Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)
1933-11-15 / 259. szám
6 OÉCMAGYARORSZÄG T955 novemlKer 15: BLAU ruhaáruház ííuiiiiaWnieeességei szenzációsak A tanítóság munkájának megbecsülése Egy fellebbezés tévedései Minden évben, amikor a város költségvetését összeállítják és tárgyalják, a városi községi elemi népiskolai tanítóságot a legnagyobb aggodalom tölti el, mert mindig félő, hogy azt a helyi járandóságot, amelyet a város polgármesterétől kezdve a hivatalszolgáig minden alkalmazott élvez, a jövőben vaijon megkapja-e? Aggodalom tölti el a lelkét, mert a többszörös fizetéscsökkentés és az úgynevezett „fizetésrendezéssel" kapcsolatos alacsonyabb fizetési osztályba való visszahelyezés, a tanítóság megélhetését és családjának taníttatását, felneveltetését katasztrófálisán veszélyezteti. A szegedi községi tanítók feje felöl az évről-évre visszatérő veszélyt a múltban minden alkalommal elhárította gróf Klebelsberg Kunó, aki felismerte és méltányolta a nemzetnevelő tanítóság rendkívüli fontos és meszszekiható hivatását, — aki nemcsak mondotta, d~ érezte is: „Az iskolaépületeket én emeltetem, de ezekbe az egészséges szellemek, a lüktető magyar életet a tanítóság viszi". Klebelsberg halálával a szegedi tanítóság is> elvesztette legigazibb támogatóját, megértő pártfogóját. Ezt bizonyítja az a megnemertés, amely megnyilvánult a városi tanitóság helyi járandóságának költségvetési beállításánál. Hivatottak és nem hivatottak azt hangoztatták, nem lehet a községi tanítóknak a helyi járandóágot megadni, mert akkor az állam az ezen a cimen megadott összegnek megfelelő összeget a városnak kiutalt államsegélyből levonja. Amikor a kérdés ilyetén való beállításával a helyi járandóság ügyét a tanitóság veszélyeztetve látta, megmozdult és az illetékesek jóindulatát, támogatását kérte. Megindult a tárgyalás a város és az egyes minisztériumok között. Egyik nap jött a kedvező, másik nap a kedvezőtlen válasz. Volt olyan érdeklődő is, aki a tanítóság küldöttségének azt mondotta, hogy a minisztériumom nem kifogásolják a helyi járandóság beállítását és az államsegélyt nem csökkentik. <i város hatóságának pedig azt. hogy a helyi iá-andóság megszavazásával bekövetkezik az államsegély csökkentése. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni azon a nagyfokú nyugtalanságon, amely a tanítóságot hatalmába kerítette. Amikor a sok és haszontalan tárgyalás után végre a költségvetésbe felvették a tanitóság heIvi járandóságai, mint pótilletményt, amelyet már a tőrvényhatóság évekkel ezelőtt megszavazott és amelyet a belügyminisztérium évekkel ezelőtt jóváhagyott, — Pick Jenő törvényhatósági bizottsági tag a határozatot megfellebbezte. Fellebbezésének súlyos tévedései vannak, amelyeket itt, a nagy nyilvánosság előtt azért is tárgyalni kell, mert sainos többen vannak, akik hasonló módpn gondolkoznak. Fellebbezésében azt mondja: Az állami tantestület körében nagy elégedetlenséget szül az, hogy a községi taniiók magasabb ]av2dalmazást élveznek, mint ók. Felelet erre az, hogy amig a községi tanítók a helyi javadalmazást nem kapták meg, kevesebb javadalmazásuk volt, mint az államiaknak és ezért mégsem elégedetlenkedtek. A községi tanítók most is csak azt kérik: annyi legyen a járandóságuk, mint az államiaknak. Ha megkapják a költségvetésbe felvett pótilletményt, akkor sem lesz több javadalmazásuk, mint az államiaknak. Az állami tanítók és családtagjaik néhány pengő lefizetése mellett megkapják a féláru arcképes vasúti igazolványt, a községi tanítóknak pedig annyiszor kell 25 pengőt lefizetni, ahány családtag igénybeveszi az igazolványt. Az állami tanitók és családtagjaik ingyen gyógykezelést, gyógyszereket kapnak, ingyen klinikai gyógykezelésben, gyermekágyi segélyben részesülnek. Hogy ez mit jelent, mennyi kiadást, csak az tudja," akinek a családjában betegség fordul elő; pedig a betegség igen gyakran jeglátogatja az egyes családokat. Az állami tanítók a pénzintézeti központtól hosszúlejáratú, olcsó kölcsönt kapnak, ha erre szükség van. Az állami tanitók belépnek a VII. fizetési osztályba, míg a községi tanitók az utóbbi idff" ben — dacára az állandó sürgetésnek — nem lépnek be. így néz ki a tisztánlátók előtt az igazi mérleg. A községi tanitók ezért nem irigykednek, elégedetlenkednek; örülnek, hogy az állam némiképen támogatja a jobb sorsra érdemes tanítókat, akiknek lelkes munkásságától, pótolhatatlan ügyszeretetétől várja mindenki az ország jövő nemzedékének megerősítését. A fellebbező a községi tanitók részére beállított pótilletményi összegre a következőket mondja: „Én ezen összegnek a város lakossága szempontjából sokkal gazdaságosabb felhasználását indítványoztam". Erre, a tanitóság értékes és megbecsülhetetlen munkáját lebecsülő mondatra csak Deák Ferenc ' beszédének azon részével kell válaszolni, amelyet 