Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-19 / 263. szám

1&55 november W. DECHRGySRORSZAG ff AJXNDEKOK 6 személyes üveg kampót készlet P 1.98 6 személyes üveg süteménves készlet P 198 6 személyes vizes v. boros készlet 1.98 2 pár teás csésze fayence —.98 4 pár mokka csésze fayence »—.98 4 drb. kávés teás bögre fayence —.98 1 drb. fonott díszkosár süteményhez —.98 1 drb. nagy füszertartó fayence —.98 /»•iirritayH^ Ms&ntetgáért feteMuégel vAllahnk. ÓlomkrlsIMyok, : •lavifra: 1905. Szeged, Tisza Lalos kBrit 38 NÉVNAPRA 3 drb. kicsi füszertartó fayence 1 drb. falisótartó fayence 1 drb. réz kávédaráló 1 drb. réz habüst 20 cm. 1 drb. csiszolt vasaló 3-as s* ­1 zsemledaráló 1 drb. 5 kgr. konyhamérieg la. 1 drb. krumpli prés ^78 —%98 «.98 4.78 3.90 6^0 1.60 porcelláBlHitntt te Mailetek mOT I Teleion II - 82. Nézze mea kirakatainkat. A tizenötesztendfis Lettország Irta Dr. Csekey István 1917 november 18-án közvetlenül az orosz bolseviki forradalom után alakult meg Walk­ban a lett nemzeti tanács. Ez a néhány ezer lelket számláló határvároska ma fele reszben Lett-, fele részben pedig Észtországhoz tarto­zik. Amikor faházas uccáit járva, az ember minduntalan országhatárt jelző rampákra bukkan, önkénytelenül is az a gondolata tá­mad, hogy másfél évtizeddel ezelőtt azokban a zűrzavaros időkben valószínűleg álmából fel­ébredve húzta meg valami mappán a két or­szág közt a határvonalat egy részeg francia generális. A lettek büszke fővárosa, az egykor félmillió lakosú Riga, ahol rá egy évre, vagyis ma tizenöt évvel ezelőtt a néptanács részéről a független lett köztársaság kikiáltása meg­történt, ugyanis abban az időben még a meg­szálló német csapatok kezén volt. A cári kor­mány a központi hatalmak seregeinek köze­ledtére kiürítette a várost. Kincseit, gyárait, illetve az utóbbiak drága gépeit elszállíttatta a hatalmas birodalom belsejébe. Ma is ott me­rednek az ég felé a betörött ablakú gyárak 522 lakost számláló Riga lakói 1920-ban 188, csonka kéményei, úgyhogy az 1914-ben 517.522 lakost számláló Riga lakói 1920-ban 188.662 főre apadtak le, ma pedig 377.443 a la­kosok száma. A Szabadság-boulevard-on még mindig csonkán áll Nagy Péter szobrának hatal­mas gránittalapzata, mert magát az ércszobrot elszállitatta az orosz kormány a közeledő néme­tek elől, de a hajó, amely a Dünán át a ten­gerre vitte, elsüllyedt. Az Oroszbirodalom bel­sejéből Rigába szállított muszka katona aztán azt hitte, hogy Rigában már meghódított né­met földön áll és kárörvendve mutogatott a szoborcsökevényre, hogy „Látod, Vilmos, mi­lyen sorsra jutottál 1" Jóllehet tizenöt esztendősek a balti államok, róluk minálunk édeskeveset tud még a müveit közönség jórésze is. Pedig bennünket rokoni ősszálak fűznek e terület autochton népessé­géhez. Hisz a magyarban is föllelhető az úgy­nevezett kelet-balti típus. A finnugor család finn törzsei pedig ugy Krisztus születése után ezen a vidéken telepedtek meg. A lett nyelv maga tiszta indogermán nyelv és ugyanahhoz a nyelvcsaládhoz tartozik, mint az óporosz, a litván és a kihalt balti törzsek nyelve. Sok rokonságot mutat föl aztán a szanszkrit, a la­tin, a görög és a szláv nyelvekkel. Az ásatá­sok a lettek pompás anyagi őskulturáját tárták föl. Népdalgyüjteményük pedig egyenesen a finn és észt után következik a világirodalom­ban. A mai Lett köztársaság Észtországgal és Litvániával együtt alkotja az úgynevezett balti államokat. A szűkebb értelemben vett Baltikum azonban csak a két elsőből áll. Ezek az északi germán-protestáns kulturkőrhöz tar­toznak, míg Litvánia a katolikus lengyel