Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-18 / 262. szám

3 OCIMÄG/AROßSZAG 1933 november 16: Prófétában ma nagy Danfcó-nótaett! Boldizsár Kálmán zenekara 50 Dankónótát muzsikál. ditsa csak rá nagy irodai személyretét a kornyékre. Próbáljon csak operabérlőket gyűjteni azoknak a szomszéd városoknak a kulturéhes közönsége körében, amelyekben színház csak nyáron van, hangverseny legfel1

'ebb kettő-három és amelyek részére meg :ell teremteni az olcsó színházi közlekedést, minden elérhető vasúti kezdvezmény kivívásával és a városi autóbuszoknak esetleg áldozatokat ís hozó, - egészen olcsó tarifájával. S itt, bármennyire szeretnénk, megint nem térhetünk ki a szinügyi bizottság munkásságának kritikája elől. Mit végez ez a bizottság a szegedi szinügy fejlesztése körül? Arra, hogy megírjuk a szinügyi bizottság történetét, nem vállalkozhatunk. Erre vonatkozó igényeikkel más bizottságoknak is várniok kell. De azt meg kell kérdeznünk, hogy mikor hangzottak el komoly követelések eb* ben a bizottságban? Mikor hangoztattak ott mélyreható művészi reformokat? S mit köszönhet ennek a bizottságnak a fejlődésben hosszú ideje megállított szegedi szinészet? El kell ámulnunk, ha azokra a tanácskozásokra gondolunk, amelyeket azóta folytatott ez a bizottság, amióta a tárgyilagos beavatkozást több ponton valósággal kiprovokáló, szorgalmával és díszleteivel minden elismerést ^ kiérdemlő, de a művészi mérlegelést minden vonalon több ok miatt állni képtelen uj rezsim megkezdődött. Nagyratörő terv egy merült fel, a színházbarátok újjáalakítása. De ezt a tervet sem szinügyi bizottsági tag érleli, hanem Szalay József. Mi nem ellenezzük a hároméves szerződést. De bocsánatot kérünk, az uj szezon elején nem ez a legfontosabb kérdés. Sokkal fontosabb, hogy biztosíttassák a jó operaelőadások folytonossága. Ez bevételileg is nagyobb biztosíték, mint az a papír, amely nem egy, hanem három évre ad üres nézőteret. Azt a munkát azonban, amely a művészi teljesítményekhez való hozzásegités folytonosságával támogatja az igazgatót abban, hogy az üres széksorok minél gyakrabban megteljenek, hiába sürgetjük és hiába várjuk a szinügyi bizottságtól. Ezért tárjuk fel, a nagyjövőjünek indult, de még bizonytalan ösvényü szegedi operaelőadások kapcsán, a szegedi szinügy stagnálásának egyes okait. Ezért sürgetjük, amitől egykor idegenkedett a polgármester, amiről való véleményét azonban bizonyára alapos revízió alá vette, a színüggyel foglalkozó bizottság vagy társaság szervezetének újjáalakítását. Végül ís Hedda Gabler asszonyi rejtélvének, Hamlet temetői jelenete mélységeinek, Verdi meleg romantikájának, Gounot finom kecsességének, Puccini dekadens, Bizet forró lírájának megértésére és megérzésére nem a törvényhatósági bizottsági tagság képesít. Megegyezés Roosevelt és Lltvinov között Amerika elismerte a szovjetet (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Washingtonból jelentik: Roosevelt elnök és Litvinov külügyi népbiztos között a péntek éjszaka újból hosszas tanácskozás folyt, amelynek során elvi megállapodást kötöttek az össze« megvitatott kérdésekben. A megegyezés elsősorban a vallási kérdésekre, a kommunista propaganda problémákra és a kereskedelmi kapcsolatokra vonatkoztak. Az orosz—amerikai szerződést (amerikai időszámítás szerint) pénteken éjszaka ünnepélyes külsőségek között aláírják. Ünnepélyesen megnyitották a Washington—moszkvai közvetlen telefonösszeköttetést, amelyen elsőLitvinov beszélt, bejelentve: Amerika elismerte Szovjetoroszországot Izgalmas tanúvallomások a berlini perben Berlin, november 17. A Reichstag-per tár- . gyalásán Gr oh te Ottó kőműves azt vallót- ' ta. hogy a kommunista szervezetekben február 22-én kiadták az utasítást, hogy másnap ki kell osztani a fegyvereket, február 24-re, E

