Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-03 / 249. szám

2 ütt MAG/AP.ORSÍ/tO 1933 november 3j országban; KlebeMierg elismerte Szeged év­tizedes elhanyagoltságának igazságát és nyíl­tan hirdette, hogy Szegeddel Szemben az ál­lamnak jóvátételi kötelezettségei állanak fenn.' Minden egyéni kiválóságon tulmenőleg ez biztosított részéré valóságos politikai terüle­tenkívülisége* Szegeden s ezért óvezi emlé­két a kegyeletnek egészen kivételes mértéké­vel Szegednek minden polgára. De mindezeken felül Szeged azért döbbent meg az egyetem megcsonkításának hirére s hirek azért kovácsolták össze csodálatos hir­telenséggel és egyértelműséggel a szegedi egység pártját, mert az egyetemüket védő szegedi polgárok azt látják, hogy — enyhe szóval élve, — az elvétel mértékében van né­mi aránytalanság. Szegedtől valamit akamak elvenni, ami tényleg megvan s ami kétségte­lenül jobban belevág az élő húsba, mint má­sutt esetleg elméletben fennálló karok meg­szüntetése, vagy látszat-katedrák összevo­nása. Bocsásson meg a kultuszminiszter ur a sírás és jajkiáltás ildomtalanságáért, ellenben higyje dl nekünk, mindig annak van oía leg­erősebben feljajdulni és legerősebben véde­kezni, akitől legtöbbet akarnak elvenni. Ha majd mások annyit áldoztak az egyetemért, mint mi s tőlük is ugyanannyit akarnak el­venni, mint mitőlünk, ha majd egyforma tétre megy a játék, akkor feddjen vagy dicsérjen a miniszter ur magatartásunkért És van a száz érv mellett még egy érvímlc, amelyet el nem hallgathatunk. Ha minden ér­vünk süket fülekre talál, ez a százegyedik érvünk nemzeti igazsággá magasztosul. Mi, akik a megmaradt városok között Sopronnal együtt a legtöbbet szenvedtünk az ország megcsonkításával s akik elveszítettük gazda­sági életünk vonzási területeit, de fogunkat összeszorítva állunk őrt a déli végeken, mi­kor a szegedi egyetemért harcolunk, egyúttal egy nemzeti gondolatot, a kolozsvári egyetem integritását is képviseljük. A meghívás mel­lett, minden polémiától mentesen, ezt a nagy gondolatot ajánljuk a kultuszminiszter ur sze­retetteljes pártfogásába." I Halottak napja a hősök sírkertjében SZEMÜVEGET legolcsóbban Ciebmann Vktaxerésxnél — Kelemen ucca 16 (A Délmagyarország munkatársától.) Min­denszentek napján az idén is megteltek a teme­tők. Zsúfolt villamosok, kocsik és autók hosz­szu sora szállította ki az emlékező embertóme­geket a halottak felvirágozott birodalmába. Vi­rágpompába borultak a sirok és százezernyi ap­ró kis gyertyaláng hirdette, hogy az élők nem felejtkeztek meg az elhunytakról... A kegyelet számára nyitva tartották gróf Klebelsberg Kuno kriptáját is, amelyet a kegyelet virágoskertté változtatott A Minden­szentek napjára Szegedre érkezett Klebelsberg Kuno özvegye is, aki majdnem az egész napot a kriptában töltötte el. Kegyeletes gyászünnepség színhelye volt szerdán délután a belvárosi katolikus hósi te­mető is, ahol a szegedi állomásparancsnokság a világháborúban hosi halált halt katonák em­lékére rendezett ünnepséget. A gyászünnepsé­gen résztvettek a helyőrség diszszázadai, kép­viseltették magukat az összes társadalmi egye­sületek és sokezer főnyi közönség jelent meg a hősi halottak emlékére felállított kereszt előtt. Pontosan 3 órakor kürtszó jelezte vitéz dr. Shvoy Kálmán altábornagy, vegyesdandár­parancsnok érkezését és a fogadtatás után a katonai zenekar a Hiszekegyet játszotta. Néhány pillanattal később néma csendben Stenczel Lajos tábori alesperes kezdett be­szélni az emlékkereszt előtt — Eljöttünk, hofey meggyújtsuk kegyeletünk mé­cseseit e hősi