Délmagyarország, 1933. október (9. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-11 / 231. szám

öETöber Ii: DÍStMAG» ARORSZAG 5 Szeged emlékezése v Klebelsberg Kunó halálának első évfordulóján (A Délmagyarország munkatársától.) Októ­ber 11. A Tisza iszapsirjából feltámadt város számára a gyász évfordulója marad ez a nap. A szomorú sorsú város leghívebb barátját, második ujjáépitőjét vesztette el gróf Klebels­berg Kunóban egy esztendővel ezelőtt. A megdöbbentő gyászhír estefelé teregette szét fekete szárnyát a város felett, amelynek szive hetekig ott dobogott a nagybeteg ágya körül és soha, egyetlen pillanatig sem gondolt a katasztrófa lehetőségére. Elképzelhetetlen volt, hogy kihunyjon az a fáklya, amely annyi esztendőn keresztül sugározta szerte a kultura, a művelődés világosságát, hogy megbénuljon az a kéz, amely tervszerűen építgette az egye­temes magyar kulturát, amely lelket, hitet, hi­vatást szuggerált a halálraítélt városba, hogy kihűljön az a sziv, amelyben örökkétartónak látszó fészket rakott ennek a baráttalan város­nak a szeretete, hogy elsorvadjon a határtalan tetterő és munkavágy, amely még a betegágy­ban is fűtötte a végtelen felé hajló lelket. Meg­valósításra váró tervek, gyönyörű elgondolá­sok és a magyar kultura jövendője állt őrt a szomorú ágy körül, de a kérlelhetetlen végzet — milyen megdöbbentő szerepe van a Végzet­nek Szeged életében is — odaférkőzött hozzá és megsemmisített mindent. Sok halottja, sok szomorúsága volt már en­nek a városnak, de gyászát, csapását, veszte­ségét ilyen egyetemesen még soha át nem érezte, mint akkor, amikor Klebelsberg Kunó halálhíre lebbentette fel a szegedi tornyokra és épületormokra a fekete lobogót. Sok temetést rendezett már ez a város, de olyan fenségesen felejthetetlent még soha, mint amikor legna­gyobb barátjának koporsóját kisérte le a fo­gadalmi templom kriptasirjába. De soha élőbb halottja sem volt még ennek a városnak, olyan halottja, akinek érckoporsó­jából még mindig az alkotó élet árama árad, uj terveket szuggerál, uj harcokat viv Sze­gedért. # Október 11-én, szerdán van gróf Klebelsberg Kunó tragikus halálának első évfordulója és október 1%-én lesz egy éve, hogy Szeged elte­mette nagy halottját. Az évfordulón a fogadal­mi templomban gyászmise lesz, amelyre dr. Somogyi Szilveszter polgár­mester a következő meghívót küldte szét: \ „Szeged város felejthetetlen emlékű nagy jótevőjének, Klebelsberg Kuno gróf v. b. t t volt vallás- és közokta­tásügyi miniszter temetésének évfor­dulóján, folyó hó 14-én délelőtt 10 óra­kor a fogadalmi templomban a Csa­nádi püspök ur őnagyméltósága gyász­misét mond. Erről oly kéréssel értesí­tem a t Cimet, miszerint Szeged vá­ros kegyeletének külsőségekben is mi­nél impozánsabb kifejezése végett, a „Közéleti embernek állania és tűrnie kell a jogos kritikát" — igy kezdte Méltóságod ok­tóber 1-én a Makói Friss Újságban közétett cikkét és ezzel felhatalmazást nyertem arra, hogy cikkére válaszoljak. Felhatalmaz erre azon kijelentése is, hogy hiba volt, hogy senki­sem bocsájtkozott Méltóságoddal szemtől­szembe elvi vitába, hogy senkisem kezdte objek­tív és tartalmas megvitatását politikai állás­foglalásának és pártbeli elhelyezkedésének, pe­dig milyen gyümölcsöző lett volna ezekben a vajúdó években, a komoly, nivós és részletes eszmecsere... Méltóságos Uram! Én megpró­bálom ezt a hibát most korrigálni. Hogy miért nem tettem eddig? Rövid a válaszom. Nincs helyi sajtónk, gyűléseket nem tarthattunk, a közgyűléseken lecsengettek bennünket, meg­vonták tőlünk a szót, rendreutasitásban része­sültünk, a nemzeti egység pártjának gyűlésein pedig nem vitatkozhattunk, mert ott egysze­rűen kitettek volna bennünket. Minden ut el volt előlünk zárva. Hol itt a hiba és ki ebben a hibás? Méltóságos Uram! Én két éve vagyok makói lakós és csak egy hete vagyok abban a szeren­csés helyzetben, hogy Méltóságodat személye­sen megismerhettem! Méltóságod egy magam­fajta őszülő ember hiúságát kellemesen érintő bókkal nyújtotta felém kezét és én azt a velem­született szerénységgel, az embernek kijáró tisztelettel és becsületes férfiassággal szorítot­tam meg. Hangsúlyoznom kell azt is, hogy gyerekszobában nevelkedtem és igy a politikát a személyeskedéstől mindég el tudtam válasz­tani és éppen ezért kérem, előlegezze nekem a bizalmat, tekintse ezeket a sorokat a politikus­nak címezve és kérem a személyeskedés gon­dolatát már előre kikapcsolni. Méltóságod egy legutóbb „lezajlott" gyűlésen és „Hazugságok