edie elrendelték az általános készültséget, teát lehetséges, hogy a birodalmi gyűlés felgyújtása tényleg jeladás lett volna a kommunista felkelésre. — A Liebknecht-házban megbeszélték a gyújtogatás! Lubbeval és a bolgárokkal. Kaempfner kifejezetten azt mondotta, hogy Popoffnak kell a gyujtogatást irányítania. Kaempfnert, továbbá Popotfot Torgler és Koehnen látta el gyujtóanyaggal. Popoffnak az volt a faladata, hogy kellő időben elintézze a felgvujtást és fedezze a gyujtogatókat. A baj csak az volt, hogy Lubbe eltévesztette az utat. Popoffnak kellett volna visszavonulást fedezni, hogy kijuthassanak az épületből. Kaempfner azt mondotta, hogy az ilyen müveletekre csak külföldit lehet alkalmazni. A német párttól távol álljon minden gyanú. P o p o f f izgatottan felugrik székéből, a tanú felé kiált: — Gazember! Uüdonság! frfrnílkflll, (flrftmn^'Htlll) tartás ondolüläs. legújabb szabadalmu „G S. U." készülékkel, a legmo <ernebb «Iiarással késxit » nJi fodrászszalon 69 Oroszlán u. 4 IQft 99 Tel. 26 Az elnök rendreutasítja Popoffot. A vádlott leül, közben megint odakiált a tanúnak: „Piszok alaki" Az elnök rendreutasítjaElnök: Első kihallgatása során azt mondotta, hogy már előbb fegyvert osztottak szét, hogy pontosan meghatározott időben megkezdjék a harcot. Azt állította továbbá, hogy akkor megegyeztek abban, hogy február 27én déli 12 órakor megtámadnak minden kaszárnyát és rendőrőrszobát. Grothe: Igen, ezt több oldalról hallottam vezetői minőségben. Popoff kijelentette, nem tartja szükségesnek, hogy kérdést intézzen a tanúhoz. Grohet eddig sohasem látta. Amit Grohte rólam mondott, szörnyű, valótlanság. ^ Grohte után Singer gépkocsivezetőt hallgatták ki, aki Grohte bizalmasa volt. Vizsgálati fogságból vezették elő. Határozottan tagadta, hogy a tüz napján ó lett volna a központi futár. Grohtét a párt megbízhatatlannak tartotta. Grohte mindig nagyzolt és élt-halt azért. hogy nevét nyomtatásban lássa. Singért ezután szembesítették Grohtével. A két tanú elhalmozta egymást szemrehányásokkal, Gi^htenak a pártban semmi vezetőállása nem volt, hanem a legcsekélyebb működési köre volt, ami csak lehetséges. Diw.itroff kérdésére Singer kijelentette, kizárt dolog, tiogy a pártszervezet értekezletén a birodalmi gyűlés feigyujtásáról olyan módon beszéltek vo'.na, amint azt Grohte leírta. Dimitrofí további kérdésére kijelenti a tanú, hogy a kommunista pártban februárban semmi? le riadókészültség nem volt. A tárgyalást szombatra halasztották. R polgármester köszönete Glattfelder püspöknek (A Délmagyarország munkatársától.) Dr, ~>mogyi Szilveszter polgármester dr. Pálfu József polgármesterhelyettes társaságában pénteken délelőtt látogatást tett a püspöki palotában dr. Glattfelder Gyula megyéspüspöknél. A polgármester a hivatalos jellegű látogatásról a következőket mondotta a Delmagyarország munkatársának: — Azért látogattuk meg a püspököt, mert így akartuk megköszönni a város hatósága és közönsége nevében az egyetem épségének biztosítása érdekében kifejtett fáradozásait Értésünkre jutott ugyanis, hogy a megyéspüspök, akit annakidején felkértem arra, hogy járjon el az egyetem ügyében, teljesen titokban igen sokat faradozott, többször fennjárt Pesten, tárgyalt az illetékes minisztériumokban, közvetlenül a kultuszminiszterrel és a pénzügyminiszterrel is. Hóman Bálint kultuszminisztert az egyik alkalommal éppen akkor látogatt« meg, amikor a miniszter magához kérette a» egyetemi ügv referensét, hogy döntsön javaslata fölött. Kétségtelennek tartom, hogy a püspök érvelésének és az általa feltárt adatoknak igen fontos szerepe volt az eredeti teiv megváltoztatása körül és igy egyetemünk csorbitatlanságát nagy részben a püspök ur közbenjárásának köszönhetjük. Illendőnek tartottam, hogy ezt a nagy szolgálatot hivatalos formák között köszöntük meg. Felkértem a püspök urat arra is, hogy legyen más alkalommal is pártfogója Szeged város ügyeinek. A megyéspüspök kijelentette, hogy örömmel támogat minden igáz szegedi ügyet és' nagy örömmel tölti el a tudat, hogy a szegedi egyetem elkerülte még is a megcsonkítás veszedelmét. Roosevelt és Ford harca Kertész Miklós előadása a Munkásotthonban (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi szociáldemokrata párt előadássorozatában pénteken este Kertész Miklós országgyűlési képviselő tartott előadást „Roosevelt és Ford harca" címmel A nagyszámmal egybegyűlt hallgatóságot Olejayik József üdvözölte, majd Kertész Miklós tartotta meg előadását. — Abban az országban — mondotta —, amely a világháborúból egyedül került ki győztesként és amely egyike a természeti kincsekben leggazdagabb országoknak, 1931 januárjában nyolcmillió volt a munkanélküliek száma. 1931-ben jött az elnökválasztás és vele az uj rendszer. Amerika ekkor a válság örvényének szélén vergődött és Messiásként fogadta a diktátori hatalommal felruházott Rooseveltet. Ezután Roosevelt újjáépítésével foglalkozott. Munkába lépett az uj elnök baráti köréből létesült „agvtröszt" és Johnson tábornok vezetésével megkezdte szédületes méretű propagandahadjáratát a „kék sas"-néven működő bizottság. Eredménv azonban csak nem mutatkozott. A mozgalom csak a tüneteket tudta gvóevitani, de magát a betegséget nem. Ekkor éleződött ki Roosevelt és Ford viszonya. Ebiven az időben Ford képviseli a rideg elzárkózást a kormány politíká iával ^ szemben, azonban a nagv propagandahadjárat Fordot is legyőzte. De az amerikai kapitalizmus ettől seni gvógvult meg. , „ , .„„ Előadását azzal felezte be Kertész Miklós, hogy'az amerikai válság megoldása a közeljövő legsulvosabb problémái közé tartozik. A kapitalizmus nem tud kenyeret adni és nem tudja eloszlatni a fennálló mély ellentéteket az egyes társadalmi osztályok között. Csak alapvető, gyökeres változás hozhat orvoslást. A nagy tapssal fogadott előadásért Olejnyik József mondott köszönetet. Szőrmét...? csak Mentustól! í.ár«31.