Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)
1933-11-12 / 257. szám
T6. r> r t mag7&Por»«:7&n 1933 november 12. Jegyelőjegzyések a fflharmonlNm hangversenyekre IWBHBBHNMBBfliHBHnHBBHBaBnaBBKanan . Délmagyarország A Ueitnagyarorszúg regénye LYTTON STRACHEY VIKTÓRIA KIRÁLYNŐ FORDÍTOTTA: SZ1NNAI TIVADAR 66 Albert szerint az ember minden tettét gondos megfontolás előzze meg; előbb meg kell állapítani a kérdés premisszáit, azután levonni a helyes konklúziót, végül pedig rendszeresen, lépésről-lépésre haladni a helyesen kitűzött cél felé. Bonyolult kérdésekben — és melyik kérdés nem bonyolult, ha alaposan megnézzük? — leghelyesebb, ha az ember papírra veti gondolatait. Albert nem is tudott dolgozni másképpen. Minden esemény után és minden elhatározás előtt memorandumot szerkesztett, irásba foglalta az ügy lényegét, a különböző szempontokat és motívumokat. Megtörtént egyszer, hogy így irásba foglalta egy bizalmas beszélgetés tartalmát, melyet Sir Róbert Peellel folytatott; azután felolvasta a hat sürün teleirt oldalt Peelnek és megkérte, hogy írja alá. Peel aki sohasem szerette megkötni magát semmihez, zavartan húzódozott, mire Albert, belátván, hogy illenék alkalmazkodnia az angol gondolkodásmódhoz, nem ragaszkodott a jegyzőkönyv aláírásához, hanem tapintatosan tűzbe dobta a kéziratot. Bezzeg Palmerstonnal még idáig sem jutott. Palmerston nem adott neki alkalmat arra, hogy valami írásbeli dolgozatot felolvasson. Egyáltalában nem szerette a vitát. Nem kért tanácsot senkitől, nem beszélt meg előre semmit, hanem hirtelen, minden előzmény nélkül belefogott egy-pgy vakmerő politikai akcióba, mely néha majdnem háborúba sodorta Európát. Ezzel szemben Albert, a maga óvatos és szorgalmas módján szerette megvizsgálni a kérdéseket gyökeresen; megvilágítani őket minden szempontból és végül előre megállapitot elvek szerint cselekedni. Stockmar vezetése alatt látóköre kiszélesedett, de gondolkodásának fegyelmezettsége is megerősödöt, megszokta a szabatosságot és mélységet. Egy ilyen szellem számára kínos látvány volt Palmerston empirikus, elvtelen és módszertelen tevékenysége; olyan volt, mint valami nyűgös gyermek szeszélyes és felelőtlen kapkodása. Mit értett Palmerston a közgazdasághoz, pszichológiához, történelemhez? Mit törődött az emberiség nevelésével és az erkölcsi követelményeivel? Szentelt-e valaha is egy gondolatot annak a problémának, hogy miként lehetne a munkásosztály életszínvonalát emelni és az emberi fajt általában előbbrevinní? Palmerston persze gúnyos választ adott volna ezekre a kérdésekre. „Nem lehet mindenki olyan magasröptű lélek, mint FenségedI Én csak itt járok ezen a sáros földön. Eltávolítottam a rácsokat a Green Park pázsitja elől. Egyelőre beérem ezzel is." De hiszen ha még válaszolt volnál Valójában válaszra sem méltatta a herceg akadékoskodásait. Szótlanul, mosolyogva ment utján és ha a herceg elébe állt, egyszerűen kikerülte. Ügyesen megtalálta a módját. A külügyminisztérium legfontosabb aktáit nem terjesztette a királynő elé; vagy felvitte hozzá, de csak az utolsó pillanatban, amikor már nem maradt idő arra, hogy Viktória megbeszélje az ügyet Alberttel; ha valami változtatást kívánt Viktória az aktákon, Palmerston nem vitatkozott, rögtön hozzájárult, de többnyire elfelejtette megcsinálni. Viktória panaszkodott, Albert panaszkodott. Együttesen panaszkodtak. Mindez hasztalan volt. Palmerston udvariasan bocsánatot kért — nem értette, hogy történhetett dolog — hihetetlen, milyen hanyagok a minisztériumban — majd megmossa annak a tisztviselőnek a fejét — a jövőben gondoskodni fog róla, Hogy őfelsége óhajai teljesüljenek. Aztán maradt minden a régiben. A királyi pár felháborodása nőttön-nőtt. Albert vigyázott rá, hogv a szenvedély el ne ragadja, de Viktória hevesen rátámadt Palmerstonra. Elfelejti Lord Palmerston, hogy Anglia királynőjével beszél? Vagy azt képzeli, hogy a királynő sokáig tűrheti ezeket az állapotokat? Hogy nevében leveleket és jegyzékeket küldjenek külföldre, melyekről nem tud semmit? Hogy panaszos írásokat kapjon idegen uralkodóktól, felháborodott hangú tiltakozásokat, melyekre nem tud válaszolni, mert teljesen igazat ad nekik? Palmerston hajlongott, ismét bocsánatot kért, de meglátszott, hogy fütyül a királynő haragjára. Ekkor Viktória a miniszterelnökhöz fordult: „Kedves Lord John, súlyos panaszom van a külügyminiszter ellen. Nem veszi tekintetbe kívánságaimat és nem törődik tiltakozásommal. Mindig azzal védekezik, hogy az ügy sürgőssége miatt nem volt ideje bemutatni a jegyzéket, mielőtt elküldte." Lord John orvoslást igért, noha érezte, hogy maga is tehetetlen Palmerstonnal szemben. Albert tanácsára Viktória memorandumba foglalta nanaszát. Megrögzítette Írásban a Lord Johnnal folytatott beszélgetést is: „Megmondottam Lord Johnnak, hoírv Törd Palmerston gyakran kompromittálja Anglia becsületét: jegyzékei epések és udvariatlanok; egyoldalú megítélésben részesiti a kérdéseket, pillanatnyi szeszélvei, vagv előítélete! szerint. Néha az izgalom és a felháborodás betege vagyok miatta. Lord John minden tekintetben igazat adott nekem és elitélte Lord Palmerston eljárását." (Folyt. kőv.) ? Hol vásároitonk ! nol dolgoztassam« A Dttmaggarcrszág Kis Címtára szegedi hereshedöKröi és iparosofrroi ANTIQUARIUM; liinsária könyveket vesz, elad és cserél AUTÓ ÉS FÉLSZEtlh.LF.Sl CIKKEK: Markovics mfiszaki váll, Tisza Lajos kőrút 44. Hóna Alföldi Gépkeresk.. Váll.. Feketesas-u 22 FESTŐ ÉS MÁZOLÓ: Síabó István. Kélv'n tér l CIPÉSZ: Papp Béla, Feketesas ucca 8. FÉRFIRUHA: ftlau Ignárz Kelemen-u. 5. GRAMOFON: Fonyó Soma. Kftlcsey-u. 4. ILLATSZERTAR: Gáspár Illatszertár, Széchenyi-tér 7 IRODARERENDF.ZÉS: Wtrth és Rengev. Széchenyi-tér 8. KALYHARAKTAR: Léderer János. Somogyi-ucca 15 KÉPKERETEZÉS: Freimann Miksa. Kárász-u 10. KÉZIMUNKA: Fischer „Kézimunkaház", Kölcsey n 10 Fáy Margit, Kígyó u. 5. KÖNYKÖTO; Welllsz Lajos Arany János-u. 7. KÖTÖTT-, FÜRDŐRUHA- és 8ZÖVÖTTARU Fehércégtáblás Boros Miksa. Széchenyi-tér 15 Lampel és Hegyt. Püspök:>azái Lusztig Imre, Széchenyi-tér 1 MOSODA: lattyu-mosóda. Takaréktár-n. 6. NOI KALAP: Vincze Mária. Tisza Lajos-kőrat 4?a. OLAJ- ÉS MŰSZAKI CIKKEK: Ruh Vilmos. Mikszáth K a I. ÓRA ÉS ÉKSZER: Reich Mör é# Fia Rt.. Kelemen-u. 11 Tóth Józset, Kölcsey-a. 1. PAPLANOS: Bokor paplanipar. Löw L. o. (Polgár u RÁDIÓ ÉS GRAMOFON: Deutsch Albert Kárász-ucca 7. Kelemen Márton. Kelemen-«. 11. SELYEMARUK: Holtzer S és Fial. a főpostávai szemben SAJT. VAJ, TURó : László, Széchenyi tér (városi bérház), Dugonics tér (Napló-ház) SZŐNYEG: Domán Mihály és Fia, Kárász-u. 12. SZOCS: Rosmann Dávid Kárász-u. 8. TEXTILÁRU: Kurucsev Sándor. Széchenyi tér 14 Tabár Péter. Kárász-u 8. «. t ÜVEG ÉS PORCELLAN: Schillinger Kálmán. Csekonlc VILLAMOSSAG: Oeutseh Albert Kárász-u. 7. Kövecs Antal, Faragó u. 15. Rosner József. Tisza Lajos-körut 39. VIZVEZETÉKSZERELÖ: Fekete Nándor, Kossuth Lajos-sugámt 18. Szegeden szerezzük be minden szükségletünkéi!