világ­hoz. A Baltikum geopolitikai fekvésénél fogva fontos átmeneti terűlet a nyugat és kelet közt. Ezek a szegélyállamok fRandstaaten, Etats li­mitrophes) válósággal ütköző államok manap­ság is Európa és a bolseviki euráziai világ kö­zött. Ez a szellemkulturális limesz már ősidők óta elválasztja Közép-Európát az orosz táblá­tól. A Baltikum keleti határa ugyanis össze­esik azzal a határsávval, melynek mentén mint nagv kontinentális uton a varégok a Finn­öböl tói egészen az Azovi-tengerig vándoroltak. Ma is ezzel esik egvbe a görög-orthodox val­lás nvugoti határvonala és a német meg latin Írásmód zárt területének keleti határa. Ugvan­ugv, mint a legendás vikingek idejében, akik után németek, dánok, svédek, lengyelek és oroszok küzdöttek itt az uralomért. Egészen eddig a határig tolta előre Örseit Báthory István, a nagv erdélyi fejedelem, aki lengyel királyi minőségében mint korának egyik leg­nagyobb államférfia a szlávság előrenvomulá­sában már a XVI. század végén a legnagyobb veszedelmet látta a napnvugoti kulturára. Ezért viselte három orosz hadjáratát Rettene­tes Iván ellen. Negvedfél évszázaddal ezelőtt a magyar huszárok lába alatt dobogott a mai Lettország területén is a föld. 1582 március 12-én vonult be Báthory Rigába, az akkori Li­vónia fővárosába, mely ekkor látott legelőször királyt a falai kőzött. Lettország sok tekintetben osztozott a tőle északra fekvő Észtország történetében. A XIII. század óta mindkettőben a német lovacrend lett az ur. Aztán az orosz támadást az északi részben svéd, a déliben lengyel uralom követ­te, mig Nagy Péter alatt két évszázadra orosz uralom alá került a két tartomány. A mai Észtország (Eesti) Estland és Livland tarto­mány északi részéből, Lettország (Latvija) pedig Livland és Kurland tartományok részei­ből keletkezett az orosz összeomlás után. A Lett köztársaság 65.791 négyzetkilométer területével legnagyobb a három balti ál­lam között Ausztria után következik La­kóinak száma 1,900045. Riga mellett na­gyobb városai Liepaja (Libau) 57.238, Daugavpils (Dünaburg) 43.226, Jelgava (Mitau) 33 048 lakossal. Nemzeti állam, mert a lakosság 73.4 százaléka lett 12.6 százalék orosz, 5.2 százalék zsidó. 3-8 százalék német 2.8 százalék lengyel stb. Vallás tekintetében a lakosság 57 százaléka lutheránus, 23 százalé­ka római katolikus, 9 százaléka görög katoli­kus, 5 százaléka orthodox és 5 százaléka zsidó. A lakosság 61 százaléka mezőgazdasági fog­lalkozást üz, 12 százaléka ipart, 6 százaléka kereskedelmet stb. Az analfabéták számaránya 14.7 százalék, de maga a lett nvelvü lakosság 95—97 százalékban tud írni- olvasni. A rigai egyetemnek, amely a még orosz időben alapí­tott politechnikumból fejlődött Id a független­Hölgyeim és Draim, méltóztattak halla­ni szerdán az Asz legszebb tavasai estéjét, ahogy Poldi Mildner megint elhozta fiatalságának szi­vetmegáüitó lobogását Schumann, Liszt és Bach tüzeiben. Olyan volt ezekben a lobogó tüzekben, amilyen most Flórenc lehet a toscanai ős® rés se­gítő szőkeségében. Frühling-saonáta volt ez a zon­gorán, dinamikából, ritmusból, crescendókból és oktávofcból, — con brio, ooo fuocot Megint egy me­kgitő este, — egy tavaszi délelőtt napsütésben és fiatalságban. A perzselő este után félnapig még Szegeden volt és délután Pesten már egy otesz impresszárió várta, aki féléves szerződésre szerette volna elcsábítani. Az dőre megállapított haditerv azonban Grác felé irányította, most Bécs, Drezda és Berlin következik, aztán egy hajó az óceánon: Amerika, negyven estéret — Kedden folytatása következik a forró estéknek: Feuer­maim, casalsi