Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-19 / 263. szám

T933 november T9: R szegvári rablógyilkosok a szegedi ügyészségen (A Délmagyarország munkatársától.) Tegnap este a szegvári csendőrség beszállította a szegedi ügyészség fogházába a szegvári kettős i-ablógyrakfcsság tetteseit: Juhász-Farkas Józsefet és Nagy Imrét. A két fiatal legény szánalmas látványt keltett, amint teljesen lerongyolódva, ijedten haladt a csendőrök előtt az ügyészség épülete felé. Az ügyészség a csendőröktől átvette a tetteseket és azonnal felkísértette őket a harmadik emeleten lévő fogházba, ahol az éjszakát töltötték. A két legény neon mutatott semmiféle megbánást, egykedvűen tűrték a hivatalos aktusokat, csak a szemükön látszott valami leírhatatlan ijedtség. A rablógyilkosok az egész éjszakát nyugodtan átaludták. Valószínűleg vasárnap adja át őket az ügyészség a vizsgálóbírónak. A vizsgálati indítványt dr. Liszkay Loránd ügyész készíti el, mindkettőjük ellen gyilkosság büntette miatt kéri a vizsgálat elrendelését. Javítóműhely lopott kerékpárok részére (A Délmagyarország munkatársától.) AZoltán-ucca 16. száimu házban a rendőrség lopott biciklik átszerelésére berendezett műhelyt leplezett le. Elfogta a három tagból álló társaságot, amely nemcsak a szerelést intézte, de maga lopta a gépeket is. Letartóztatták Pintér László 19 éves borbélyt, Paulai László 21 éves napszámost és Paulai Gyula 20 éves szobafestőt, akik bevallották, hogy kerékpárlopásokkal és azok értékesítésével üzletszerűen foglalkoztak. A javítóműhelyre azért volt szükség, hogy a lopott gépeket átszereljék, átfessék, hogy a tulajdonosa rá ne ismerhessen. Bevallották, hogy orgazdájuk is volt Diószegi András 24 éves műszerész személyében. A rendőrség Diószegit is őrizetbe vette. A tolvaj társaság eddig hat kerékpárlopást ismert be, de valószínű, hogy ennel solckal többet követtek el. A műhelyben rengeteg alkatrészt találtak a rendőrök. Hkisipari és kiskereskedői hitelakció (A Délmagyarország munkatársától.) A kisipari, és kiskereskedői hitelakció ügyében dr. Somogyi Szilveszter polgármester sürgős felterjesztést intézett a belügyminiszterhez és felhatalmazást kért ahhoz, hogy már most a jövő évi költségvetés terhére kiutalhassa a város azt az 5000 pengőt, amely összeggel a város hozzájárul a hitelakcióhoz. Ha a miniszter a felhatalmazást megadja, a város a hitelakció céljaira valamelyik kijelölt bankba befizeti az összeget. A városi hozzájárulás kiutalását a kereskedelmi és iparkamara azonnal bejelenti a kereskedelmi miniszternek, aki ezután folyósítani fogja az állami hozzá járulást, amely ugyanannyi lesz, mint amennyit a város kiutal erre a célra. Ha az állami és a városi hozzájárulás együtt lesz, akkor megkezdődhetik a hitelakció lebonyolítása. A folyamodás feltételeit a kamara rövidesen közzé teszi. Annyit már most is jelezhetünk, hogy a hitelösszegeket mindössze hat hónapra folyósítják. Meg van a lehetőség arra, hogy egy kisiparos, vagv kiskereskedő többször is hozzájuthasson a hitelhez, a hitelezett összeget azonban igazoltan árubeszerzésre kell Ordítani. tehát nem lehet abból adósságokat kifizetni, vagv más célra fordítani. A hitelösszegek folvósitásáról a kamara kebelében megalakított bizottság fog dönteni. Az előkészítő tárgyalások már folyamatban vannak. Legmodernebb gépekkel tökéletesen V u Hó kanizàit CIPô CSIZMA vagyoV a rá di ó mrrtaí ^».-r. mos! foflH; den állomást fisrfán és szelektív«« fogok .... és milyen pompás fattyú színezet..... mini Ha nem b a régi 'készülékem tenne... . . frzefc a 0 csővek valóban csodál művelnek..*, tényleg csak elsőrangú márkás rádíé* csövet szabad vásárolni..... tét*» mészetesen a, mindenütt kedvelt TUNGSRAM világmárkét. _ m _ zippz&r J a v I I t • csak RttCZnSa készül Feketesas ucca 21. TUNGSRAM MAGYAROK BEJÖVETELE Irta TONELLI SÁNDOR. A magyarolt bejövetele, amelyről ezúttal szó leszen, nem a történelmi esemény, hanem Feszty Árpád híres körképe, amelyhez a véletlen folytán, epizódszerüen nekem is van némi közöm. Ha szabad így mondanom, nagyon régi emlékek fűznek hozzája. Először, mint egészen kis diákgyerek. 1896-ban, a milleneumkor csodáltam meg a vágtató ősmagyar harcosokat, Árpádot és a vezéreket, a fejedelemasszony bevonulását és a fehér ló feláldozását Hadúrnak. A tájképi rész akkoriban kevésbbé érdekelt, nyomasztólag hatott azonban gyerek-fantáziámra a mozgalmas képnek tökéletes hangtalansága. De ebben a hangtalanságban annál jobban meg tudtam bámulni egy kissé hajlott hátú, kékszemű öreg urat, akinek nagy sebforradás volt a homlokán. Egyes látogatók tisztelettel köszöntötték és suttogva adták tovább a nevét, Görgei Artúr. Azóta pesti látogatások alkalmával már a gyerekeimet vittem el néhányszor a Városlif

