Délmagyarország, 1933. október (9. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-04 / 225. szám

D£LM AGYAKORSZAG SZEGED, Szerke*zto*«f): Somogyi ncca 22.Lem. Teleion: 23-33.^KladóhlTalel, uoic*«nk»nyr(Ar éo legylroda Aradi ucee S. Telefon : 13-Oft. - Nyomda t Lttw LloOI ncca ÍO. Telefon t TAvIrnll ¿S levélcím : UélmnoyaiorHAa Szeged Szerda, 1933 oki. 4. Ára 12 fillér IX. évfolyam, 225. ELŐFIZETÉS: Havonta helybea 3.2O. vidéken e» Budapeilen 5.<M), kUltnidöri 0.40 pentjrt. * Egyet izém ara hélköínap 12, vasar« es Ünnepnap 20 Uli. Hirdetések lel vétele farlia szerint. Meglelenit hetto kivételével nanonta renne) és a polgármester A hétfő éjjeli közgyűlés öt szavazattal négy ellen elfogadta általánosságban a költségvetést. Nem hisszük, hogy ez a szavazatarány és ez az e g y szótöbbség elég megbízható alapot nyújtana a városi gazdálkodás számára. Ha azt a bizalmat, amit a város polgársága a város gazdálkodásával szemben érez, keresnénk a szavazatok arányában, nem tudjuk, nem kellene-e azt megállapítani, hogy talán még ez az egyetlen szavazatkülönbség is — indokolatlanul soL A költségvetési vitának nem a költségvetés megállapítása a feladata. A költségvetést úgysem a közgyűlés állapítja meg, hanem a belügyminisztérium. Az önkormányzat költségvetési jogénak lényege az, hogy a költségvetést a belügyminisztérium állapitja meg s a megállapított költségvetést a polgármester hajtja végre. Hogy a belügyminiszter költségvetési joga s a polgármester végrehajtási jogköre között hol lehet megtalálni az autonómia költségvetési jogát, erre a kérdésre csak azok igyekezzenek megtalálni a feleletet, akik mikroszkóppal rendelkeznek. A költségvetést a belügyminisztérium állapitja meg, de a polgármesteri jogkört még ez a megállapítás sem érinti. A polgármester utalványoz, de ő állapítja meg, hogy mire. Hiába szavazott meg például a közgyűlés ötvenezer pengőt határozott rendeltetésű városfejlesztési fcélra, hiába hagyta ezt a közgyűlési határozatot jóvá a belügyminisztérium, a határozatból való s á g csak akkor lesz, ha a polgármester a megszavazott pénzt ki is utalja. Lehet azonban, — végre elméletileg ez az eset is elképzelhető, — hogy a közgyűlés a polgármester akarata ellenére szavazta meg ezt a tételt. Ennek azután a gyakorlatban az a következménye, hogy amíg a polgármester más költségvetési kiadást sürgősebbnek és fontosabbnak tart, mint az akarata és kedve ellenére megszavazott összeget, addig a pénzhiány mindig valódinak látszó akadálya lesz annak, hogy a közgyűlésnek a belügyminisztérium által megerősített akarata megvalósuljon. Miután pedig ez a pénzhiány mindig elég alkalmat szolgáltat a rá való hivatkozásra, a polgármester — s nemcsak, de — hát még a szeged il — a törvényesség látszatával akadályozhatjamegatörvényhatóságelhatározásának megvalósulását. Ha most már a költségvetést nem a közgyűlés állapitja meg és nem a közgyűlés hajtja végre s ha a belügyminiszter által jóváhagyott költségvetést is a polgármester a saját meggyőződése szerint hajtja végre, akkor — még mikroszkóppal sem lehetne megtalálni a költségvetés megalkotásában és végrehajtásában az önkormányzati jogok nyomait. A költségvetés megalkotásának mai rendszere még akkor alakult ki, amikor az önkormányzatban élő polgárság állapította meg azt, hogy a polgárság vagyonát s a polgárság szolgáltatását milyen célok betöltésére és milyen feladatok megvalósítására akarja fordítani. Ma még mindig ugy tárgyalja a közgyűlés a költségvetést, mintha a tárgyalásoknak célja a költségvetés megalkotása volna. Ha már a törvényhatóság költségvetési jogát megsemmisítették, — nem mondjuk, bogy megszükitették, mert ez a kifejezés messze elmaradna a valóságtól, — legalább a költségvetés letárgyalásában s a belügyminisztérium a költségvetésmegállapitás előkészítésében alkalmazkodhatna a közgyűlés megváltozott hatásköréhez. A költségvetés mai formája akkor alakult ki, amikor a közgyűlés még abban a biztonságos meggyőződésben lehetett, hogy amit bevételként előirányoz, az be is fog folyni s amit kiadásként elfogad, azt a város a megjelölt célra e 1 i s fogja költeni. Miután azonban ez már régen nincs igy, sokkal helyesebb lenne, ha a város közgyűlése a költségvetés tételeit nem ügyosztályok szerint