sírok felett — kezdte szavait — el­jöttünk, hogy imádkoznunk értük, csendes, méltó nyugalmat kérjünk számukra az örök igazságtól, a mindé« kőtelességteljesitésért, minden áldozatért jutalmat adó Istenséghez. A magyar hőst temetők a mi számunkra nem a béke, nem a megnyugvás gondolatait ébresztik fel lelkünkbe«, ma, amidőn oly nagy zűrzavar, forrongás van körülöttünk, amidőn revizióellenes tüntetésekkel, magyarok bo­tezásával, sőt legyilkolásával, a népszámlálási adatok tudatos meghamisításával próbálják ellen­ségeink elnémítani, megfojtani az uralmuk alá ju­tott millió és millió magyar testvérünket — Most, amidőn elhelyezzük kegyeletünk és há­lánk jeléül koszorúinkat e hősi emlékkereszt tövé­ben, érezzük, hogy őseink sirharatjára nem ilyen koszom való. Ez az érzés néma, ki nem mondott, de annál erősebb fogadalmat érleli meg bennünk; — ha kell és ha Isten ugy akarja — akkor életünk vérünk áldozatával is, küzdünk, harcolunk ad­dig, amíg sírjaik köré a magyar Kárpátok koszo­rúját vissza nem szereztük. A beszéd után a zenekar „Ments meg engem Uram" cimü gyászdalt játszotta, majd a tá­bori alesperes beszentelte a hősi halottak nyug­vóhelyeit A beszenteTési szertartás után vitéz Shvov Kálmán altábornagy, vegyesdandárpnrancsnok a szegedi helyőrség koszorúját helyezte el az Bőrkesztyű bélelt T 6 50 Htifle kesztyűsnél Klauzál-tér. emlékmű efőtt és a következő beszédet mon­dotta: — A szegedi helyőrség, mint minden évben, ez­évben is, a halottak emlékünnepén, kegyelettel hó­dol hősi bajtársaink emlékének. Kettős céllal tesz­szük ezt: egyrészt, hogy a mi nagy családunk, a ka­tonaság hozzátartozóinak, a hősi halottaknak em­lékét kegyelettel megünnepeljük, másrészt, hogy a fiatalabb generációba a hősi halottak iránti tisz­teletet és kegyeletet át vigyük. Ma tizenharmadszor ünnepeljük ezt a napot ós adózunk kegyelettej a hősi halottaknak és ha elgondoljuk, hogy minden évben kevesebben és kevesebben leszünk, akik a háborút végigszenvedtük és ha nem tanítjuk az utánunk következő fiatalságot, a jŐvő generációt akkor el fog halványulni hőseink emléke. Mi, sze­gediek büszkén állunk mindenki előtt, mi 15 év­vel a háború befejezése után, ma is ugy ünnepel­jük ezt a napot ugyanolyan keretben, ugyanolyan hódolattal, mint a forradalom ntán következő első esztendőben. Fiatal katonabajtársaim — folytatta Shvoy Kálmán —, akik most vonultatok be hozzánk, hogy alávessétek magatokat a katonai kiképzés­nek, véssétek jól emlékezetetekbe, amit 1« látta­tok, mondjátok el társaitoknak. Tanuljátok meg azt rs, hogy a Hősnek nagy becstílete, nagy tiszte­lete van, a hőst aki életét adta a hazáért, mindig tisztelni és becsülni fogják. Amikor elhelyezem a Szegeden állomásozó helyőrség kegyeleti koszorú­ját, hősi halott bajtársaim emlékére, akik itt ebben a temetőben nyugszanak, de mindazokért akik a világ minden részében jelzett, vagy jeltelen kereszt, vagy sírok alatt nyugszanak, akkor csak újra ígére­tet tehetek az egész szegedi helyőrség nevében, hogy mi mindig fogjuk tudni, hogy mivel tartozunk hős bajtársaink emlékének — fejezte be szavait, majd elhelyezte a helyőrség koszorúját az emlékmű lábainál. Shvov altábornagy mélyhatásu beszéde után dr. P á 1 f v József polgármesterhelyettes lépett az emlékmű elé és a következő szavak kíséreté­ben helyeze el a város közönségének koszorú­ját: — Hősi halált halt fiaink emléke iránt tar­tozó tisztelet, bála és kegyelet el nem homályo­suló érzésével, a magyar feltámadásba vetett rendületlen hittel holvezem el Szeged város kö­zönségének koszorúját