etbe, hogy ők is megismerjék a Feszty körépét Titokban mindig örültem, hogy magam is újra megláthatom. Nincs okom tagadni: az ősmagyarokat, de különösen a lovakat, ahogy Feszty és két munkatár a, Vágó Pál és a lengyel Styka megfestették, jobban szeretem, mint Munkácsy Honfoglalásának simára kipucolt telivér paripáit. Remélem, nem követek el szentségtörést ezzel a megállapításommal. Mindig sajnáltam ellenben, hogy a városligeti vurstli bódéjai közé beékelve, a milléniumi nagy körkép egyáltalán nincs méltó környezetben. Még inkább sajnáltam, hogy alig van nézője. A kép kissé megkopott, az érdeklődés is megfakult. Egy-egy apa a gyerekével, nagynéha egy iskola csoportos látogatása, az utolsó esztendőkben ezekből került ki a látogatók zöme. Pedig a kép még mindig változatlanul szép és ha másutt volna elhelyezve, érdemes volna a Budapestre elvetődő idegeneknek is megmutatni. Azért mondom el ezeket, mert olvasom, hogy a kép körül nagy bajok vannak. A Feszty körkép részvénytársaság anyagi bajokkal küzködik és az államnak kínálta fel a képel megvételre. Az államnak azonban nincs pénze és az eladási ajánlatot a fővároshoz továbbította. A főváros közművelődési bizottsága viszont sajnálattal állapította meg, hogy a kep megvásárlására nincs fedezete. A tulajdonosok sokat kérnek, azt remélik, hogy háromszázezer pengőt kapnak a képért, ami azonban csak első, nagy tétele volna kiadásoknak. A képre, amely az 1892—95. években készül*., nagyon ráférne a restaurálás, gondoskodni kellene az elhelyezéséről és karbantartásáról, ezt pedig a főváros nem vállalhatja. Sokat elvitt a Vásárpénztár, kevesebb márad a művészetre. A közművelődési bizottság tehát nem ajánlja a kép megvételét. Olyan hangok Is hallatszottak, hogy mégha volna is rá pénz, felesleges volna a képet megvenni, mert amúgy is Budapesten marad és mindegy, hogy KÍ mutogatja. Ilyenformán a Magyarok bejövetelének jövendő sorsa nagyon bizonytalan. Én 1908-ban kerültem közvetlen összeköttetésbe Feszty nagy képével. Akkor rendezték Londonban a magyar kiállítást. Ugy volt, hogy a minisztériumból egy osztálytanácsos megy ki Londonba s Faragó Ödönnel, az iparművésszel együtt ő rendezi meg a kiállítás Ipari csoportját. Az osztálytanácsos megbetegedett s én, mint a kereskedelmi muzeum egészen fiatal tisztviselője, akinek azonban megvolt az az előnye, hogy tudort angolul, februárban azt a' váratlan megbízást kaptam, hogy pakoljak és azonnal menjek ki nyolc hónapra Londonba. Feszty körképe akkoriban már néhány esztendő óta Londonban, a Selfridge áruház egyik helyiségében volt elraktározva. Eredetileg a tulajdonosok azért küldték ki, hogy kiállítsák, talán azt is remélték, hogy eladják, mikor én Londonba kerültem, már a raktárban feküdt. Londoni tartózkodásom alatt, — már erősen nvár felé lehetett, — kaptam a tulajdonosok aláírásával és a kereskedelmi minisztérium ajánlásával egy levelet, hogv intézkedjem a kép hazaszállítása iránt. Ha .¡ól emlékszem, maga Feszty Árpád volt a levél egyik aláírója. A megbízás nem volt hivatalos, az államnak semmi köze sem volt a képhez, csak, mert véletlenül Londonban voltam, hogy mások kiutazását megtakarítsák, kértek fel engem erre a feladatra. Az ügvnek egyébként nem volt semmi különös érdekessége, legfeljebb az, hogy egv heti időmet vette igénybe és velem együtt dolgozott az egész „személyzetem", egv magyar postaaltiszt, Löwenrosen Carlv, a birkozóbajnok, a német Hoffmann, az olasz Albertini és a saját külön nigériai négerünk, akinek bizony már a nevét elfelejtettem. Amint látni lehet, elég tarka és internacionális társaság. Tudnivaló ugyanis, hogv Londonban az ilven néhánv hónapig tartó különleges munkaalkalmaiknak, mint az idegen és n<Mnz>elközi kíct Mntéxetl. Iskolai öarlsnydk, gyermek köiöttkabdtok, nagy v <f 1 a s x 1 ék b a n, Cusslig Imre Szécfienyl tér 2. TIsxa sxölló melleit.