csoportosítaná, hanem a kiadások szükségességének sorrend jében. A költségvetés végrehajtása a mai jog szerint a polgármester szinte diktatórikus hatalmához tartozik. Ez a diktatúra nyomban alkotmányosabb volna, ha nem lenne joga a polgármesternek arra, hogy a költségvetés tételei között válogatva utalványozza a rendelkezésre álló, de szükségesnél mindig kevesebb pénzt. A szükségesség sorrendje azt jelentené, hogy amíg a korábbitételkiutalva nincs, addig a későbbi tételre nem fordíthat semmit a közigazgatás. A szükségességnek, az indokoltságnak, a sürgősségnek és fontosságnak sorrendje biztosítékot nyújtana arra, hogy a város vagyonának kezelésében s a városi polgárság szolgáltatásainak felhasználásában a polgármester a törvényhozás által csorbított akarata 'legalább szerény formában megvalósulhat s akkor talán nem kilenc ember szavazna s nem öt bizottsági tag szavazná meg egy hosszú esztendő minden kiadását, bevételét, alkotását, munkáját, terhét s bizonyára mulasztásait is. Horogkeresztes merénylet Dollfuss ellen Derfll Rudolf, a 22 éves voli katona a parlament előtt revolverrel kétszer rálőtt az oszfrftk kancellárra Dollfuss főbb karfán measérülf, a szívre Irónylfott lőrés nem íalátt — A kancellárnak komolyabb ba?a nem ifiriéni, este rádióbeszédei mondott lakásáról Bécs tüntet a kancellár mellett és a nemzeti szoclatisf&k ellen Bécs, október 3. Dollfuss osztrák szövetségi kancellár ellen kedden délután egynegyed 3-kor az osztrák parlament előtt revolveres merényletet követtek eL A merénylő két lövést adott le a kancellárra, aki a mellén és jobb kar ján sebesült meg. Dollfuss távozóban volt az osztrák parlament épületéből, ahol a keresztény szocialista párt ülésén nagvobb beszédet mondott. Az épület előcsarnokában többen akartak még beszélni a kancellárral, aki az illetőket lakására kérette. Amikor a kancellár lefelé haladt a léncsőn, hogy kocsijához menjen, előlépe+t egy fiatalember, aki egy kérvényt akart átadni a kancellárnak. A kancellárt kisérő detektív elvette a kérvényt a fiatalembertől, mire az hátrább lépett. A következő pillanatban revolvert rántva két lövést adott le a kancellárra, amelyek közül az egyik Dollfuss jobb felső karját találta, a másik a mellét horzsolta. Stockinger kereskedelmi miniszter, aki a kancellár mögött haladt, rávetette magát a merénylőre földre teperte. és Közben Dollfuss visszament a portásfülkébe, ahol kigombolta kabátját és mellényét: — Azt hiszem meglőttek — mondotta. Jobb felső karján nagy véres folt látszott. Dollfuss erre igy szólt: — Nem kell mentőautó, vigyenek rögtön a klinikára. Ne okozzanak feltűnést! A kancellár ezután ismét lejött a lépcsőn, beült autóiába és a közeli mentőállomásra hajtatott, ahol sebét bekötözték. Előzőleg Röntgenfelvételt készítettek sérüléséről. Megállapították, hogy az első lövés súrolta a kancellár mellét, kabátját átszakította, de ingén már nem hatolt át és nem okozott sérülést. A második lövés a kancellár jobb kar-iát találta és a golyó áthatolt a karón. A golyó csak a bőr alatt futott Üt és nem sértette meg az idegeket és a véredényeket. A kancellár sebének kimosása és bekötése után a mentőállomásról a lakására ment, ahol azonnal fogadta Fey alkancellárt és Schmitz szövetségi minisztert A kormány vezetését Dollfuss egyelőre lakásáról személyesen látja el. Az elsők között, akik a kancellár Állapota iránt érdeklődtek, volt Nelky Jenő bécsi magyar követ, aki a mentőállomáson jelent meg. Megállapították, hogy az a revolver amelvból a két lövést leadták, 6.5 mm. kaliberű Ázl a golyót, amely a kancellár kabátjáról visszapattant, az előcsarnokban megtalálták a földön A merénylőt a helyszínen letartóztatták és megbilincselve bevitték a bécsi rendőrség központjába. Dollfuss merénylője Dertil Rudolfnak nevezi magát, 1911 március 26-án született, bécsi lakos, az első kihallgatása alkalmával kijelentette, hogy nem tartozik semmiféle párthoz, h/zzel az áDitásával szemben áll azonban az a további megjegyzése, amelv szerint a merénylettel azt akarta elérni, hogy egy másik ember kerüljön a kormány élére. Dolllnss rádióbeszédben nnugtafla meg Ausztria nyilvánosságát (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bécsből jelentik: Dollfuss a délután folyamán a