áradata" cimü cikkében pa­naszkodik, ho^v politikai gyűlölettől elvakult rosszindulatú ellenfelei aljas harcmodorral és nyilvánvaló tendenciával igyekeznek közéleti szereplését bemocskolni. Én azt hiszem, Méltó­ságod téved. Én politikai ellenfeleihez tarto­• zom, érintkezésben állok azokkal, akik szintén nem egyeznek Méltóságod politikájával, de méltóztassék elhinni, hogy Méltóságod szemé­lyét, jellemét, életmódját, vagyoni viszonyait soha senki nem becsmérelte. Meg akarjuk buk­tatni, ha erre alkalmunk lesz, mert nem egye­zünk a politikájával és Méltóságod pártja is csak ezt akarja velünk tenni, mert nem egye­zik a mi politikánkkal. Ez az egész! Lehetnek „felelőtlen elemek", akik szeretik a hangos szót, szeretnek beszélni és pletykálkod­ni, mert az érdekes és mindég van hallgatója, de ezek ellen nem tud védekezni, mert ezek veszély esetén eltűnnek, mint a kámfor- Az ilye­nekkel tegyen ugy, mint én teszek. Lenézem, — mélységesen megvetem őket és a nadrágom szárába törlöm a kezem, ha véletlenül néha­napján kénytelen vagyok velük kezet fogni. Méltóságos Uram! Két éve lakom Makón, jól gyászmisén testületileg résztvenni mél­tóztassék. Gyülekezés: fél 10 órakor a közgyűlési teremben. Szeged, 1933 ok­tóber 10. Dr. Somogyi Szilveszter pol­gármester." A nagy gyászra való emlékezésben Szeged egész társadalma résztvesz. A város koszorút helyez el Klebelsberg koporsójára. Az egyete­men éppen ugy, mint az elemi iskolákban gyászünnepélyeket rendeznek és a Dugonics-Társaság október 22-én, vasárnap délután négy órakor a város­háza közgyűlési termében rendez nagyszabású emlékülést, amelynek megnyitóiát dr Szalay József elnök mondja, dr. Huszti József egyete­mi tanár Klebelsbergről, a kulturpolitikusról, Pásztor József szerkesztő a publicista Klebels­bergről és dr. Tonelli Sándor fótitkár Klebels­bergről, mint emberről tart előadást. érzem itt magam Nem ambicionálom a köz­életi szereplést, nem kerestem a barátokat és nem igyekeztem ellenséget szerezni. A barátok megtaláltak, a közéletben is megtaláltam a he­lyem, az ellenségek sem maradtak el. Az én egyszerű tanyámon a téli tétlenség kárhozatába sülyedni nem akarván, elővet­tem a pennámat és gyors ütemben két tucat cikket irtam a Makói Friss Újságba, abba a lapba, amely politikai és személyi vonatkozás­ban Méltóságodhoz közel áll. A velem szüle­tett humor, egy kis ártatlan politikai rossz­májúság jellemezte cikkeimet, de felhasználva külföldi nagy utazásaim alatt nyert tapaszta­lataimat, azok mindenkor oktató, buzdító és tiszta nemzeti tendenciájuak voltak! De azon az oldalon, ahol Méltóságod áll, hir­telen felkapták fejüket és megindult a rága­lomhadjárat azok részéről, akik az én nem ke­resett „népszerűségemtől" féltették az ő már rég eljátszott „népszerűségüket." Láthatja Mél­tóságos uram! Innét oda és onnét ide rázzák a rongyot. Amig az ember a rongyrázót el nem kapja egyszer és ki nem veri a nadrágját, nem kell vele törődni. Egyszer mégis csak marokba szalad! A politikában azonban Méltóságos uram máskép áll a helyzet. Méltóságod a nemzeti egység pártjának oszlopos tagjai. Én nem ké­telkedem abban, hogy legjobb és legbecsülete­sebb meggyőződése szerint követi a nemzeti egység pártjának politikai irányát, méltóztas­sék tehát ugyanilyen loyalitással elhinni ró­lam, hogy én is a legjobb és legbecsületesebb meggyőződéssel vallom magam ellenzékinek. Hogy melyik párthoz tartozom? Azt is meg­mondom. Én a Gömbös-kormány nemzeti munkatervének kilencvenöt pontja alapján ál­lok. Én azt a pártot szolgálom, amely ezt a 95­pontot megvalósitja. Méltóságod most esetleg azt hiszi, hogy ak­kor mi együtt vagyunk. Ez kérem szörnyű té­vedés! Méltóságod pártja szülte a 95. pontot, az én pártom a 95. pont megvalósitását kéri. reméli és várja! Tisztában vagyok azzal, hogy ma egy orszá­got kormányozni nagyon nehéz, ma az állam­férfiaknak országkormányzás közben számolni kell a kinai kulik és a somáK négerek nézetei­vel is, de számolni kell elsősorfcan csaknem 9 millió magyarral és annak kétharmadával, a rettenetes, szomorú sorsban élő magyar őster­ntézeti. iskolai Harisnyák, gyermek kötötikabátok, nagy választékban. CusstliQ Imre Széchenyi tér 2. Tisza szálló melleit. MINDENKINEK KORDA RUHA Legjobb. — Legdivatosabb. — Legolcsóbb. Mérték után elsőrangú szabás és kiállítás. Iskola öltönyök, felöltők, télikabátok i» nagy választékban. FÖLDES IZSÚ Klauzál tér NYÍLT LEVÉL DR. PETROVICS GYÖRGYHÖZ, MAKÓ VÁROS KÉPVISELŐJÉHEZ

Next

/
Thumbnails
Contents