Délmagyarország, 1933. október (9. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-04 / 225. szám

T933 október 4. DPCMSG7SRORSZSG Olcsó i;éieleím 1 oly ián az eddigi árnál is lényegesen olcsóbban árusítom a világhírű príma £VCU££VS és SIGG ALUM'NIUM főzőedényeket Egyes darabokat súlyra I^BVTtT^FVSHI a Tisza Lajos kör• is lcq-lcéní 6 P-ért líífffWllWTári ütőn. Tizedikén indul az első budapest—szegedi gyorsautóbusz Megszűnik a vásárhely! esti személyvonatpár vonatjáratra súlyosan ráfizet a Máv. Szó volt arról, hogy esetleg motoros közlekedést állítsanak be a személyvonat helyett, de most a vasútnak nincs nélkülözhető motorja. így egyelőre a téli hónapok alatt nem közlekedik az esti személyvonatpár. Most már befejezett dolog, hogy október nyolcadikától kezdve a MA VART autóbuszközlekedést rendszeresít bizonyos napokon Szeged és Budapest között a szünetelő harmadik gyorsvonatpár helyett. A szegedi üzletvezetőséghez. leirat érkezett a MAVÁRT-tól, hogy az autóbuszközlekedés megindul és az első autóbusz október tizedikén, kedden reggel hat órakor indul Budapestről Szegedre. Kedden, csütörtökön és szombaton fognak közlekedni a MA VART autóbuszaié. A menetrendre vonatkozólag még nincs az üzlevezetőségnek pontos értesülése, — a legutóbbi elhatározások szerint valószinü, hogy az autóbusz reggel 6 órakor indul Budapestről és 9 óra tájban érkezik Szegedre. Innen este 6 órakor indul viszsza és 9 óra után érkezik. Információnk szerint a MA VART az autóbuszközlekedést egyelőre csak kísérletképpen állítja be, mert, ha nem lesz kifizetődő, ugy megszüntetik a járatokat. (A Délmagyarország munkatársától.) Nemrégiben közölte a Délmagyarország az október nyolcadikán életbelépő téli vasúti menetrend fontosabb változásait. Megírtuk, hogy Szeged —Hódmezővásárhely viszonylatban megszűnik az a személyvonat, amely Szeged-Rókusról esti 9 óra 46 perckor indul Vásárhelyre és onnan 10 óra 28 perckor jön vissza Szegedre. Hódmezővásárhelyen az esti személyvonatpár megszüntetését elégedetlenséggel vették tudomásul, mert az esti gyorsvonat utasai ezzel a vonattal utazhattak tovább Vásárhelyre, másrészt az ellenvonatnak a Szegedről Budapestre induló éjszakai személyvonathoz volt Kapcsolata. Dr. Soós István vásárhelyi polgármester átiratot intézett a szegedi üzletvezetőséghez és kérte, hogy a vásárhelyi utazóközönség érdekeire való tekintettel, ezentúl is közlekedtesse az esti személyvonatpárt Szeged és Hódmezővásárhely között A Délmagyarország értesülése szerint a vásárhelyiek kívánságát a Máv. nem vette figyelembe és a téli menetrendet már ugy állították össze, hogy abban nem szerepel a szeged— vásárhelyi esti személy vonatpár. Az üzletigazgatóság indokolása szerint a vásárhelyi személyvonattal olyan kevesen utaznak, hogy a Egészségügyi és kulturális kérdések a városi költségvetés részletes vitájában Szerdán folyfaljók a törvényhatóság közgyűlését (A Délmagyarország munkatársától.) A közgyűlés hétfő este tízig tartó vita után általánosságban letárgyalta a város költségvetését. A törvényhatósági bizottság kedden délután megkezdte elég gyér érdeklődés mellett a költségvetés részletes tárgyalását. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester öt óra előtt nyitotta meg a közgyűlést. Dr. Tonelli Sándor napirend előtt szólalt fel. Eimondotta, hogy a kamarák hétfői értekezletén megjelent a belügyminiszter képviselője, aki igen fontos, a város költségvetését is érdeklő kijelentéseket tett. Bejelentette, hogy a kisipari hitelekre vonatkozó rendelet a napokban megjelenik. A rendelet szerint az állam olyan összeget bocsájt egyes városok rendelkezésére, amennyit az érdekelt város is megszavaz. Szegednek '5050 pengőt szánt a kormány, tehát a közgyűlésnek is ennyit kell megszavaznia. Ebből az összegből karitatív alapon visszatérűlő kisebb kölcsönöket folyósítanak a kisiparosoknak és a kiskereskedőknek. A polgármester javasolta a kért összeg megszavazását, majd Scultéty Sándor főszámvevő megkezdte a költségvetés részleteinek ismertetését. Az első felszólaló, dr. Meskó Zoltán a tüdőbeteggondozó intézet tételénél 'jelentkezett. A tüdőbeteggondozó