a krisztusi szenvedések és a feltámadás szimbólumául. Dr. Széki Tibor egyetemi rektor a Ferenc József Tudományegyetem koszorúját helyezte el az emlékműre, máid a Vitézi Szék. a Front­harcosok, az Orvosszövetség, a Hadirokkan­tak. a Turul Szövetség, a Katolikus Nővédő, a MANSz, a Zsidó Nőegvlet, a Szegedi Leányegv­let és a Szegedi Katolikus Kör tették le koszo­rúikat. A kegyeletes gvászünnepség befejezéséül a katonazenekar a Himnuszt játszotta el. A református temetőben a hősi emlékműnél szintén volt kegyeletes gyászünnepség a hő­sök emlékezetére. Itt Bakó László református lelkész méltatta a nap jelentőségét, majd imát mondott. Az ünnepség után Shvoy altábornagy a helyőrség nevében megkoszorúzta az emlék­müvet, ma jd a város és a különböző társadalmi egyesületek kiküldöttei helyezték el koszorúi­kat Délután 4 órakor az ág. hitv. evangélikus te­metőben a hősi halottak nyugvóhelyenél emelt Hősi Emlékmű előtt volt gyászünnepség. Shvoy Kálmán altábornagy, vegyesdandár­E arancsnok résztvett ezen az ünnepségen is és oszorut helyezett az emlékműre. A haza vé­delmében elesett hős katonák érdemeit Egyed Aladár evangélikus lelkész szép beszédben méltatta, majd megkoszorúzta az emlékművel és imádkozott a hősök lelkiüdvéért Koszorút tett le az emlékműre Hegedűs Antal árvaszéki elnök is, a város közönsége ne­vében, majd a társadalmi egyesületek kikül­döttei helyezték el koszorúikat. Megható lát­vány volt amikor az emlékmű megkoszorúzása után, 30 szegény gyermek vonult fel és egy­egy szál krizantémot tett le a Hősi Emlékmű talapzatára. I s«*p, ló, olcsó • CD . | PoKák Testvéreknél \Jrg£ harisnya Kikapott a Szeged FC Páris, november 2. A Club Francois csapata 5:2 arányban győzött a Szeged FC ellen. A fél­idő 3:0 volt a francia csapat iavára. PAPLANSDOMAN tó 1857 óta Miháív és Fia cfeiprtl Smed Kárász ucca 14 A reformáció emléke (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi reformátusok október 31-én, a hagyomá­nyokhoz hiven, nagy fénnyel ünnepeltek meg a" reformáció térhódításának 416. évforduló­ját. Délelőtt 10 órakor a templomban ünnepi istentisztelet volt, amelyen Bakó László lelkész prédikált a bibliaolvasásról és az Ige lelkeket gyógyító erejéről. Délután 3 órakor a középiskolák református ifjúsága rendezett templomi ünnepségei, majd 5 órakor az egész gyülekezet számára a Beth­len Gábor Kör rendezésében vallásos ümep­ség volt. Az ünnepséget dr. Szabó Mihály, a Bethlen Gábor Kör elnökének megnyitó beszé­de vezette be, majd a református énekkar énekszámokat adott elő Papp Ferene karnagy vezetésével. Az ünnepi beszedet Tunyogi Csapó János gimnáziumi igazgató mondotta. Beszé­dében hangsúlyozta, hogy a magyar protestan­tizmus nagy kulturális és történelmi hivatást teljesitett. A nagy protestáns hitvallók a ma­guk kálvinista hitén keresztül szűrve, maguk­kal hozták nyugat kultúráját hazánk kultúrá­jának gyarapítására; a protestáns hadvezérek és velük együtt az egész protestantizmus a leg­nagyobb erőssége volt mindig a magyar füg­getlenségi harcoknak. Gerda Sándor és Frank Ilona egyetemi hall­gatók szavalattal, Bánffy Adorján pedig 'Arok­szállásy János orgonakísérete mellett gordonka­számmal szerepeltek a gazdag műsoron. A szép ünnepséget Kiss Tihamér hitoktató-lelkész bibliaolvasása zárta be. Vasat CSODA JÓ Tasáru? edények, kályhák, tűzhelyek, fürdőszoba berende­zések, vadászati cikkek és minden vasáru nagy vá­lasztékban, jó minőségben ós ami a fő olcsó árban besa6TezhetökYaroa vasáruházban Vargánál szeged, hio ucca Vásárolunk

Next

/
Thumbnails
Contents