1872 január 10-én a képviselőházban mondott: „Amit a nevelés, az oktatás terén meggazdálkodunk, annak igen drága árát adjuk meg, oly árát, melyet nem lehet összegekben kifejezni s amelyet századok múlva is meg fog a nemzet érezni." A szegedi községi tanitók biznak a város vezetőségében, elsősorban a város polgármesterében, hogy a fellebbezéssel megtámadott költségvetési tételt jóváhagyatja. A polgármester mondotta: „A legnagyobb igazságtalanságnak tartanám azt, hogv amikor a város minden alkalmazottja megkapja a hetlyi javadalmazást, bból éppen a városi tanitók maradnának ki." -—s. fi revolveres 25 hónapi börtönre (A Délmagyarország munkatársától.) Homai László, a revolveres bandita kedden biróság elé került. Emlékezetes, hogy Homai a hai iái fegyintézetből megszökött, ezután Szegeden szervezett revolveres betörőbandát, amely 38 rendbeli betörést követett el Szegeden és Vásárhelyen. Nemrégiben tette őket ártalmatlanná a rendőrség. Homai László ellen ebból az ügyből kifolyólag három rendbeli szándékos emberölés bűntettének kísérlete, egy rendbeli rablás büntette és 38 rendbeli lopás büntette miatt van eljárás folyamatban. A társait csak lopással vádolja az ügyészség. Homai az emberölési kísérleteket ugy követte el, Homai Lászlit Ítélte a hogy revolveréből rálőtt három rzben üldözőire. Kedden ugy került a törvényszék Gömörytanácsa elé, hogv régi büntetéseit kérte összbüntetésbe összefoglalni. Régebben lopás miatt 1 évi és hat hónapi, erőszakoskodás miatt 8 hónapi börtönre Ítélték. Ezeket a büntetéseket töltötte Hartán. A törvényszék kedden délelőtt a két büntetést egybefoglalta és összesen 2 esztendei és egy hónapi börtönre ítélte Homai Lászlót, tehát egy hórtapot elengedett ai! büntetéséből. Legutóbbi ügyeiért nemsokára, bűntársaival együtt a bíróság elé kerül. Horogkeresztes gyűlés után Egy vásárhelyi utazó a törvényszék előtt (A Délmagyarország munkatársától) Schlesinger Ferenc vásárhelyi utazót egy éttermi beszélgetés miatt az étterem vendégei közül többen följelentették. A feljelentés szerint a vendégek között politikai vita folyt és ennek során Schlesinger a következő kijelentést tette volna: „2000 év óta, ha valami baj van Magyarországon, mindent a zsidókra kennek." Egyúttal, állítólag még valami reprodukálhatatlan kifejezést is használt Emiatt az ügyészség a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség miatt emelt vádat Schlesinger ellen- Az utazót kedden vonta felelősségre a törvényszék Gömöry-tanácsa. Schlesinger tagadta, hogy az iukrrmlnátt kifejezéseket használta volná. Elmondotta, ho^y a beszélgetést megelőző napokban a Meskó-fele horogkersztes-párt Vásárhelyen gyűlést tartott es erről a gyűlésről vitatkoztak az éttermi vendégek. Ezek közül többen dicsérték Meskót, hogy milyen ügyes beszédet mondott. Ezen háborodott fel annyira, hogy beleszólt a vitába. Azonban amit mondott, azt nem Magyarországra értette, hanem általánosságban mondotta, körülbelül igyj „Kétezer éve, ha valami baj von, mindég a zsidóságot veszik elől" A biróság kihallgatta a vitáz« társaság többi tagját, akik mind terhelő vallomást tettek. Az egyik tanú azt vallotta, hogy meg akarta verni Schlesingert. Schlesinger még elmondotta a tárgyaláson, hogy arról is beszélt az étteremben." hogy például a spanyolok egyszer elkergették a "zsidókat és mégis visszahívták őket. Ö tehát nem Magyarországról beszélt, hanem általában. Az utazó védője azzal érvelt, hogy Schlesinger jogos felháborodásában, amely Meskóék magatartása következtében állott elő, olyan kifejezésre ragadtatta magát, amely esetleg sértő lehet, de nem a magyar nemzetre nézve, hanem a vitázó társaságra. Arról voH szó, bogy mn gyár emberek vitáztak egymással egy felekezetről és ha a vádlott izgatott lelkiállapotban volt, az érthető a mai viszonyok között. A birórság Schlesinger Ferencet bűnösnek mondotta ki a használt kifejezések miatt és 50 pengő pénzbüntetésre és 1 évi hivatal és politikai jogvesztésre Ítélte. A biróság enyhítő körülménynek vette a vádlott indokok felrzgnPt lelkiállapotát. Az Ítélet jogerős. Szenzációs újdonság! selyem, szíivet, Mrs<mymb4j&t, ktttAttkabitjÁt ^RP' fl^^ 19 9 anyaggal ttsztfttasm, mert • rnhAját kiméti t jpy • I Felet«sség meWett vffialfc Sieisödy.^óimosoda, Feketeaas wec* 20. er. Szeged, Csekonlcm« és KIsstKCa sarok. HÁZTARTÁSI CIKKEK 4 drb főzőfcanál —.24 Kályhaelőtét fémből —.88 Fali fasótartó, fedéllrf Nyeles szőnyegseprő, v. rnhaiseprő —24 PAPIRARU 1 méter papirszönyeg 85 cm széles —.20 200 drb hófehér damaszt papírszalvéta -.M 60 drb színes levélboriték —.M 100 drb névjegykarton <—.58 SZAPPANOK 6 drb csomagolt mandula szappan 5 drb csomagolt glicerin szappan —.88 8 drb kézmosó szappan —.88 6 drb kerek mosdó szappan —.88 LÁBTÖRLŐK Gyékény lábtörlő Kókusz lábtörlő —.78 Vas lábtörlő rács —.98 Fa lábtöflő rács —.98