól, másrészt a magyar nemzet kulturképességeinek és kulturszükségleteinek a legnemesebb hazaszeretet szubjektív optimizmusával való meglátása. Az ujjáalkotás végcélja és megvalósításának büszke koronája pedig a magyar kultura fenséges templomának csalhatatlanul biztos intuicióval tervezett s merészen uj eszközök és eljárások alkalmazásával végrehajtott fel- és kiépítése. — Kiépítendő kulturkftzpontok gyanánt mintegv önként kínálkozik gróf Klebelsberg tervelnek azok a vidéki városok, amelyek részben a háború kitörése idejében, részben a megcsonkulás után a vidéki egyetemek székhelyei feliek. Keltő e székhelyek közül az Alföld területén épfilt és így szerencsés adtrtuúggal illeszkeűott be az egyetemi székhelyek lejlesztésének feladata az altöldi kultura emelésének programiába. amelyet gróf Klebelsberg így mintegy két oldalról tudott megvalósítani, az elemi kultúrintézmények nagyarányú fejlesztésével mintegy alulról felfelé és az egyetemi székhelyek kiépítésével felülről lefelé. E fejlesztés minden programpontjának jelentőségteljes helyi megvalósítását itt Szegeden, — az egykor talán a legjobban megsanyargatott és fejlődésében a legválságosabban elmaradt alföldi vidék központjában, — azelőtt három évvel ünnepeltük meg az ötezredik népiskola, a Budapestről idehelyezett polgári tanárképző főiskola, az egyetemi építkezések és a Magyar Pantheom felavatásával. Szeged országos jellegű felmagasztaltatásával ez az ünnep jelképezi® egyúttal a magyar kulturfejlosztés tudatos irányváltozásának a határkövét — A magyar kulturszint országos összehangolása és a magyar kulturérdekek ápolásának szélesebb alapokra helyezése mellett gróf Klebelsberg másik nagy elgondolása volt a magyar kulturának az eddiginél szervesebb összekapcsolása a nagy nyugateurópai nemzetek kultúrájával. Gróf Klebelsbergnek halhatatlan érdeme, hogy SZÍVÓS kitartással harcolt ki a külföldnél elismerést rokonszenvet, megértést és támogatást a békekötés igazságtalanságával szinte utolsó sorba taszított magyar nemzet kultortörekvései számára. Gróf Klebelsberg azt a felfogást tette magáévá, amelyet nemzetünk legnagyobbjai Szent Istvántól kezdve vallottak Nagy Lajoson, Korvin Mátyáson, Pázmány Péteren, Széchenyi Istvánon keresztül. Felismerte, hogy Nyugathoz való tartozásunk multunkban és jelenünkben, történelmi küldetésünkben és kulturvágyainkbam gyökeredzik, — és ihletes buzgósággal s maradandó sikerrel kezdeményezte, megerősítette, mélyítette és kiépitette kultnrkapcsolatainkat a Nyugattal És ismét: mert az ország keleti határszéle van leginkább kitéve a Kelet balkanizálási kísérleteinek, építette fel itt, a* ország (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. vitéz Szabó Géza népjóléti tanácsnok, mint ismeretes, a polgármester megbízásából elkészítette a központi temetkezésről szóló szabályrendelet-tervezetét és azt már a budapesti köztemetők igazgatóságával is felülvizsgáltatta. A népjóléti tanácsnok a hétfői tanácsülésen mu tatta be tervezetét a polgármesternek és azt javasolta, hogy a tervezet letárgyalását tűzzé a polgármester már a novemberi közgyűlés napirendjére. Dr. Simkó Elemér főügyész, de maga a polgármester sem tartotta elegendőnek az ügy előkészítésére azt az időt, amely a 29-ére öszszeh ivott közgyűlésig rendelkezésre áll. A tervezetet ugyanis előbb sokszorosítani kellene és azután le kellene tárgyaltatni az illetékes szakbizottságokkal. Megállapította a tanács, hogy a kérdés különben sem olyan sürgős, hogy ne várhatnák meg vele a januári közgyűlést. A bizottságok addig kényelmesen és alaposan letárgyalhatják minden részletét és addig meg lehet találni a temető kibővítésének legalkalmasabb mód ját is. A központi temetkezésről szóló szabályrendelet életbeléptetésével ugyanis megszűnnek a város különböző pontjain lévő kisebb- nagyobb temetők és minden halottat a központi temetőben temetnek eL A központi temető a jelenlegi belvárosi temető helyén lesz, mivel azonban a temető területe nem elegendő, legalább huszonöt holddal bővitení kell. A tanács foglalkozott ezzel a kérdéssel is és