Délmagyarország, 1933. október (9. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-29 / 247. szám

[Q55 október 29. PBIMAGyAftUKgZAG 13 Fiatalkoré bűnözők a szegedi uccákon (A Délmagyarország munkatársától.) A fia­talkorú bűnözők száma rendkívüli nódon el­szaporodott Szegeden. Tegnap valaki megfi­gyelt egy gyermek-1, aki igen furcsán visel­kedett a Kossuth Lajos-sugáruton. A Konzor­cium fogyasztási szövetkezet előtt álldogált és amikor azt hitte, hogy senki sem látja, bicskát vett elő és hozzálátott a kirakat felfeszitésé­hez. Néhány pillanat alatt nyitva állott a kira­kat. A gyerek ekkor benyúlt, kivett egy rud szalámit és futásnak eredt. Az, aki az egés¡7, jelenetet megfigy lte, már előbb értesítette az őrszemes rendőrt, aki ezután a gyereket elfog­ta és bevitte a legközelebbi őrszobára. Itt a gyermek sirva mondotta el, hogy ez volt az első lopása és azért követte el, — mert éhes volt. Egy másik gyeiek biciklit lopott tegnap dél­után. Dr. Magyari István orvos a. Kazinczy­ucca 17. számú ház kapualjába állította be gé­Í ét rövid időre. Egy gyerek meglátta a gépet, elugrott rá és elrohant. De azonnal észrevet­ték és rövid üldözés után elfogták. Mindkét gyerek ellen megindult az eljárás. I Ml mii I I IIII IP ••HU WH II Mniéscíl, iskolai Harlsnytílc, gyermek lcöiöttlcabátole, nagy v ú la s x 1 éle b a n, Lusszlig Imre Szécfienyl tér 2. Tisza szálló mellett. „Önhibájukon Kívül Bajbajutott Gazdák Egyesülete" (A Délmagyarország makói tudósítójától) Annak idején Makóról indult ki az a mozga lom, amely a kormány segítségét igyekezett igénybe venni a bajba jutott gazdák" megse­gítése érdekében. Makói gazdák veztése alatt ,.önhibájukon kívül bajba jutott gazdák egye­sülete" néven Makón alakult meg ilyen cél­nem kevesebb, mint 520 bajba jutott gazdát lal az első egyesület. Ebben az egyesületben tartanák nyilván s hogy az egyesületnek en­nek ellenére csak 163 tagja van, azt azzal ma­gyarázza az egysület vezetősége, hogy a baj­ba jutott gazdák nagyrésze már a legminimá­lisabb tagsági dijak fizetésére is képtelen, míg mások hiábavalónak láttak minden küz­delmet. A százhatvanhárom nyilvántartott gazdának összesen 3333 hold föídje van, 2 millió 800.000 pengő becsértékkel és 2.300.000 pengő olyan betáblázott teherrel, amely után 8—Í4 százalék kamatot fizetnek. Ezek a szá­mok minden fejtegetésnél világosabb képet festenek arról a valóban lehetetlen helyzetről, amelybe az eladósodott gazdák kerültek. Arra a kérdésre, hogy az uj ad^srendelet ."negjelenése után milyennek látják a helyze­tükét, igen eltérő és egymásnakk szinte el­lentmondó válaszokat kaptunk. A 10 holdon aluliak általában bizakodnak abban, hogy a terheik egy részének a törlése után kimene­külnek nehéz helyzetükből, ezzel szeműen azok, akik részére összesen is csak annyi ked­vezményt biztosit a rendelet, hogy 4 száza­lék kamat és egy százalék tőketörlesztés ese­tén teljes háborithatatlanságban élhetnek, továbbra is reménytelennek látják a helyze­tüket, mert — szerintük — a mai árak mel­lett még 5 százalék viselésére >'s képtelenek. Még inkább sérelmezik a rendeletnek azt a részét, amely csak az olyan adósok részére biztosítja meg ezeket a kedvezményeket is, akik 1932 március egytől a mai napig rende­zik kamathátralékaikat. Ezzel a szigorítással sok bajbajutott gazda előtt bezárta a mene­külés kapuját a kormány. Legalább igy véle­kednek a makói gazdák. Mindenesetre nagy baj az is. hogv a ren­delet túlságosan komplikált s meg sznKÓrtő is nehezen igazodik ei a paragrafusok ulvo.szt i­ben. Az izzólámpa vásárlásnál pár fillér látszó* lagos előny sok pengő veszteséget okos. Olcsó fényt vásároljon, ne „olcsó" lámpát! Csak tökéletes,évtizedek tapasztalatai alap­ján készült márkaáru teszi lehetővé, hogy kisebb áramköltséggel több fényt kapjon. TUNG Jk BU§ 44 Pl I Z Z O L P & használatban olcsó és gazdaságos. A holnap története Irta TONELLI SÁNDOR. Egy mai ember megálmodja, hogy egy két­száz év múlva élő ember hogy írná meg a huszadik és huszonegyedik század történetét. Körülbelül ez a beállítása H. G. Wells leg­újabb könyvének, amely a „Mi lesz holnap?" címet viseli. Nem valami derűs könyp, sőt el­lenkezőleg a felfokozott