intézet a mai keretek között nem elegendő, mert a prevenció megszervezésére is szükség van ilyen nagy városban. A polgármester a legsürgősebbnek az elkülönítés lehetőségének megteremtését tartja. A járványkórház kérdésénél ismét dr. Meskó jelentkezett szólásra. Az ujszegedi járványbarakk nem tekinthető járványkórháznak, mert sem állandó orvosi, sem ápolói személyzete nincs. A város számára feltétlenül jó befektetés lenne a járványkórház tervének megvalósítása, mert a befektetett összeg az ápolási költségekből néhány év alatt visszatérülne. Bakó László a központi ravatalozó és a központi temető kérdéséről beszélt. Ennek ? két intézménynek a megvalósítására elsősorban közegészségügyi szempontból, de szociális szempontból is szükség van. A debreceni példa mutatja, hogy itt gyorsan viszszatérülő befektetésről enne szó. Foglalkozott ezután az ujszegedi Tiszapart rendezésének kérdésével. Ha a Tisza árja levonul, hetekig bűzlik ott a megposhadt viz, amely melegágya a fertőző baktériumoknak. Addig is, amíg a város nem emelhet önmagához méltó modern strandfürdőt, gonaoskodni kellene a part rendezéséről. Dr. Tóth László: A gyermekklinika bejáratától néhány lépésnyire sertéshizlaló van, amely tűrhetetlen levegővel telíti a klinika környékének levegőjét. A polgármester azonnal utasította a közrendészeti ügyosztály vezetőjét, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket. Dr. Debre Péter arra kérte a város hatóságát, hogy a klinikák és a kórház környékén teremtsen -isendet, zárassa el a forgalom elől a kórház melletti uccát. Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos felszólalása után a többség elvetette az indítványt. A tanügyi rovatnál Máriaföldi Márton az elemi isJcolai szakfelügyelői állás megszüntetését indítványozta. Dr. Pap Róbert csodálkozik azon, hogy egy tanárember tesz ilyen tanügyellenes indítványt. A szakfelügyelő működésére kulturális érdekből szükség van. Kiss Károly tanfelügyelő megemlítette, hogy .Lantos Béla igazgató nyugalomba vonult és így tárgytalanná vált a kérdés, mivel a szakfelügyelő további működésére szükség nincsen. A t.infelügyelő felvilágosításai alapján a közgyüy lés törölte a költségvetésből a szakfelügyelő 1000 pengős tiszteletdiját. A muzeum tételénél dr. Tóth László azt kivánta. hogy a kultúrpalotában biztosítson a város tárlathelyisíget a szegedi képzőművészek számára. Dr. Ton-illi Sándor tiltakozott az ellen, hogy a közgyűlés azonnal határozatot hozzon az indítvány ügyében. A kultúrpalota nem alkalmas idői .ges kiállítások rendezésére, muzeumba csak abszolút értékű alkotások valók. A kuUur-> palota helyiségei különben is elégtelenek, hiszen Móra Ferenc világhírű ásatásainak eredményei számára sincs hely. A közgyűlés Tóth indítványát nem fogadta el. A kulturális segélyezések tételénél Kiss Károlv tanfelügyelő az iskolán^ kívüli népoktatás fokozottabb segélyezésre kér-* te. Kérte, hogy a közgyűlés 5000 pengőre emelje fel a segélyt. A közgyűlés hatszáz pengővel szavazott meg többet erre a célra. A szociáldemokrata párt kérelmére \ közgyűlés két vagon tűzifát szavazott meg a Munkásotthon fűtési segélye cimen. A városrendezés tételénél vitéz Horváth István a Mars-tér Itt-« kövezését sürgette, Petrik Antal a forgalmas uccák fokozottabb gondozását kivánta. Deák János, Dobóczky Szilveszter szólalt fel, majd Kispéter Lőrinc arra hivta fel a hatóság figyel-t mét, hogy a mai forgalmi viszonyok között tulszéles kövezetre nincs szűkség. A széles utak két szélét kiemelkedő szegélykövek között füvesíteni kedi, így sok kőanyaghoz juthatna a város. Iritz Béla a Fodor-telepi átjáró elkészítésé« sürgette. Erre már van közgyűlési határozat, csak fedezHet kellene kijelöíni a végrehajtásra. Dr. Landesbera Jenő a. Stefánia öntözéséről szólt. A közgyűlés határozata és a polgármes-i ter rendelkezése ellenére sem öntözték kellőd képen ezt a sétányt. A Stefániával nem igen törődnek, emiatt ez a szép park évről-évre jobban rongálódik. A polgármester negyed 8-kor félbessakkotta az ülést és folytatását szerdán délután fél 5 órára halasztotta. Széchenyi Mozi Budapesttel egyldöben! Szerdától