csellójával. Szombaton telefonon Je­lentkezett a Harmóniánál és közölte, hogy a Brahms­és Schubert-szonátát is eijátsza a szegedi pódiumon. A beszélgetésbe beleszólt a kitűnő Herz Ottó doktor is és az elragadtatás hangján mondta, hogy teg­nap egy pesti bárói estélyen játszottak együtt és Casals óta ez volt a legnagyszerűbb osellóesemé­nye... Uj tüzek készülnek erre az estére ... A színházban pedig kaíonaszakaszok sorakoznak Aida müvésző fogadására. Olykor a legnagyobb veszélyben forog a forgószínpad a bevonulási in­duló dörgő léptei alatt Hétfőn este még egy fő­próba a nagy bevonulásra; utána hajósok és ka­ség után, 11 kara és 8000 hallgatója van- Meg a parasztlányok is elvégzik az egyetemet mert hihetetlen a lett népben a művelődési és az előrehaladási vágy. Olyan érdekes nép ez, amelyet érdemes kö­zelebbről megismerni, történelmével, népmü­szetével, folklorisztikájával és zenéjével fog­lalkozni. Aki nem járt közöttük, nem is sejti, hogy Európa északkeletén, a Keleti-tenger partján micsoda népi őserő bontakozik ki és alakit lassan ki egy olyan életerős államot, amelyre nagy szüksége van Európának a ke­leti ázsiai szellemmel szemben, amely mint fertőző betegség terjeszkedik ettől az európai határsávtól kelet felé. Ujabban, amióta finm és észt rokonainknál kulturkongresszusokra szok­tunk egybegyűlni, 1924 óta több magyar ki­ránduló társaság látogatta meg a lettek föld­jét is, ahol mindenkor páratlan vendégszere­tet és magyarbarátságot tapasztaltunk. Orszá­gaink népei között nem is fejlődhet ki más, mint a kölcsönös szeretet és megbecsülés, mi­után közöttük nincs semmi zavaró politikai vagy gazdasági érdekellentét. Most hogy a Lett köztársaság elérkezett fennállásának ti­zenötödik évéhez, a magyarság meleg szívvel küldi köszöntését a vörös-fehé r-voros színek­kel ünneplő T>atvijának. lózok a Nilus-parton... Az aj év efeő napjaiba* Pataky Kálmán is megjelenik a színházban; Ro­dolfo a Bohéméletben. Méltóztattak olvasni, hogy tárgyalások kezdőd­tek Gigli mesterrel, eg yestére, az Aida második előadására. A tárgyalásokat azonban sür­gésen be kellett szüntetni; a királyi tenor magyar helytartója mélyen leszállított igényekkel — há­romezer pengő aranyban jelölte meg a szegedi ki­rándulás útiköltségét... Kedden a Király Színház autója járt Szegeden. Föld Aurél és Baier Aladár igazgatók ér­keztek Nagypál Béla karmesterrel, háztűznéző­ben jártak, szubrettet kutattak Kristóf Károly, a kitűnő fiatal szerző uj operettjéhez. Volt egy kis vihar is a vezérkari iroda körül, aztán az awtó visszaindult Pestre. A kutatás eredménye: isme­retlen ... Ezüst hajú — arany szavu Móra Ferencünk szombaton délután Budapestre utazott, néhány hét­re egy csöndes budai szanatóriumba, regényírásra. Közben pedig nagy lendülettel késelnek a nemzeti színházi Móra-premierre... A napokban társulatunk kiváló művésznője Bu­dapestre startolt. A gyorsvonaton és ugyanabban a fülkében utazott közéletünk egyik kiváló méltó­sága. A vonat repült, a hangulat izzó volt és — mivel színház és politika oly közel jár egymáshoe, — a kerekek még nem érték el Kecskemétet, ami­kor művésznőnk és méltóságunk a legszebb egyet­értésben vitatgatták a politika és a színház kg­Karácsony! ajándékának elkészítéséhez: 1 motr la. márkás Mullné gobelin 7 «¡11 A. 60x100 em. lenkan a vár a előfestett A.QA n színekben I 811161 perzsaszőnyeg W 9U T I drb lenkanarára etöfeslett AQ fillA» ,.„.... per»a párna 9ti Illier és több olcsó reklámcikk, mig a készlet fari Fischer „M éa:! mtinkaház" Kölcsey u. ÍO. VASÁRNAPI KONFERANSZ

Next

/
Thumbnails
Contents