megállapította, hogy három megoldási mód jöhet szóba. A baj az, hogy a temető körűi magántulajdonban lévő területek vannak, csuán a gyep tér felé eső oldal a városé. Már peig a magántulajdonban lévő földek megszerzése, illetve kisajátítása igen súlyos anyagi terheket hárítana a városra és elodázná a terv végrehajtását is. A legideálisabb megoldás az lenne, ha a belvárosi temető területét a jelenlegi zsidó és református temető felé terjesztenék ki, mert ebben az esetben ezek a felekezeli temetők is beleolvadnának a központi temetőbe, csak az a baj, hogy a felekezeti temetők melletti területek is magánbirtokok. Magánbirkeleti részében, Debrecenben és Szegedem a nyugati nagy kulturközöseég hatalmas védőbástyáit Törekvéseit itt Szegeden azoknak a nagy anyagi eszközöknek a megszerzésével valósította meg, amelyeket a Rockefeller-alapítvány bocsátott a szegedi egyetem kutató intézeteinek rendelkaésére, s nem különben sikerrel kecsegtettek azok a tárgyalások is, amlyeket gróf Klebelsberg folytatott a Carnegi e-alap képviselőivel s mely tárgyalások eredményességét egyrészt meghiúsította váratlan elhunyta, másrészt az amerikai gazdasági katasztrófa. — Lángelméje nagyságiának ma szegediek koronatanúi vagyunk — fejezte be beszédét dr. Kováts professzor. Mert abban, amit minálunk alkotott, amit miértünk kigondolt és tervezett, maradék nélkül benne van fenkölt gondoláit egy etemének minden alkotó eszméje Kulturfejleszté&i programjának minden rés rletgemdol a t ából jutott nekünk és megtermékenyült itt attól a nagy szeretet-» tői, amellyel as alkotó irántunk viseltetett fia igy, amikor emlékét ápoljuk és gondozzuk körünkben, nemcsak a neki tartozó hálás köte-< lességünket teljesítjük, hanem szent köteVességün-* ket a nemzet kulturértékeivel szemben, amelyek' őrzését, megvédését és fejlesztéséit reánk birta az elhunyt szeretete. E kötelességünk tudatában fogjuk hálás ragaszkodásunk soha meg nem szünfl melegségével ápolni szivünkben gróf Klebelsberg Kuno emlékét, aki a magyar nemzet egyik legnagyobb lángelméje, nekünk pedig édes. Jó atyánK vott. A nagyhatású ünnepi beszédet a közönség nagy figyelemmel hallgatta végig és hosszan tapsolt dr. Kováts Ferencnek. Az ünnepi ikőzgy&tést as egyetemi énekkar éneke zárta be. tokok terülnek el a temető másik oldalán is sőt itt még a téglagyár területe is közbeékelődik. Ezért marad egyetlen elfogadható megn oldási módnak a gyeptér felé való terjeszkedés és a tanács ugy határozott, hogy ezt a megoldást javasolja majd a közgyűlésnek. Szóba került a hétfői tanácsülésen még az a megoldási lehetőség is, hogy a központi feemető kérdését a belvárosi temető kikapcsolás sával kellene megoldani: a központi temető helyét vagy Ujszjegeden, vagy pedig öthaloumál lehetne kijelölni, ami ideális megoldás lenne, mert a különböző felekezeti temetkezés teljes megszűntetésére nyilna igy lehetőség. A tanács azonban ugy találta, hogy a felekezeti temetők megszüntetésének egyelőre nem érke®ett meg el az ideje. A ruházati akció (A Délmagyarország munkatársától.) Jelentette már a Délmagyarország, hogy a kereskedelmi miniszter ruházati akciót szervezett, amelynek folyamán bekecsszövetet, struxot és inganyagokat fognak árusítani. Utólag a ruhaakcióba, férfi felsőruhába való, fekete és kékszínű posztót is bevontak. A 140 centiméter széles bekecsszövet méterének fogyasztói ára 483 pengő, a nadrágszövet 2.09 pengő, az inganyag ára 49, illetve 63 fillér, aszerint, hogy fehérített, vagy festett, a férfiruha posztó ára 6.35 pengő. A ruházati akcióba kevés kivétellel az összes textilkereskedők belekapcsolódtak. A vevők részéről meglehetős érdeklődés nyilvánul meg a ruhaszövet iránt. A rendes szövet a hét végére leszállításra kerül és november 26-ig a vevők átvehetik a szövetanyagot. Az akció-árakon felül a vevőnek semmit sem kell fizetnie, ha az árut kész-1 pénzzel fizeti és elszállításáról maga gondoskodik. A szövetáruk eladásáról a kereskedők kötelesek jegyzéket vezetni, amely a vevő nevét, lakcímét a vásárolt áru megjelölését és mennyiségét tartalmazza. A központi temető