borzalmak sötét szí­neivel festi, hogy milyen megpróbáltatásokon kell keresztülmenni a mai és következő nem­zedékeknek, hogy a világ eljuthasson az ész­szerű, becsületes, okos és modern állami és társadalmi szervezkedés állapotához, amely soha nem képzelt boldogságot és gazdagságot teremt az egész emberiség számára. A testes kötet, amelyet kétségtelenül sokan fognak olvasni és sok gondolkozásra és vitá­ra fog alkalmat nyújtani, tulajdonképen há­rom részre oszlik. Az első a mai világnak na­gyon szigorú kritikája. A második egy ujabb világháborúnak, a világháborút követő ször­nyű járványnak és egy olyan társadalmi és politikai szélzüllésnek a leirása, aminő a ró-, mai birodalom bukását követte. A harmadik a regenerálódás és az uj társadalom megszer­vezése. Az 1914—18 évi nagy háború A világ leromlása Wells 2106. évi történet­irója szerint tulajdonkénen az 1914. évi vi­lágháborúval, de még inkább az azt követő versaillesi békeszerződéssel kezdődött. „Hiu és vén csimpánzok", Ludendorff, Bülow, Cle­menceau, Foch és Fisher voltak a háború ki­magasló alakjai, akik emlékirataikban halha­tatlan bizonyítékát szolgáltatták korlátlan os­tobaságuknak. Szűk látókörüek voltak és gyű­lölködők. Még Winston Churchill is magasan fölöttük állt, mert benne legalább megvolt „a terrier kutya szimatoló érdeklődése minden iránt." Ahelyett hogy befejezték volna, húz­ták és meghosszabbították a háborút. Szövet­ségesei voltak a hadianyagokat gyártó ipa­roknak, amelyeknek érdekük volt a háborús szenvedések továbbfolytatása. Sohasem lát­ták az emberiség érdekét, hanem mindig a maguk önző, elvakított törekvéseik által ve­zettették magukat. Ha ilyen volt a háború, még ilyenebb volt a béke. Ahelyett, hogy egy nagylelkű, az el­lenségeskedéseket megszüntető békével vissza­adták volna a világnak nyugalmát, a győzte­sek olyan békét parancsoltak rá Németország­ra és a többi vesztes országokra, amit Róma kényszeritett Karthagóra a zamai csata után. A békének egy Wilson nevű amerikai elnök volt a prominens szereplője, egy hiu és színpadias ember, akiben nem volt meg sem a gondolat mélysége, sem a lélek nagysága. Ahelyett, hogy kihasználta volna egyedülálló helyzetét az em­beriség javára, a valóságban csak az Egye­sült Államok demokrata pártjáért áilt helyt és — önmagáért. A közbejöttével megkötött békék után mérhetetlen nyomor és szenvedés zudult a világra. A lezüllés kezdete! A kölcsönös bizalmatlanság valamennyi ál-í Iámból kiváltotta az elzárkózás politikáját. A termelés menele megakadt s az egyik oldalon mutatkozó tulprodukció mellett munkanélkü- j liség és ínség jelentkezett a másik oldalon. Megszűntek a normális kereseti lehetőségek s csak a J. P. Morganhoz hasonló bankárok és pénzemberek bandái zsebeltek. Ezek a gazdag emberek legkevésbé teljesítették az állam iránti kötelezettségeiket s mikor a közhatósá­gok adófizetésre akarták szorítani őket, felhá­borodva tiltakoztak, hogy nem járhatnak üveg­zsebekkel. Hogy a közfigyelmet magukról el­tereljék, ők hangoztatták legjobban a tákaré-t kosság szükségességét De ez a takarékosság nem a józan előrelátás takarékossága volt, hanem patologikus megbéklyózása minden gazdasági, szociális és tudományos munká­nak. A takarékosság szajkómódr'a való han­goztatásának az lett a következése, hogy az allamok csákugyan neon fizették tisztviselői­ket s aláásták a tisztviselők morálját. A ban­károk példáját az'egyszerű emberek is követ­ték és ők se fizették meg a bankoknak a kama­tokat, még kevésbé törlesztették a kölcsöntő­kéket. Az államok se fizettek hitelezőiknek és egymásnak. A haladás megakadt és Altalános lezüllés következett az egész vonalon. A nagy­városok gangster-szervezeteiben a bandiiiz­musnak egy uj formája keletkezett, amellyel szemben tehetetlennek bizonyultak a rendőr­ségek. A tömérdek bankrablás lassankint oda­vezetett, hogy a bankok berendezése inkább ostromlott vár kazamatáihoz kezdett basonli­IPARMŰVÉSZETI Díjtalan kötés és hor­golási tanfolyami Ta­__ nitás egész nap. Pul­loverek, ruhák, ágybetétek, sálak, sapkák, keztyük készítése a legújabb mode'lek után. Gyaojutonalakban nagy választék. dr. B. Tevsra Erzsébet, kárász u. 15. «

Next

/
Thumbnails
Contents